Eger - hetilap, 1871

1871-10-12 / 41. szám

323

aönségét, hogy a mellékelt utrendőrségi szabályokat újólag hirdesse ki.

Mely miniszteri rendelet értelmében a mellékelt szabályok másolatban azon utasítással adatnak ki a fö és alszolgabiráknak, hogy azokat kihirdetvén, erélyesen őrködjenek azok megtartása felett.

Balogh István mint kttldöttségi elnök a 409. sz. a. kelt végzés értelmében a poroszló-füredi töltés és hidak feletti vizsgálat eredményét véleményes jelentésével bemutatja.

Mely véleményes jelentés elfogadtatván, az annak értelmében teendő pótló javítások megrendelteinek.

Szombathelyi Endre szbiró a f. évi 3932 sz. a. kelt rendelet folytán a Tisza nagyrévi komp iránti tárgyalási iratokat mutatja be.

A f. évi 8587. sz. a. kelt miniszteri rendelet értelmében a m. k. közmunka és közlekedési miniszterhez felterjesztetnek.

A honvédelmi m. kir. miniszter helyett Csengeri Imre miniszteri tanácsos, f. évi 17,869. sz. a. értesít, miszerint mezőtúri lakos Mészáros Lajos, a mezőtúri születésit és 7-ik zászlóaljbeli rokkant, vagy sebesült honvédek javára 400 frtnyi alapítványt tett, melynek tőkéje a mezőtúri takarékpénztárban helyeztetvén el, kamatai mindaddig a tőkealaphoz lesznek csatolandók, mig a segélyzés tekintetéből igénybe nem vétetnek, mely bazafiui tett a hivatalos lap utján köztudomásra juttatott,, egyszersmind felhívja a megye közönségét, hogy Mészáros Lajosnak nemes szivii áldozatkészségéért elismerő köszönését kifejezvén, öt egyúttal értesítse, hogy ezen

teje a háznak szalma melyből egy telivér czilinder nagyságú kémény csucsorodik ki. néha pedig még az sem. A konyhában egy „deglett“ fúvó, vagy egyszerű tűzhely látható. A szobában annyi nyoszolya van, a hány család lakik. A plafond több háznál vörös és kék festékkel van kipontozva, mitök pingálásnak neveznek, a falakon pedig körül apró képek és dirib-darab tükrök szemlélhetek felaggatva.

Az ablak nagysága alig tesz egy □ lábat, melyet már nyáron be szoktak szegezni a hidegtöli félelem miatt, nagy kárára a jó egészségnek, mert a szellőztetés ezáltal lehetetlenné van téve, ámbár a tetö- és ajtó repedéseken keresztül folytonosan dúdol a betolakodó lég. A tisztád anság és az ebből eredő nemzeti szag kellemetlen a belépőre nézve, mi ő elöttök csak akkor tűnik fel, midőn a szabad légre jővén, könnyebben lélekzenek. Ha szemökre vetnök ezt, elég oktalanul a szegénységgel állnak elő, mintha ez nem a hanyagság természetes következménye volna.

Ily házikókban lakik tehát a sok Balog, Lakács, Csóka, Surá- nyi, Borsos, Kökény, Dézsán, Farkas, Oláh, Bari, Váradi ; keresztnév szerint: János, Mihály, Károly, Lojzi, Vilmos, Gyula, Béla, Kálmán,

*Géza, Mari, Juli, Róza, Szidi, írén, Zsófi.

Foglalkozás szerint legtöbb van közöttük zenész, napszámos, meszelökötő, madzagverő. A zenészek rendesen délelőtt aluszszák ki a fáradalmat, úgy hogy a ki otthon akarja őket találni, máskor ne is menjen hozzájok. A dunnák közöl pár fekete szakálos fö van ki, egyik a primás másik a brácsos, a falrafüggesztett hangszerekkel ágyuk fölött. Földön hever a brugós szerszáma a kemencze mellé támasztva leeresztett húrjaival, hogy ne bánthassa a karczos nyirettyű.

Mig a férfiak alusznak a fehérfttllengős asszony keserű füst közt tüzel a konyhában egy fazék mellett, melyet csillagszemü göndör gyermekek vesznek körül, az ebédre várakozva.

Nem is kellene a mondottak után felhoznom, hogy a családos •élethez a czigányok igen vonzódnak, ha azt némely körülmények miatt tenni elkerülbetlen nem volna. Elmondom tehát, hogy a családos életet nagyon szeretik. Az ifjak már 18—20 éves korukban házastársat választanak oldaluk mellé, és pedig gyakran oly fiatalt, hogy magvas kender vágáskor lesz csak 14 esztendős, kivel azután csupa takarékosságból állandóan együtt maradnak. 25 család közöl 13 él vad házasságban a Szálában. És a tisztátalan lakáson kivül ez a czigány- ság feketébb vonása; mert a gyermekek is szemtelenekké lesznek ily szülök mellett, név és nevelés nélkül lépvén a világba, semmivel sem törődnek, és a társadalom szemetjeivé aljasodnak el.

A szalai czigányok közt egy felnőtt van, ki nevét ki tudja Írni, és 16 tanköteles gyermek közöl csak egyetlen van, ki iskolát látogatott. Pedig mily jó volna, ha nevöket alá tudnák Írni, midőn muzsikálni szerződnek!

