Eger - hetilap, 1871

1871-01-26 / 4. szám

«- 29 — Heves Szolnokmegye cselédrendszabálya. (Folytatás.) 20. §. A cseléd köteles minden munkát, melyet elvállalt, vagy a melyeket szolgálati állása észszerűen magával hoz, serényen és pon­tosan teljesíteni, s nem engedtetik meg neki, szolgálati teendőit a cselédtartó engedélye nélkül mások által végeztetni. Kivételes ese­tekben azonban, különösen, ha a többi cseléd betegség, vagy más körülmény által akadályozva van teendőinek teljesítésében, még az oly cseléd is, ki csak bi/.onyos meghatározott munkának teljesítésére szegődött, tartozik egyéb el nem halasztható teendőket is végezni, ha azoknak teljesítése, a cseléd minőségével nem összeférhetetlen, s azoknak másokra bízása nehézségekkel van egybekötve. 21. §• Egy cseléd sem tartozik vallásának ünnepein oly teen­dőket végezni, melyek annak hitelvei által tiltainak. A cselédtartó köteles megengedni, hogy a cseléd ily napokon, a mennyiben a házi teendők teljesítése lehetővé teszi, otthon maradás­ban sort tartva — rendkívüli körülmények kivételével — az isteni­tiszteleten saját egyházában megjelenhessen. 22. §. A cseléd cselédtartója engedelme nélkül saját ügyeiben a háztól el nem távozhatik ; — a cselédtartó által tiltott látogatáso­kat el nem fogadhat, valamint szigorún tiltatik neki, a cselédtartó en­gedelme nélkül valakit hálásra befogadni. 23. Ha a cselédtartó követeli, tartozik a cseléd mindennemű ingóságait a házba, hol szolgál, szállítani, ha azok ottani elhelyezése kárral nincs egybekötve. Ha a cselédet sikkasztási, vagy más oly tiltott cselekvény gya­núja terheli, mely ingóságainak átmotozását teszi szükségessé, akkor ezt egy tanú jelenlétében a cselédtartó megteheti. 24. §. Ha a cseléd a szolgálatból kilép, tartozik a neki fölügye­let vagy őrizet végett átadott, vagy egyébként reá bízott tárgyakat a cselédtartónak visszaszolgáltatni. — Minden kétség elkerülése vé­gett követelheti a cseléd, hogy a neki átadott tárgyakról az átadás alkalmával egy, a cselédtartó által két példányban kiállított és alái- rott jegyzék készíttessék, melynek egyike a cselédtartónál, másika a cselédnél marad. — A cseléd az általa használt tárgyakon jelenté­kenyebb gondatlanság által okozott károkért minden vagyonával fe­lelős ; a cselédtartónak ezenfölül joga van, ha cselédje jelentéke­nyebb kárt okozott, a még bennlevő bérét visszatartani, s a községi elöljáróság közbenjöttével eszközlendö fölszámitás alapján, kárát a bennlevö s visszatartott bérből fedezni. 25. §. A cseléd a szolgálatba lépés által a házi személyzet tag­jává lesz, s mint ilyen, a cselédtartó különös felügyelete és fegyelme alatt áll. A cselédtartó tehát tartozik cselédjét erkölcsös és illedelmes életre és viseletre szorítani. E czélból, valamint a házi rend föntartá- sának és a tartozó engedelmesség kieszközlésének érdekében, jogo­sítva van a cselédtartó, ha intések és dorgálások nem használnának, a házi fegyelem szigorúbb eszközeihez is nyúlni, — a nélkül azonban, hogy ez által a megfenyített, testében sérelmet szenvedjen. Ügyeljen a cselédtartó különösen arra, hogy a cseléd vallásának istenitiszteletét el ne hanyagolja ; azon cselédeket pedig, kik a tör­vény értelmében még tankötelesek, az iskolák látogatására egész szi­gorral szorítani köteles. 26. §. A cselédtartó nem terhelheti cselédjét nehezebb és több munkával, mint a melyet és a mennyit ereje megbír. — Tartozik to­vábbá a cselédnek kikötött, vagy másként megállapított bérét a meg­határozott időben kiadni. Ha a befizetés iránt más egyéb kikötve nincs, akkor a helyi szokás szerint, ha pedig ilyen átalában elfogadva nincsen, akkor egész évi szolgálatnál negyedévenkint, különben pedig havonkint utólagosan szolgáltatandó ki. 27. §. Ha a cseléd önhibáján kivül megbetegszik, a cselédtartó köteles azt ápoltatni és gyógyittatni, s ha a betegség 14 napnál (31. §. 11. pont) tovább nem tart, azt szolgálatában megtartani, az ápolási s gyógyítási költségek nyolcz napig a cselédtartó által viselendők, azontúl a cseléd által megtérítendők ; hosszabb ideig tartó betegsé­geknél a községi elöljárók az országos közkórházakra nézve fönálló szabályrendeletek szerint eljárni kötelesek ; míg ellenben ha a beteg­ség munkatúlterheltetés, rósz bánásmód, vagy más hasonló, a cse­lédtartó által előidézett körülményekből származott, a cselédtartó köteles az összes ápolási költségeket viselni, a cselédet szolgálatában megtartani, vagy a körülményekhez képest egy negyed-, sőt egy egész évi bérét is kifizetni. (Folyt, köv.) Vá rosi és megyei hírek. — Az egri érseki joglyceumban a téli félévi vizs­gák következő rendben fognak