Eger - hetilap, 1871
1871-08-17 / 33. szám
260 letet tanúsítottak. A negyedik haditörvényszék egy vádlott fölött már Ítéletet is mondott ; Roques-ot, Puteaux polgármesterét, élethossziglani kényszermunkára Ítélte. Az angol kormány a múlt héten kettős diadalt aratott a parlamentben. A hadsereg-bili, azon rész kivitelével, melyről egyelőre a minisztérium maga is lemondott, úgy az alsó-, mint a felsöházban is elfogadtatott. Az alsóház továbbá a titkos szavazásról szóló törvényjavaslatot véglegesen elfogadta, s igy az a felsőház elé került. O aszországban a kormány mindent megtesz, hogy a pápa haragját kiengesztelje, s aprólékos dolgokban a legnagyobb előzékenységet tanusilja iránta. Különben a franczia kormány is tevékenyen odahatni igy< kszik, hogy Olaszország és a pápa közt kiegyezés hozas- sék létre, s Thiers megbízta Haricourt franczia követet, hogy Anto- nelli bibornokkal egyetértve vizsgálja meg az alapokat, melyeken ez létesíthető volna. — Florenczböl aug. 11-ről jelentik, hogy Olaszország titkos küldetésben egy követségi tanácsost küldött Bécsbe, Berlinbe és Versaillesba. Pétervári hirek constatálják, hogy a franczia követet a császár igen szívélyesen fogadta, és állítják, hogy a császár ezen alkalommal rokonszenvét fejezte volna ki Francziaország iránt és sajnálatát nyilvánította volna Elsass és Lotharingia elszakittatása felett. E hirek végül tagadják egy szövetség létezését Porosz- és Oroszország között. Rajnácskői fürdő, aug. 12. A sápkóros leányok és elgyengült asszonyok fürdőjéből írom e sorokat, — habár nem is annyira elgyengült nő vagy sápkóros leány, mint inkább podagrás öreg ur volnék, ha t. i. podagrám volna, és öreg ur volnék. Miután saját személyemet ilyetén körülírással a fölismerésig megismertettem volna, már most a dologra térek, s a legszebb rendetlenségben leírok mindent, a mit leírni tanácsosnak tartok, a nélkül, hogy gyengéd nők neheztelésének tenném ki magamat. A fürdő vidéke szép ; a merre a szem néz, mindenütt kisebb nagyobb halmokkal s hegyekke 1 találkozik, melyek némelyike alakja által a tűzhányó-hegyekre emlékeztet. Mint a természetvizsgálók 1867-iki rimaszombati gyülésök alkalmával constatálták, csakugyan láthatók még máig is az egykori vulcanicus kitörések nyomai. Ily kupalaku halom emelkedik a fürdőhelytől gyalog félórányira eső falu alatt is, mely halom csúcsán festői várromok láthatók. Közvetlenül a fürdőhely mögött bükkerdő-fedte halmok emelkednek, melyek a fürdövendégeknek kellemes sétányul szolgálnak. Maga a fürdőhely még nagyon primitív állapotban van; alig hiszem, hogy e tekintetben volna párja a hazában. Pedig kár annyira elhanyagolni, mert úgy fürdő , mint savanyuvize kitűnő hatású, melyről igen sok nő w tanúskodhatnék, habár mindenféle női gyengeséget nem is képes megszüntetni. * Kényelemről itt természetesen szó sincs, pedig a betegeknek erre nagy szükségük volna. A fürdőhely összesen hat épületből áll, ezek közt van egy kisszerű vendéglő s egy tánczterem, melyet az idén építettek, de még nincs teljesen készen, miután egyik oldala épitésközben bedőlt. Tehát a fürdő tulajdonosa, b. Kemény Gábor, szükségesnek tartotta, egy külön tánczterem építtetését, a helyett, hogy előbb a lakszobákat szaporította volna. Úgy látszik, jól ismeri a női gyengéket, s tudja, hogy mit cselekszik. A tánczterem egyik elsőrendű szükséglet ott, a hol nők vannak. Ez is oly női gyengeség, mely ellen még a hajnácskői fürdő sem használ. Alig hogy a gyenge, beteges nők egy kissé jobban érzik magukat, már is a táncz forog eszökben, s ha csak lehet, tilalom ellenére is a tilosba mennek. Nem a levegőből beszélek, hanem saját tapasztalásom után. De hogy lehet ott tánczolni, a hol csupa nők vannak ? gondolja tán egyik-másik t. olvasó. Hát csak úgy, hogy vasárnaponként a vidék fiatalsága gyakran kirándul ide, s akkor többnyire egy kis bált rögtönöznek. Czigá- nyokban nincs hiány ; egy czigány banda naponként kétszer játszik a sétányon, persze úgy, a hogy tud. A lakházak fából vannak, s összesen harmincz s néhány szobát foglalnak magukban, melyek oly nagyok, hogy szerény terjedelmű ember kényelmesen meg is fordulhat bennök. Mindegyikében van egy festett ágy, egy asztal, egy szék, egy éjszekrény, egy jó kemény kanapéféle s egy fogas — zegyéb semmi; s hogy a kényelem még nagyobb legyen, némely szobába becsorog az eső a rozzant padláson át. Egy szoba ára naponkint 60—80 kr. Kiszolgálat persze nincs, mindenkinek cselédet kell magával vinni ; ágyneműt, mosdó- és nem mosdóedényt, evőeszközt, söprűt sat. szintén magával kell czipelni minden vendégnek ; szóval, ki a hajnácskői fürdőbe utazik, pakoljon föl otthon mindent, ami egy háztartáshoz szükséges. A