Eger - hetilap, 1871

1871-09-28 / 39. szám

307

A megye-szervezési küldöttség összes javaslatai két-két e- gyenlö eredeti példányban a m. k. belügyminisztériumhoz fölterjesztetnek.

Olvastatott Kővár vidéke közönségének 1871. év jul. 25-én kelt abbeli átirata, bogy nevezett közönségnek a képviselöházhoz intézett kérvényét, mely szerint a törvényszéki helyiséget Nagy- Somkuton kérik megbagyatni, — a megye közőnége pártolásával támogatná.

Tekintve Kővár vidéke közönségének kérvényét támogató igen fontos indokait, ezek alapján nevezett közönség kérvényét pártoló felirat intéztetik a képviselöházhoz, s erről Kővárvidéke közönsége külön átirattal értesittetik.

A ni. k. közmunka s közlekedési miniszter 11878. sz. rendeletben a f. évi 237. sz. felterjesztésre tudatja, hogy miután a VIII. számú istvánháziKörös-átmetszési hid Heves-Szolnok megyék területén fekszik, s a szolnok-szentesi megyei útvonalba esik, annak fentar- tási kötelezettsége a megye hatásköréhez tartozik, Kunszentmárton város arra csak az esetben lenne kötelezhető, ha önként vállalkozott a ebbeli kötelezettségét jegyzőkönyvileg biztosította volna.

Tekintetbe véve, bogy a kérdéses istvánházi VIII. sz. Körös-át- metszési hid a megyei hidak sorába soha nem tartozott, azok közé fel sem vétetett, az kizárólag Kunszentmárton város érdekében lé- tesittetett, mert e nélkül az anya-Kőrösön levő hid, melyen Kunszentmárton város vámszedési jogot gyakorol, használható nem lenne; tekintetbe véve, hogy az átmetszés nem a megye, hanem az illető birtokosok érdekében léttesittetett, a megye ezen hidnak mi hasznát sem veszi, a m. k. közmunka s közlekedési miniszter újabban fölkérendő, hogy a megyét vagy a hid fentartásának kötelezettsége alól felmentse, vagy pedig annak aránylagos vámszedési jog- gyakor.atot engedélyezzen, mivel azonban szükséges ez alkalommal kimutatni: mennyi ezen hid átlagos fentartási költsége, és minő vámárszabály van az anya-Kőrösön levő hídon gyakorlatban, Szombathelyi András és Timon Bertalan főmérnök megbizatnak, hogy ezen adatokat beszedvén, azokat jelentés mellett mielőbb mutassák be; a midőn a m. k. kér. s. közi. miniszterhez a fentebbi értelemben lesz felterjesztés intézendő.

Danilovics Pál gyakorló orvos orvostudori, sebészi és szülészi,

A darab Szelíd Gáboré, az en Gáboromé!— de^csakhamar szégyenpir fu.tá el arczát s ajka bezárult.

— Nem tudod a nevét? kérdé az előbbi.

E pillanatban rontott a társalgók közé Vidor Lajos, és felkiáltott : Tjudom é n !

Ô, mint szeretett volna Lujza a beszélő nyakába borulni, ki kedvese nevéről fölboritá a leplet, hogy a halhatatlant a világnak föltárja.

— Urak ! — folytatá Lajos — a darabot, melynek első három felvonása előttetek imént lepergett, egy jó barátom irta, az én ke d- "ves Czuspajz barátom.

— Czuspajz ! Czuspajz ! kiáltának a fiatalok hangosan fel- kaczagva.

— Czuspajz ! — mondá Lujza a bámulat s megdöbbenés hangján, miközben a páholy mélyébe húzódott.

— De az ördögbe, csak van tán más neve is — szólt az egyik.

— Igenis van, mondá Lajos — úgy hívják, hogy: kalarábi, retea, káposzta, répa, borsó, bab stb. stb.

— Ah ! egész moslék — kiáltott fel egy urfi, orrát fintorgatva. E perezben a függönyt felhúzták s a negyedik felvonás kezdetét vette. Lajos eltávozott, hogy helyét a földszinten elfoglalja, s nem is tért ez estvén többé az ifjakhoz vissza.

— Brávó ! Éljen! Derék! hangzik folyvást és mindenfelől. Soha drámairó még nagyobb elismerésben nem részesült. A hölgyek le- szakaszták kebleikről virág csokraikat, s a színpadra dobálták azokat. Ezernyi hölgykacsók tapsoltak a páholyokban. „Szerző! Szerző! hangeék harsányan mindenfelől. A rendező, tetőtől talpig feketébe öltözve, a színpadra lépett, s háromszor meghajtá magát. E pillanatban ünnepies csönd állt be a színházban.

— Mélyen tisztelt közönség! — szólt a rendező — a drámát, melyet imént előadni szerencsénk vala, Szelíd Gábor fiatal költőnk irta.

Három hatalmas tapsvihar iidvözlé a kiejtett nevet, mely viselőjének annyi dicsőséget s oly szép jövőt ígért ; mire a közönség las- sankint oszlani kezdett, folyvást a Szelíd Gábor nevet magasztalva.