Ha az ember hozzájok belép, a legszivélyesebben fogadják, és panaszkodnak a szegénység ellen. Elöhordják az apró csemetéket is mind, ha a látogató zsebéből pár krajczávt néznek ki. Ha meghallják, hogy valaki sorba veszi házukat, az öregek és betegek mind elnyuj- tóznak és szokottnál hangosabban nyögnek, de a látogató távoztával

alapítványra vonatkozólag az általa megszabott feltétek szerint, az alapitó levél annak idejében ki fog állíttatni.

E megye közönsége, ezen a haza védői iránt tanúsított magasztos gondozás, és áldozatkész nagylelkűségért, az alapitó irányában, ki bazafiui érzületének ily szép jelét adá, a maga részéről is elismerését kijelenti, és annak kifejezést adni siet; egyszersmind pedig felhívja Recsky László szbirót, miszerint Mészáros Lajosnak, nemes szivü áldozatkészségéért, a m. kir. honvédelmi miniszternek elismerő köszönetét ünnepélyesen fejezze ki, egyszersmind pedig értesitse, hogy ezen alapítványra vonatkozó alapitó levél,a megszabott feltételekhez képest ki fog állíttatni.

Assermann Ferencz m. kir. honvéd ezredes, 907 sz. a. értesíti a megye közönségét, bogy a honvédség gyarapodása következtében Szegeden egy újabb honvéd-keriiletalakittatván, eunekparancsnokává ő Felsége a király által kiueveztetett ; midőn azt, hogy azuj kerület parancsnokságát átvette, a megye közönségének tudomására juttatná, egyszersmind azon reményét fejezi ki, hogy a kerület népessége, úgy annak édes gyermekei, a honvedek között, valamint nemkülönben a kölcsönös érdekeik fölött őrködni hivatott polgári és honvédhatóságok és tisztviselők között mindenkor a legszivélyesebb egyetértés fog uralkodni, s a honvédség is ezentúl is azon rokonszenves felkarolásban és támogatásban részeslilend, melynek eddig is számos jeleivel találkozott, végre hogy a polgár és honvéd benső bizalom és hazafias közérzület szoros kapcsával összefüzetvén, a bonvédintézmár kibújnak a napra, és czivakodnak, veszekednek. Egyébiránt van is köztük szemenkint beteg, kiket a város áldásai, a szürke nénikék szoktak meglátogatni és ápolni.

A farkasvölgyi czigányok állapota is hasonló a Szálában lakókéhoz. Egy csomóban laknak mindnyájan, számra 74-en, 26 családra oszolva, kik közöl csak 6 pár ól eskü nélkül.

Ezen dicséretes különbséghez szivesen Írom még azt, hogy 13 tanköteles gyermek közöl 7 rendesen látogatta a külvárosi iskolákat; s hogy a lakások tisztábbak. Két háznál takarékkonyha is van, melyet főzés és fűtésre egyaránt használnak. Egy vak kontrásnak van itt egy oly düledezett háza, hogy a rendőrség kénytelen volt benne a tüzelést megtiltani, de a mint tudom, a főkáptalan nagylelkűsége e nyomorult embernek is reparatióra valót adott. Igazságtalan volnék a farkasvölgyi czigányok iránt, ha fel nem jegyezném rólok, mily kegyelettel őrzik egy háznál az öreg S á g h y arczképét, és hogy mig a Szálában a czigányférfiak, addig a farkasvölgyön a czigánynők szebbek, csakhogy közölök sokan — mint ők mondják — heptikében sinle- nek, mi a rósz levegő és pálinkaivás eredménye lehet.

Ismervén ezekből az egri czigányok állapotát, az a kérdés : mit tegyünk annak javítására? Mert senki se képzelje, hogy irkálási mániából állítottam össze e rövid ismertetést, hanem az emberiség eltorzított képének kitisztítása, a czigányok erkölcsi és polgári művelődése lebegett előttem.

Nézetem szerint az egyházi és polgári hatóságoknak kezet fogva Kellene itt fellépni.

Legelső sorban mindjárt a vadházasságok megszüntetése volna kívánatos ; mit hitem szerint el is érünk, ha a szegényeknél az Isten nevébeni esketéseknek is helyet adunk, és a vad házasságban élő czi- gányokat törvényes életre ösztönözzük.

Továbbá inteni kellene a czigányszülöket, hogy gyermekeiket» kik télen át otthon úgy is csak fagyó skodnak, a fütött iskolába küld* jék. Ehhez azonban ingyenkönyv, és némi ruha volna szükséges. Né* mi ruha mondom, mert a czigány gyermeknek egy ócska lábbeli, és foltos felöltő egész gála volna.

Az egészet végre kiegészítené a polgárok gondoskodása, hogy a siheder czigányokat szolgáknak, mesterinasoknak, és a leányokat dajkának, minek alkalmaznák, ügy is kevés a cseléd, és drága is.

Hogy eddig keveset tettünk a czigányok czivilizatiójára, az nyílt dolog, de épen ez buzditson bennünket a tevékenységre. Az elhagyatott czigányfaj, a sírva vigadó magyar fáradhatlan vigasztalója megérdemli ezt tőlünk, ha nem veszszük is tekintetbe, hogy a pauperis- mus egy népes fészkét szüntettük meg az abban tenyésző bűnökkel együtt, midőn a népnevelés áldásait a Szala és Farkasvölgy barna lakóihoz is bevittük. M.

*