legyeket azonban bátran otthon lehet hagyni, mert légy annyi van itt, hogy beillenék egyiptomi csapásnak. De ha nagy a legyek sokasága, annál kisebb a szúnyogok hiánya, melyek úgy összemarják a gyengéd női testet, hogy még ott is vakarják, a hol nem viszket. — Vannak még más apróbb kellemetlenségek is, melyek az alvást nem egyszer zavarják, például, hogy a kutyák néha egész éjen át éktelenül vonita- nak és ugatnak, a macskák pedig a padláson olyan nyivákolást és robajt csinálnak, hogy azt hinné az ember, mindjárt rászakad a ház. Ily zaj mellett föl sem tűnik, ha az egerek a szobában egész éjjel rá- gicsálnak és zörgetnek. Ebédet s vacsorát mindenki haza vitet magának a vendéglőből, előleges megrendelés szerint. Az ételek megehetök, s következő árúak : leves 10 kr, marhahús 24 kr, főzelék 24 kr, tésztás 24 kr, sült 35 kr. Egy étlap végigébédelése tehát 1 frt 17 krba kerül. A sültek közül, a vendégek nem kis boszuságára, leggyakrabban járja a bor- nyusült, úgy hogy nem volna nagy csoda, ha az ember egyszer csak azon venné magát észre, hogy megbámulja az uj kaput. A fürdővíz kétféle: gyengébb és erősebb, s melegítés által csaknem tégla vörös szint nyer, és a fehérneműt sötétsárgára festi, mely szint belőle többé kimosni nem lehet. A savanyuviznek sajátságos égett ize van, s némi megszokás után kellemes italu, de módjával kell inni, mert nehéz emésztésű, s könnyen felfúvódást okoz. A mi a fürdői életmódot illeti, erről nem sok mondani valóm van. A délelőtt vizivással, fürdéssel s egy kis csevegéssel meglehetősen eltelik. Délután kedvező időben egy csoport nő összebeszél, s kimegy az erdőbe sétálni. Hanem ez már nem jő oly könnyen létre, mind kívánatos volna. Ha három órára határozzák az indulás idejét, bizonyos, hogy 3 óra előtt nem készülnek el, a toilette itt is megkívánja a magáét. Időtöltésből néha kártyáznak is puffra, s egy kicsit szapulgatnak kedves női szokás szerint. Férfivendég Csak ritkán vetődik ide, miért is gyakran hallani ilyféle sopánkodásokat : „Jaj, csak akkora férfi jöne is, mint a kisujjom, mindjárt jobban érezném magamat !“ Ennek oka azonban nem másban, mint a nők félénkségében keresendő. A minap az a hir terjedt el, hogy a rimaszombati börtönből több rab megszökött, s azok a hajnácskői erdőbe vették magukat. Volt nagy ijedtség az asszonyok közt, mert akkor épen egy férfivendég sem tartózkodott itt. Némely nők lóhalálban haza akartak utazni, s rehezen volt köztük csak egy is, ki a legközelebbi éjjel aludni tudott volna. Másnap azonban, midőn megszámlálták magukat, s meggyőződtek, hogy a zsiványok egyet sem konczoltak föl közülök, kissé megnyugodtak ; de nagyobb bátorság okáért fölfogadtak egy parasztembert éjjeli őrnek, ki azóta 30 krajczárért hűségesen ott fekszik minden éjjel a folyosón, s oly pompásan aluszsza az igazak álmát, hogy miatta akár az egész házat magával együtt el lehetne lopni. Hanem azért a rablóktól most már nyugodtan alszik mindenki, mert egy férfi őrködik mindnyájuk fölött — alva. Mundus vult de- cipi, ergo decipiatur. A múlt héten nemesebb müélvben is részesültünk. Egy süldő- büvész produkálta magát a vendéglő termében, csekélyszámu közönség előtt. Mutatványai oly érdekesek voltak, hogy a közönség egy része mindjárt az előadás kezdetén haza ment, s mire a hokuspokus- nak vége lett, a bűvész csaknem úgy járt, mint az egyszeri prédikáló pap, kire az egyedül maradt s végre szintén távozó harangozó rákiáltott, hogy ha prédikáczióját befejezte, zárja be a templomajtót. Korgő. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1871 ik évi aug. hó 7-én tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Kovách László, mint elnök, Kürthy Antal, Móczár János alelnökök, Berecz Ferencz, Freyburg Lajos, Hanisz Imre, Ma- hóvszky Antal, Szávoszt Alfonz, Szávoszt Frigyes, Weinberger Ignácz, Vezekényi István és több tag. 62. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést megnyíltnak nyilvánítván, kéri a tagokat, hogy mielőtt a közgyűlés elé netalán terjesztendő javaslatok tárgy altatnának, vétessenek tanácskozás alá az ülésre tartozó ügydarabok. Mire fölolvastatott a következő bizottsági jelentés : A nagyméltóságu m. k. földművelési ipar- és kereskedelmi minisztériumnak f. évi márcz. hó 14. 1907. sz. a. a Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesületéhez, az istállótrágya czélszerü készítése és kezelése tárgyában intézett leirata folytán kiküldött bizottságnak véleményes jelentését van szerencsém következőkben előterjeszteni. Osztva azon helyes nézetet, hogy a trágya czélszerü kezelése az értelmes földművelés legfontosabb tényezője, a földművelési minisztériumnak ennek érdekébeni nagy horderejű kezdeményezése aL I
