Eger - hetilap, 1871

1871-10-19 / 42. szám

332

a tulajdonos maga is, de a bajon segiteni nem tud. Igaz, hogy bujtás- rakással e hiányon segiteni lehetne, ámde hol több ezer nj tökét kell az abajdosak helyébe alakítani, oly munka, melyet napjainkban a munkás kezek szükségében emberrel és pénzzel fedezni nem bir a tulajdonos.

Hasonlatos a körülmény nálam. Egyik szőlőm négy holdnyi területének 3/4-e rizlingfajokkal van ültetve, de minden gondos ápolás mellett is évröl-évre vesz a töke, s a melyik erőben van is, kedvetlennek látszik, mint valami unatkozott ember, jeleül, hogy az itteni földdel nem rokonszenvez ; mig az ‘/4-i magyar fajok teljes erőben diszlenek. Több esztendőn át várakoztam és forgattam a művelést, hogy tán ha vénhedik a töke, majd rendbejö mind külseje mind belseje; s mert sikeretlen lett a várakozás, tavai őszön a rizlingek közt imittamott található bátai és frankus tőkéket elbuktattam annyi vesz- szöre — illetőleg leendő tőkékre — amennyire csak jobbra-balra ért ; s igy nyertem körülbelül 5 ezer tökét, melyek, mert trágyával buktatiattak, hatalmas lombozattal nőttek fel e nyáron.

De e fiatal tőkéket — természetesen — káros volna újból ez őszön elbuktatni szaporítás végett, mert ezáltal a szőlő nemessége igen vadul, kísérletet tettem tehát a nyár folytán a zöld oltással ; s vallhatom, hogy eddig kitünően sikerült. Ezen oltásmód mint tudva van, a felnőtt, de még zsengés vesszők hegyébe vagy derekába történik; némely tőkének, ha a helyzet kívánta, öt szál vesszejébe is húztam, s mind megfogamzott. Eképen a jövő tavaszra 1200 zöld oltványom várakozik homlitás alá.

Nézetem szerint ez a legkönnyebb mód a szőlő átváltoztatása vagy megifjitására. Mert nem szükség a jó fajok életét koczkáztatni az elbuktatás által, a termő öreg tőkék ílletetlen maradhatnak, csak maguk az irtandó tőkék vesszei oltatnak be. S ez oly könnyű mesterség, hogy csupán szóbeli utasítás után is elkezdheti akárki a munkát, s merő időtöltésből fáradságos görnyedés nélkül egy nyáron 4 ezret készíthet az úri gazda.

Lévén pedig a karózással sok baj évenként, más részről meg, minthogy magam is tanúságot tehetek a felöl, hogy a fehér szölö-mü- veletnél a támasz elkerülhetlen szükséges, mert magasabban szeret felnyúlni a fája, s ha támasz nincs, melyhez erösitessék, elhajlik a teher alatt, s vagy elkallódik róla a gyümölcs, vagy a földdeli érintkezés által ízetlenné válik : — nincs egyéb hátra, mint kísérletet tenni a drótmüveléssel, melynek azonban czélszerü alkalmazási módját a „Gazdasági egyesülettől óhajtjuk olvasni.

Párvy Alajos.

Politikai heti szemle

Az ogulini határezredben, a bosnyák határhoz közel eső Rako- vicza helyiség lakói okt. 9-én fellázadtak ; a század fegyvertárát kirabolták s ez alkalommal egy altisztet agyonlőttek. Hír szerint czéljok nem kevesebb, mint „a magyarok és osztrákok kiirtása.1' (Egyéb bajuk nincs?) Vezérök az ismert K v a ternik a zágrábi „Hrvatska11 czimü lap szerkesztője, és az ominosus nevű B ac h V., postatiszt‘ki legközelelebb egy 15,000 ftos levelet ellopott s megszökött. Mollináry főparancsnok rögtön elrendelte a körülfekvő ezredek fegyveres indulását a felkelés elnyomására, s azóta Zágrábból is tetemes erősítéseket kapott. Okt. 12-éröl hozta a távirda, hogy a lázadás e csapatok által teljesen elnyomatott, Kvaternik és Bach elestek; s a szétvert lázadók egy degradált őrmester, Cuic, vezetése alatt a hegyekbe menekültek.

Az „Agramer Zeit.11 aztirja, hogy e lázadásnsk czélja volt egész Horvátország fellázitása, tehát véres iszonyú polgárháború Magyarországgal, mire Zágrábból várták a jeladást. Legelőször Károlyvárost akarták megtámadni, hol nagy volt a rémülés. — A nyugalom okt. 15-én már teljesen helyre volt állítva. Rakoviczában statárium uralkodik. Több mint 60 felkelő elfogatott, az elrabblott ruhák nagy része s 194 fegyver visszakerült. A vizsgálat foly s a gyanús egyének elfogatnak. Némely elfogottaknál messzeágazó összeesküvési iratokat találtak.