megtartatni : Nyilvános szóbeli vizs­gák : a közigazgatási szabályokból febr. 9-én, a váltó- és kereskedel­mi jogból 15-én, a politikai tudományokból 16-án, a magyar állam- és jogtörténetből 17-én. Az Írásbeli vizsga mindegyik tantárgyból, az illető szóbeli vizsga előtti napon leend. A m agánvizsgákra febr. 23., 24., 25., 26. és 27-ik napjai tűzettek ki. — Igenrkedélyes mulatság volt f. hó 18-án a casino nagytermében. Értjük a Szabó Ignácz tanár ur által alakított dalkör első dalestélyét, melyen a tánczszünetek alatt több válogatott dai si­kerültén adatott elő. A kedélyes dalestély, mely majdnem éjfélig tartott, igen szép vendégkoszorut gyűjtött egybe, s a minek leginkább örültünk : a hölgyek házias egyszerűséggel öltözve jelenlek meg. E körülmény, azt hiszszük, leginkább biztosítja a sikert a jövőre rendezendő hasonló dalestélyek számára. — A helybeli kath. legényegylet védnöksége f. hó 22-én tartott közgyűlésében általános helyesléssel fogadá, és egyhan­gúlag határozottá emelé azon indítványt, hogy az egyleti ház nagyobb termében a polgárság részére ismeretterjesztő fölolvasások tartassa­nak, s e végre az egylet nevében szakférfiak tisztelettel főiké ressenek. A fölolvasások tartásának ideje iránt részletesebb megálla podás nem történt; ezt a körülmények és a fölolvasást tartandó szakférfiak fog­ják meghatározni, egyedül az mondatott ki, hogy az esteli órákban tartassanak. Mint értesülünk, több szakférfiú ez üdvös eszme megva­lósításához közreműködését már föl is ajánlotta. Természettan, föld­rajz, történelem, magyar irodalom, terményrajz és hazai törvényeink ismertetése azon tantárgyak, melyekből egyelőre népszerű fölolvasá­sok fognak tartatni. — Óhajtjuk, hogy a szép eszme melegen fölka- rolíassék. ( fér ) Színház. F. hó 23-án tartá Kletzer Feri ismert nevű gordonka-művész hazánkfia, hangversenyét az ó-casino termé­ben, középszámú, de válogatott közönség előtt. Kletzer úr a gordonkát szép technikai ügyességgel s könnyedséggel, — bár nem mindig tel­jes biztossággal kezeli ; azonban játékát nem annyira a gyakorlottság, mint inkább ama hév s bensöség tevék valóban élvezetessé, sok te­kintetben elbájolóvá, melyet előadott darabjaiban kifejtett. A művész neje K. Valéria úrnő, érzésteljes, kellemes előadással szavalta Gyulai megható költeményét, az „Éji látogatást.41 Csak azt sajnáltuk, hogy ifjú zongoraművészünk, Menner J. ur ügyes és finom játékában,— hangszere gyarlósága miatt — eléggé nem gyönyörködhettünk. — A vendég-müvészpár 23-án Miskolczra utazott. — Nyilvános köszönet. — Folyó január hó 23-án tar­tott hangversenyem alkalmából kedves kötelességemnek tartom, a helyben állomásozó cs. kir. Szász-Weimár ezred közszeretetben álló ezredesének, ngos Baumgarten Miksa urnák, azon kegyes­ségéért, melylyel az ezred zenekarát hangversenyem emelésére min­den dij nélkül átengedni méltóztatott, — úgyszintén a n evezett zene­kar derék karmestere, t. H a j e k Ignácz, és a szép tehetségű zon­goraművész, Manner János uraknak, szivélyes közremüködésö- kért, valamint t. Köllner Lörincz gyógyszerész urnák, ki a je­gyeket eladásra elvállalni szives volt, — hálás köszönetemet a nyil­vánosság utján is kifejezni. Kelt Egerben, jan 24-én 1871. Kletzer Feri, gordonka-művész. — Az egri jogászsegélyzöegylet javára jan. 12- én rendezett jogászbál alkalmából még a következő igen tisztelt urak részéről történt fölülfizetés: Babies István 7 ft, Horváth Dénes 3 ft, Vavrik Béla 5 ft, Bartman József 2 ft. Mely kegyes adományokért a segélyzettek nevében hálás köszönetét mond Szmrekovszky Sándor, bálbiz. pénztárnok. — A heves-szol n okmegyei jótékony nőegy­let saját árvaháza javára, melyben jelenleg 20 árva részesül ellátás és oktatásban, február hó 5-én, vasárnap esti 7 órakor, a kaszinó nagy termében 60 kr belépti dij mellett, zene- és tánczestélyt (Kriinzchen) rendez, melyre a nagyérdemű közönséget az árvák nevében mentői számosabban megjelenni, s az öltözékben a házias egyszerűséget megtartani kéri a rendezőség. — Lapunk múlt számában említettük, hogy f. hó 17-én egy 11 éves fiút a hatvani hóstya egyik házában fölakasztva találtak. A tör­vényes vizsgálatból kitűnt, hogy a gyermek szülői távollétében, ki­sebb testvérével játszva, játékközben önmaga akasztá íöl magát. Szü­lői odanyilatkoztak, hogy a szerencsétlen fiú már azelőtt is négy Íz­ben forgott halálos veszélyben, de csodálatosan még mindig jókor érve, a halál torkából szerencsésen kimentetett. — Még 1868. évi aratáskor történt, hogy Gulyás János egri lakos utazó társát, Bukuli Ignácz, szintén egri lakost útközben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom