Eger - hetilap, 1871
1871-01-26 / 4. szám
«- 29 — Heves Szolnokmegye cselédrendszabálya. (Folytatás.) 20. §. A cseléd köteles minden munkát, melyet elvállalt, vagy a melyeket szolgálati állása észszerűen magával hoz, serényen és pontosan teljesíteni, s nem engedtetik meg neki, szolgálati teendőit a cselédtartó engedélye nélkül mások által végeztetni. Kivételes esetekben azonban, különösen, ha a többi cseléd betegség, vagy más körülmény által akadályozva van teendőinek teljesítésében, még az oly cseléd is, ki csak bi/.onyos meghatározott munkának teljesítésére szegődött, tartozik egyéb el nem halasztható teendőket is végezni, ha azoknak teljesítése, a cseléd minőségével nem összeférhetetlen, s azoknak másokra bízása nehézségekkel van egybekötve. 21. §• Egy cseléd sem tartozik vallásának ünnepein oly teendőket végezni, melyek annak hitelvei által tiltainak. A cselédtartó köteles megengedni, hogy a cseléd ily napokon, a mennyiben a házi teendők teljesítése lehetővé teszi, otthon maradásban sort tartva — rendkívüli körülmények kivételével — az istenitiszteleten saját egyházában megjelenhessen. 22. §. A cseléd cselédtartója engedelme nélkül saját ügyeiben a háztól el nem távozhatik ; — a cselédtartó által tiltott látogatásokat el nem fogadhat, valamint szigorún tiltatik neki, a cselédtartó engedelme nélkül valakit hálásra befogadni. 23. Ha a cselédtartó követeli, tartozik a cseléd mindennemű ingóságait a házba, hol szolgál, szállítani, ha azok ottani elhelyezése kárral nincs egybekötve. Ha a cselédet sikkasztási, vagy más oly tiltott cselekvény gyanúja terheli, mely ingóságainak átmotozását teszi szükségessé, akkor ezt egy tanú jelenlétében a cselédtartó megteheti. 24. §. Ha a cseléd a szolgálatból kilép, tartozik a neki fölügyelet vagy őrizet végett átadott, vagy egyébként reá bízott tárgyakat a cselédtartónak visszaszolgáltatni. — Minden kétség elkerülése végett követelheti a cseléd, hogy a neki átadott tárgyakról az átadás alkalmával egy, a cselédtartó által két példányban kiállított és alái- rott jegyzék készíttessék, melynek egyike a cselédtartónál, másika a cselédnél marad. — A cseléd az általa használt tárgyakon jelentékenyebb gondatlanság által okozott károkért minden vagyonával felelős ; a cselédtartónak ezenfölül joga van, ha cselédje jelentékenyebb kárt okozott, a még bennlevő bérét visszatartani, s a községi elöljáróság közbenjöttével eszközlendö fölszámitás alapján, kárát a bennlevö s visszatartott bérből fedezni. 25. §. A cseléd a szolgálatba lépés által a házi személyzet tagjává lesz, s mint ilyen, a cselédtartó különös felügyelete és fegyelme alatt áll. A cselédtartó tehát tartozik cselédjét erkölcsös és illedelmes életre és viseletre szorítani. E czélból, valamint a házi rend föntartá- sának és a tartozó engedelmesség kieszközlésének érdekében, jogosítva van a cselédtartó, ha intések és dorgálások nem használnának, a házi fegyelem szigorúbb eszközeihez is nyúlni, — a nélkül azonban, hogy ez által a megfenyített, testében sérelmet szenvedjen. Ügyeljen a cselédtartó különösen arra, hogy a cseléd vallásának istenitiszteletét el ne hanyagolja ; azon cselédeket pedig, kik a törvény értelmében még tankötelesek, az iskolák látogatására egész szigorral szorítani köteles. 26. §. A cselédtartó nem terhelheti cselédjét nehezebb és több munkával, mint a melyet és a mennyit ereje megbír. — Tartozik továbbá a cselédnek kikötött, vagy másként megállapított bérét a meghatározott időben kiadni. Ha a befizetés iránt más egyéb kikötve nincs, akkor a helyi szokás szerint, ha pedig ilyen átalában elfogadva nincsen, akkor egész évi szolgálatnál negyedévenkint, különben pedig havonkint utólagosan szolgáltatandó ki. 27. §. Ha a cseléd önhibáján kivül megbetegszik, a cselédtartó köteles azt ápoltatni és gyógyittatni, s ha a betegség 14 napnál (31. §. 11. pont) tovább nem tart, azt szolgálatában megtartani, az ápolási s gyógyítási költségek nyolcz napig a cselédtartó által viselendők, azontúl a cseléd által megtérítendők ; hosszabb ideig tartó betegségeknél a községi elöljárók az országos közkórházakra nézve fönálló szabályrendeletek szerint eljárni kötelesek ; míg ellenben ha a betegség munkatúlterheltetés, rósz bánásmód, vagy más hasonló, a cselédtartó által előidézett körülményekből származott, a cselédtartó köteles az összes ápolási költségeket viselni, a cselédet szolgálatában megtartani, vagy a körülményekhez képest egy negyed-, sőt egy egész évi bérét is kifizetni. (Folyt, köv.) Vá rosi és megyei hírek. — Az egri érseki joglyceumban a téli félévi vizsgák