Bées a múlt bét folytán válságos napokat látott. Amaz erős tüntetés után, melyet az egyetemi ifjak Beust mellett s aHohenwarth- ministerium tagjai ellen nyilvánítottak, a bécsi kormányban roppant izgatottságot szült s Habietinek és Scháffle ministerek azonnal lelépni szándékoztak, ha az államkanczellár továbbá is hivatalban marad. E közben a bécsi lapok a csehek, a prágai lapok pedig a bécsiek ellen mind erősebb kifakadásokban törnek ki. A prágai „Politik“ Giskrát és Beustot a legkíméletlenebb rágalmazó szavakkal támadja meg ; míg a „Pokrok11, Rieger közlönye, így kiált Bécsrö : „Te kicsapongó Antiochia a „Wien11 patak partján! Rettegj a polgárháborútól! Ha

az kitör, a csehek és összes szláv testvéreik Bécsbe vonulnak s e várost a földig rombolják le! —

Az alsó-ausztriai tart. gyűlésben okt. 10 én dr. Giskra a cseh törekvések ellen a németek hatalmas brávóitól kisért beszédet tartott. Ugyanekkor Granisch dr. Scháffle keresk. miniszter ellen heves támadást intézett, melyet Weber a helytartó többször félbeszakaszt- ván, a gyűlésben nagy zajt és heves kifakadásokat idézett elő. — A gyűlés okt. 12-én választá meg képviselőit a bir. tanácsba.

A franczia köztársaság elnöke Pouyer-Quertier pénzügyminisztert oly meghatalmazással küldte Berlinbe, hogy a hat franczia megye kiürítése tárgyában belátása s hazaszeretete szerint bármily egyezményt köthessen. Ennek eredményéül Írja „Journ. off“ ;

A franczia porosz egyezményi szerződések, nevezetesen a területi, pénzügyi, és a vám-conventio, f. hó 14-én írattak alá Berlinben. Az első egyezmény bizonyos határkérdést igazit el ; a második a hat departement kiürítését eredményezi, a harmadik pedig az elsass- lotharingiai vámkérdést, tisztázza.

A német bírod, gyűlést a császár okt. 16-án nyitotta meg.

Rómában azon körülmény folytán, hogy az olasz kormány egy pár zárdát erőszakkal elfoglalt, a zárdafönökök óvás alakjában kérelmet szándékoztak intézni a hatalmakhoz, hogy ezek intsék O- laszországot az egyházi rendek elnyomatásában és vagyonuk elvételében a további lépésektől.

Az angol királynődről azt hírlik, hogy le fog köszönni.

Az orosz hadak Közép-Ázsiában erősen foglalnak, s az elfoglalt tartományokat azonnal oroszositják. Chiva és Bokharában nagy seregek gyűlnek ellenök.

A török szultán egy rendelete szerint a miniszterek mellé keresztény államtitkárok alkalmaztatnak. E hir az összes birodalomban igen jó hatást szült.

Levelezés.

Delk, okt. 16. 1371.

Nevelni kell a népet! . . . Korunkban ez a jelszó mindenfelé.

Oly nevelést kell adni a népnek, mi által a legnemesebb szellemi erők : a lelkesedés tüze, az erény szerelme, a hazafiság lángja és munkásság ösztöne beszivárogjanak a nemzet szivébe, s vityillók és márványpaloták közös kincsévé s tulajdonává legyen a fel világosul ts ág! — Ez a probléma, aminek megfejtésén, — ez a gordiusi csomó, melynek helyes megoldásán töri fejét mindenütt az intelligens világ.

Vajha azután a korszellem e tekintetbeni áramlatos irányát mindenha a legbensöbb rokonszenvvel üdvözölhetnők, s arról lehetnénk meggyőződve, mikép az egyetemes czél elérésében, erkölcsileg jó és helyesen alkalmazott, homogén tényező erők működnének közre, kivétel nélkül, mindenfelé. Mert csak egyesült erőkkel lehet a népnevelés terén is kivinni mindent, s felmutatni sokat.

Csakhogy már e térpontokon igen ritkultak, kivált az úgynevezett „közép-nemesi osztályú-bán, a vállalkozó szellemek s maecenási lelkek sorai. Pedig kétségkívül mindenekfelett a középnemesi birtokos-osztálynak, mint a kik legközvetlenebb csatornái a humanitásnak felülről lefelé, kellene, az áldozat oltáránál egymással kezet fog va, odahatnia, miszerint a köznépnek ama kévéséi, kik olvasni és írni tudnak, a nemesebb irányú sajtó hasznos isme reteket terjesztő, s erkölcs-finomitó termékeihez időközönként i n- gy en jussanak.

Ismétlem : mindenekelőtt s z í vn e me sí tő, és pedig ingyen, vagy csak igen csekély áron megszerezhető, szellemi táplálékkal kell a köznép, mint általában minden nemzet alsóbb osztályainak — nevelését, kiművelését megkezdeni és folytatni szakadatlanúl. Mert hiába! bárki mit beszéljen is, igaz marad örökké: a társadalmak polgá- risodása sem a tudományok és művészetek szencbeszökkenő elöhala- dásával, sem vasúti indóházak és kikötők, láncz-hidak, gyárak , kaszárnyák, avagy színházak és sugár-utak építésével, sem az ezeralakú divat tündéries fényével, de még a materiális élet mesés kényelmeivel sem kezdődik csupán és egyedül; — hanem annak eredete s létalapja a jó és nemes erkölcsökben rejlik feltétlenül.

Egyedül az okoskodó s számitó ész kicsiszolása által még leg- kevésbbé sem lenne epurálva a társadalom : fölfelé a pénzsikkasztókés váltóhamisítók,— lefelé pedig a zsebmetszö tolvajok rablóbogaraitól. A szív, a kedély műveltsége nélkül tehát rideg és örömtelen a puszta ész fényvilága, s alapnélküli a társadalmi rend.

Mindezekből önként jő a következtetés : a z a népnevelésnek valódi és igazi barátja, a nép magasabb fokú kiművelésére az a mű. veltségnek örökhasznu csatornája a társadalom rétegeiben, aki a pie.

1