Lujzát különös izgatottság fogta el, s amint a páholyt elhagyta, egy mathematikus türelmetlenségével, ki épen egy nehéz feladatmeg— Szentkirályi Kázmér t. m. főorvos sebészi és szülészi okleveleiket kihirdetés végett bemutatják.

A bemutatott oklevelek kihirdettettek, a kihirdetési záradékkal ellátandó oklevelek az illetőknek visszaadandók, s erről dr. Frantz Alajos m. fő-orvos tudomás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő.

Csernyus Kálmán és Nagyfejeö Mátyás szolgabirák a füzesabonyi, mezö-tárkányi, verpeléti és feldebröi megyei épületek mily karban létele és mikénti helyreállithatása iránt véleményes jelentésüket bizottmányi határozat folytán bemutatják.

Minthogy a kérdéses épületek katonai elszállásolási czélból emeltettek, és részben arra most is használtatnak, az összes katonaság állandó elhelyezése iránti tervkészítéssel megbízott küldöttségnek használat, s annak idejébeni jelentéstétel végett kiadatni rendeltetnek.

A jövő évnegyedes bizottmányi gyűlés megtartása f. é. decz. hó 18 s következő napjaira tűzetett ki.

Erről a megyei fő- és alszolgabirák körözés, a szomszéd megyék közönségei pedig átiratilag tudomás végett értesittetnek.

Az egri önsegélyző egylet.

(L.) Bizonyára érdekelni fogják ha nem is az egész t. olvasó közönséget, de legalább az egri önsegélyző egylet részvényeseit, az egylet ügyeiben történt újabb mozzanatok.

E lapok hasábjairól tudjuk, hogy a legutóbbi évi rendes közgyűlésben határozatba ment az alapszabályoknak, a lefolyt üzletév tapasztalatai nyomán leendő módosítása. Az alapszabályok módosításával s illetőleg azoknak az igényekhez mért átdolgozásával egy bizottság bízatott meg. A bizottság már e hó 10-én készen volt munkálatával, s az akkorra összehitt közgyűlésen be is terjesztette volna azt, ha a részvényesek részvétlensége agyülés megtarthatásának gátot nem vet. Az alapszabályok értelmében a gyűlés határozatképtelen volt.

Újabb gyűlés hirdettetett f. hó 24-re. A részvényesek még csekélyebb számmal jelentek meg, de az alapszabályok szerint határozatképes volt a gyűlés.Egyéb tárgy sem volt, minta modositott alapszabályok tárgyalása.

oldásával bajlódik, hányta-vetette elkomorult elméjében, vájjon mi lehet a,z a czuspajz?

Es a mint Gábor oda lépett, hogy a kocsiba emelje, Lujza kedvese forró kézszoritását nem viszonozta.

6.

Vitézy Lujza Nyájas Irmának!

Kedves barátném ! Jó atyám nevem napjára tánczestélyt ád ; minthogy pedig nélküled az én estéim vidámak nem is lehetnek, sietek tégedet ez estélyre meghívni. Remélve, hogy eljösz, ölel szerető barátnéd Lujza.

U. i. Még egyet,, kedves Irmám. Tudom, hogy te minden regényt elolvassz, tehát ismerős vagy ama sok mindenféle boszorkányok-, lidérczek-, vámpírok-, csodaállatok- és ördöngösségekkel, melyek azokban eléfordulnak. Ugyan kérlek, nem tudnád nekem megmondani, minő az a ezuspaj z-ember? Egy hét óta mindig e rém-alak áll előttem. Almaimban egy csodaszörny jelen meg előttem, kalarábi, paszuly, répa, borsó, káposzta s több e félékből összealkotott undoritó testtel. 0 édes jó Marim ! magyarázd meg nekem, milyen lehet egy ily ezuspajz-ember, s valid meg, mit gondolsz, vájjon lehetséges-e egy ily teremtmény ? A mi engem illet, én az egészet csupán felizgatott képzelőtehetségem agyrémének tartom.

Nyájas Irma Vitézy Lujzának.

Drága Lujzám ! Örömmel fogadom el szívélyes meghívásodat. Ami a ezusp aj z embert illeti, melyről leveledben oly sok mindent Írsz, arról én neked semmi felvilágosítást nem adhatok. A természetnek meg vannak a maga titkai — ó Lujza ! a delejes erők az állat- és növényvilág között rendkívüliek, s oly csodás és titokzatos módon érintkeznek egymással, hogy én magam is például soha sem tudok retket enni anélkül, hogy bizonyos gondolatok ne támadnának bennem, — gondolatok, miket majd négy szem közt fogok veled közölni. Ennyi az egész, édes Lujzám, mit neked e tárgyban mondhatok Általában pedig azt hiszem, hogy mindketten igen erős képzelő tehetséggel bírunk. Egyébiránt kérlek, nyugtasd meg magadat. Ezerszer ölel Irmád. (Vége köv.)

*