Eger - hetilap, 1871
1871-09-28 / 39. szám
MellékUt az Eger 39 ik számához. Egri rom. kath. népiskolaügy. Az egri róm. kath. hitfelekezeti képviselet f. hó 10-én közülést tartván, ennek legnevezetesebb tárgya volt ama két felső bírósági ítélet, — melyek egyikénél fogva a városi hatóság által 1869. évi szept. 28 án fegyveres erőszakkal közös iskoláknak elfoglalt „Három farkas11 „vereskúti“ s „Máriautczai“ róm. kath. népiskolák tulajdonjogilag az egri érsek, használatul pedig az egri róm. kath. hitfelekezet részére megitéltettek ;— másikánál fogva az álli tólag városi főelemi iskoláknak a lyceumi helyiségekbe követelt rövid utú visszahelyezése iránti sommás keresetétől Eger város polgármestere elmozdittatott; közöljük a két okmányt egész terjedelmében. 5061 I, 1871. A magyar királyi Curia, mint legfőbb Ítélő- szék Babies István ügyvéd ur által képviselt Bárt akovics Béla egri érsek, úgyis mint a róm. kath. hitfelekezet feje, Tárká- nyi B. József kanonok, mint az egri róm. kath. hitfelekezet egyházi, Tarnay János és Alexy Mihály, mint ugyanazon hitfelekezet világi elnökei s felpereseknek, — Polonkay Endre ügyvéd által képviselt Tavasy Antal mint Eger város polgármestere és képviseleti elnöke s alperes ellen az egri 820. sz. tjkvben 2. 5. és 13. rsz. alatt bevezetett tanodák és helyiségek tulajdonjogának az egri érsekség, — az ez által tetszésileg felajánlott használati jognak a róm. kath. hitfelekezet elemi népiskolája részére leendő kimondása s ezen jellegnek egy uj telekjegyzökönyvbeni feltüntetésének elrendelése és a költségek megtérítése iránt Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék egri polári törvényszéke előtt 1870. évi marczius 24-én 1714. sz. a. indított perét, melyben az említett elsöfolyamodásu törvényszék 1870. évi deczember 31-én 6674. szám alatt hozott ítéletével az egri 820 számú tjkben 5. r. s 1638. hrszám alatt Eger város nevén álló ingatlanságra nézve a tulajdonjogot az érsekség javára föltétlenül, ugyanazon tjkben 2. r. 1061. sz. a. ugyancsak Eger város nevén levő ingatlanságra nézve pedig róm. kath. tanintézeti ózdijának fenntartása mellett megítélte, s kötelezte alperest azon elsőrendű felperes, mint ez időszerinti érseknek — az érsekség javára — birtokába bocsájtani, ellenben 13. r. 3384 hrszám alatti ingatlanság tulajdonjoga iránti keresetüktől valamint alperes ezen per során első rendű felperesnek patvarkodási birságban elmarasztalása iránti kérelmével elmozdította, — mennyiben pedig a használati jog a tulajdonnal jár, s a per tárgyát képező tanintézetek tulajdonjoga a használat tekintetében 1868. évi 38. t. ez. által korlátoltatnék, felpereseket ebbeli kérelmükkel a közigazgatási útra utasította, végre a perköltségeket kölcsönösen megszüntette, s egyszersmind felperesi ügyvéd munkadiját 128 frt 35 krban, alperesi ügyvédét pedig 107 frt 58 krban saját feleik irányában megállapította. — Mindkét félnek és pedig felpereseknek 1871. évi január 18 án 454. szám alatt, alpereseknek pedig ugyanazon év és hó 20-án 513. szám alatt beadott fellebbezéseik folytán a pesti kir. Ítélőtábla 1871. évi april hó 13-án 4330. szám alatt kelt Ítéletével az első folyaraodásu törvényszék által hozott Ítéletnek az alperes által kért patvarkodási birságnak helyt nem adó, s nem felebbezett részeiben érintetlenül, — az egri 820 sz. tjkvben 5 r. 1638. hrszám alatt felvett ingatlanhozi tulajdonjognak az egri érseki uradalom részére lett megítélését, továbbá a felperesi azon kérelmet, hogy a kereseti ingatlanok használata kizárólag az egri róm. kath. elemi iskoláit illetőknek kimondassanak és azon ingatlanok egy uj telekkönyvbe átiratai rendeltessenek : megtagadó, a perköltségeket megszüntető és az ügyvédek munkadiját saját feleik irányában megállapító ; úgy az egri 820. sz. tjkvben 2. r. 1061. hrszám alatti ingatlan tulajdonjogának az egri érseki uradalom részére lett kimondását tárgyazó részeiben helybenhagyta; ellenben: amennyiben ezen legutóbb említett ingatlanhoz! tulajdonjog a rom. kath. tanintézet czéljainak megfelelő fentar- tásának feltétele mellet Ítéltetett meg, ezen irányban megváltoztatta, és az egri érseki uradalomnak tulajdonjogát az előbb említett feltétel nélkül ítélte meg; megváltoztatta továbbá az első folyaraodásu bíróság Ítéletét az egri 820. sz. tjkvben 13. r. 3384, hr. sz. a. foglalt ingatlanra vonatkozó részében is, és az egri érseki uradalom tulajdonjogát ezen ingatlanhoz azon kötelezettség mellett Ítélte meg, hogy ezen ingatlan azon részének, mely a Speciaiis-Palatics Katatintól alperes város által megszerzett telket képezi, a v égrehajtáskor szükség esetében törvényes becsű által megállapítandó jelenlegi egész közönséges értékét az érseki uradalom kifizetni tartozik, végre biróilag kimondotta, hogy mindhárom ingatlannak felperes érseki uradalom részére megitélt tulajdonjoga csakis az által korlátoltatik, hogy azoknak tanodái rendeltetésük továbbra is fenntartassék ; — felpereseknek 1871. évi május 16 án 4137. szám alatt alpereseknek pedig ugyanazon év és hó 19-én 4200. szám alatt beadott fellebezéseik folytán 1871. évi julius 11-ik napján tartott nyilvános ülésén! vizsgálat alá vevén, következő Ítéletet hozott: 5064 1871. A pesti kir. itélö tábla által hozott Ítélet, a mennyiben az egri 820 számú telekjegyzőkönyvben 2. r. 1061. h. r., 5. r. 1638. h. r. és 13. r. 3384. h. r. számok alatti ingatlanokhozi tulajdonjog az egri érseki uradalomnak megitéltetett, és a perköltségeket kölcsönösen megszüntette helyben hagyatik: a kereseti ingatlanok használata és a telekkönyvi bekeblezés iránti részében pedig mindkét bírósági ítélet megváltoztatik és ezen ingatlanok használati joga, a felperesi keresethez képest a római katholikus hitfelekezet iskoláinak megitéltetik, és ehhez képest felperesek feljogosittatnak, hogy a jelen Ítélet alapján a tulajdoni jognak az érseki uradalom, a kizárólagos használatijognak pedig a r. kath. hitfelekezet javára a telekkönyvi bekeblezést a maga útján érvényesíthessék. — Végre a királyi itélö táblai Ítélet azon része, mely által az egri érseki uradalom a Speciális Pala- tics Katalintól szerzett telek közönséges és a végrehajtáskor kitudandó becsértékének kifizetésére köteleztetett, mint általa nem felebbezett, érintetlenül hagyatik. — Indokok: Mert a kereseti ingatlanokhozi tulajdonjogot felperesek a per folytán felmutatott szerzési