következő rendben fognak megtartatni : Nyilvános szóbeli vizsgák : a közigazgatási szabályokból febr. 9-én, a váltó- és kereskedelmi jogból 15-én, a politikai tudományokból 16-án, a magyar állam- és jogtörténetből 17-én. Az Írásbeli vizsga mindegyik tantárgyból, az illető szóbeli vizsga előtti napon leend. A m agánvizsgákra febr. 23., 24., 25., 26. és 27-ik napjai tűzettek ki. — Igenrkedélyes mulatság volt f. hó 18-án a casino nagytermében. Értjük a Szabó Ignácz tanár ur által alakított dalkör első dalestélyét, melyen a tánczszünetek alatt több válogatott dai sikerültén adatott elő. A kedélyes dalestély, mely majdnem éjfélig tartott, igen szép vendégkoszorut gyűjtött egybe, s a minek leginkább örültünk : a hölgyek házias egyszerűséggel öltözve jelenlek meg. E körülmény, azt hiszszük, leginkább biztosítja a sikert a jövőre rendezendő hasonló dalestélyek számára. — A helybeli kath. legényegylet védnöksége f. hó 22-én tartott közgyűlésében általános helyesléssel fogadá, és egyhangúlag határozottá emelé azon indítványt, hogy az egyleti ház nagyobb termében a polgárság részére ismeretterjesztő fölolvasások tartassanak, s e végre az egylet nevében szakférfiak tisztelettel főiké ressenek. A fölolvasások tartásának ideje iránt részletesebb megálla podás nem történt; ezt a körülmények és a fölolvasást tartandó szakférfiak fogják meghatározni, egyedül az mondatott ki, hogy az esteli órákban tartassanak. Mint értesülünk, több szakférfiú ez üdvös eszme megvalósításához közreműködését már föl is ajánlotta. Természettan, földrajz, történelem, magyar irodalom, terményrajz és hazai törvényeink ismertetése azon tantárgyak, melyekből egyelőre népszerű fölolvasások fognak tartatni. — Óhajtjuk, hogy a szép eszme melegen fölka- rolíassék. ( fér ) Színház. F. hó 23-án tartá Kletzer Feri ismert nevű gordonka-művész hazánkfia, hangversenyét az ó-casino termében, középszámú, de válogatott közönség előtt. Kletzer úr a gordonkát szép technikai ügyességgel s könnyedséggel, — bár nem mindig teljes biztossággal kezeli ; azonban játékát nem annyira a gyakorlottság, mint inkább ama hév s bensöség tevék valóban élvezetessé, sok tekintetben elbájolóvá, melyet előadott darabjaiban kifejtett. A művész neje K. Valéria úrnő, érzésteljes, kellemes előadással szavalta Gyulai megható költeményét, az „Éji látogatást.41 Csak azt sajnáltuk, hogy ifjú zongoraművészünk, Menner J. ur ügyes és finom játékában,— hangszere gyarlósága miatt — eléggé nem gyönyörködhettünk. — A vendég-müvészpár 23-án Miskolczra utazott. — Nyilvános köszönet. — Folyó január hó 23-án tartott hangversenyem alkalmából kedves kötelességemnek tartom, a helyben állomásozó cs. kir. Szász-Weimár ezred közszeretetben álló ezredesének, ngos Baumgarten Miksa urnák, azon kegyességéért, melylyel az ezred zenekarát hangversenyem emelésére minden dij nélkül átengedni méltóztatott, — úgyszintén a n evezett zenekar derék karmestere, t. H a j e k Ignácz, és a szép tehetségű zongoraművész, Manner János uraknak, szivélyes közremüködésö- kért, valamint t. Köllner Lörincz gyógyszerész urnák, ki a jegyeket eladásra elvállalni szives volt, — hálás köszönetemet a nyilvánosság utján is kifejezni. Kelt Egerben, jan 24-én 1871. Kletzer Feri, gordonka-művész. — Az egri jogászsegélyzöegylet javára jan. 12- én rendezett jogászbál alkalmából még a következő igen tisztelt urak részéről történt fölülfizetés: Babies István 7 ft, Horváth Dénes 3 ft, Vavrik Béla 5 ft, Bartman József 2 ft. Mely kegyes adományokért a segélyzettek nevében hálás köszönetét mond Szmrekovszky Sándor, bálbiz. pénztárnok. — A heves-szol n okmegyei jótékony nőegylet saját árvaháza javára, melyben jelenleg 20 árva részesül ellátás és oktatásban, február hó 5-én, vasárnap esti 7 órakor, a kaszinó nagy termében 60 kr belépti dij mellett, zene- és tánczestélyt (Kriinzchen) rendez, melyre a nagyérdemű közönséget az árvák nevében mentői számosabban megjelenni, s az öltözékben a házias egyszerűséget megtartani kéri a rendezőség. — Lapunk múlt számában említettük, hogy f. hó 17-én egy 11 éves fiút a hatvani hóstya egyik házában fölakasztva találtak. A törvényes vizsgálatból kitűnt, hogy a gyermek szülői távollétében, kisebb testvérével játszva, játékközben önmaga akasztá íöl magát. Szülői odanyilatkoztak, hogy a szerencsétlen fiú már azelőtt is négy Ízben forgott halálos veszélyben, de csodálatosan még mindig jókor érve, a halál torkából szerencsésen kimentetett. — Még 1868. évi aratáskor történt, hogy Gulyás János egri lakos utazó társát, Bukuli Ignácz, szintén egri lakost útközben a