Eger - hetilap, 1871

1871-08-17 / 33. szám

258

soknak örök tulajdoni joggal történt eladását helybenhagyatni, s az eladott térségnek vevők nevére leendő átíratását engedélyeztetni kéri.

A bejelentett eladás jóváhagyatik, s a bemutatott térrajzban 3429/a- helyrajzi számmal jegyezett 120 □ ölnyi területnek Bogdány István és neje Csoszánszky Katalin vevők nevére leendő telekkönyvi átkeblezése engedélyeztetik. Miről, az ezen helybenhagyási záradékkal ellátandó eladási okiratnak és térrajzuas. visszaadása mellett Gyöngyös város polgármestere, Kékesy János szolgabiró utján érte- sittetik.

— Fölolvastatott Kékesy János szolgabirónak f. é. 557/871. sz. a- a gyöngyösi községi iskolában alkalmazásban levő kézmü-tanitónö ki nem adott fizetése tárgyában tett jelentése ; továbbá ugyancsak Kékesy János szolgabirónak f. é. 576/k. i.1871. sz. a. ugyanazon tárgyban és a gyöngyösi községi iskolák helyiségeinek a jövő évre nem biztosított volta miatti aggodalomból tett jelentése.

Mielőbbi véleményes jelentéstétel végett az iskolatanácsnak, mindkettő mellékleteivel együtt kiadatik.

— A Bene patak medrében az ugrai határban Jeszenszky Sándor földbirtokán Horner Gusztáv gazdatiszt által történt vizelzáratási megvizsgálására kinevezett küldöttség véleményes jelentését bemutatja.

A panaszos vizfogó már megszüntetve lévén, — a vizelzárás által okozott kár megtéritetésére nézve folyamodó Takácsi János a törvény rendes útjára utasittatik. A küldöttség által fölszámított költség a kiigazított költségjegyzék szerint 50 frt 80 krban állapittatik meg, mely összegnek az illetőtől leendő behajtására és a jegyzékben megnevezettek közötti szétosztására Majzik Viktor főszolgabíró utasittatik. Miről Majzik Viktor főszolgabíró tudomás és alkalmazkodás végett, Takácsi János és Horner Gusztáv Majzik Viktor főszolgabíró utján, Mahovszky Antal ügyvéd pedig Kékesy János szolgabiró utján tudomás, illetőleg miheztartás végett értesittetnek.

— Recsky László szolgabiró f. é. 570/k. i. 8tl. sz. a. a f. é. 273/XXXIII871. sz. a. kelt határozat értelmében a Kállay Benjamin, Harkányi Fülöp és Harkányi Frigyes mező-túri curiabeli földbirtokosok által benyújtott, s a Kállay család által Mező-Túr városának ajándékozott 5 telek jövedelmének, a városi közjövedelmek közé leendő fölvételét kérő folyamodványa alapján eszközlött vizsgálat és tárgyalásról fölvett jegyzőkönyvet, a közlemények visszarekesztése mellett további intézkedés végett bemutatja.

Tekintetbe véve, hogy a Kállay nemzetség és Mező Túr város felsörészi lakossága közt kötött szerződés szerint, a 15Yá dotationalis-4 T Á R

Az ezüstgolyók.

Az ezüstgolyók használata nem szorítkozott egyedül boszorkányok, kisértetek s egyéb képzelt roszszellemek megölésére, mert Texas régi telepitvényesei előtt igen ismeretes, hogy azokat az észak- nyugati comanche-indiánok sokkal czélszerübb eszközül használták, t. i. arra, hogy a zergéket s bivalyokat, melyek számtalan csordákban vonultak át Texas prairie-in, azokkal öljék meg.

A kereskedők, kik vörösbörü vad vevőikkel nyereménydus csereviszonyban voltak, olcsó áruikat prémek s „fehér fémből11 készült „kemény golyókért11 cserélték be. Ha a nyugati Texas comanche-ai megtették félévi látogatásukat a kereskedőknél, tarsolyaik mindig a legfényesebb golyókkal voltak megtömve, melyeket ők igen szívesen cseréltek be ólomrudacskákért. — Az ő golyóik kemények voltak, s nezebben olvaszthatok, inig a kereskedő puhább s nyújthatóbb férne nem csak izzó parázsnál volt könnyen olvasztható, hanem az ólomgolyó jobban is illett a fegyver rovátkos csövébe, s biztosabban lehetett vele lőni. Mint magától értetik, a vörösbörüeknek sejtelmük sem volt a,,kemény golyóknak11—amint azokat a kereskedők nevezték — valódi értékéről. S az utóbbiak sokkal előnyösebb kereskedést űztek, mintsem hogy tanácsosnak tartották volna, vevőiket a fehér fém értékéről fölvilágosítani.

Ha azonban valaki a forrásról kérdezősködött, honnan e fehér fémet szerezték, mind'g kitérő feleletet adtak a comanche-ok, s majd egy, majd más vidéket emlitének. Bizonyára féltek, hogy ama helyek fölkeresésekor a kereskedők igen mélyen hatolnának be tartományukba.

Azonban igen sok ravasz mód lön megkísértve, hogy a kívánt földerítés megszereztessék. A fehérek nem mertek nagy kívánságot mutatni e titok fölfedezésére nézve, mert féltek, nehogy bizalmatlanokká tegyék az indiánokat, s ez által a ,,fehér golyók11 valódi értéházhely közül 5, tehát a kérdés alatti 5 telek, a városi közönség külön hasznára szakasztatott ki; tekintetbe véve, hogy a „városi közönség 1 nevezet alatt nem a város egy, bármily nagy, vagy épen felerésze, hanem annak egész egyeteme értetik: a kérdés alatti 5 teleknek a városi közvagyon közé iktatása s az abból befolyó jövedelemnek a városi közjövedelmek közé fölvétele ezennel elrendeltetik. Miről M.-Túr város közönsége Recsky László szolgabiró utján, Szen- di Antal ügyvéd, mint folyamodók meghatalmazottja pedig Szalay Pál szolgabiró utján tudomás és miheztar.ás végett értesittetnek.

— Majzik Viktor főszolgabíró a megyei bizottmánynak f. é. 147. számú határozatához képest, a maklár-p.-szikszói útvonalon építendő köáteresz és az eger-Saktai útvonal Eger városán átvonuló részének kiépítése tárgyában tartott árlejtés eredményéről vezetett jegyzőkönyvet helybenhagyás végett bemutatja.

A bemutatott árlejtési jegyzőkönyvek szerint Greiner Arnold, mint vállalkozó, a köáteresz épitését 512 ft 12 kr és az eger-baktai útrész elkészítését 3102 ft 12krért fölvállalta, mely ajánlata, mint leg- jutányosabb, elfogadtatik, a bemutatott jegyzőkönyvek jóváhagyási záradékkal ellátva, a tervek és költségszámítások kapcsán Majzik Viktor főszolgabírónak azzal rendeltetnek visszaadatni, miszerint vállalkozóval a szerződést megkötvén, azt a munkának haladéktalan megindítására utasítsa.

— Graefl Károly poroszlói lakos a poroszló tiszafüredi töltés megvizsgáltatásával és annak jó karba helyeztetése iránti terv elkészítésével egy küldöttséget kér megbizatni.

A poroszló-tiszafüredi töltés, s az azon végig vonuló közlekedési út, úgy az ott találtató hidak megvizsgáltatásával és annak mikénti jókarba helyeztetése iránti terv elkészítésével küldöttség bizatik meg, melyhez Balogh István bizottrnányi tag, Hellebronth János főszolgabíró, Timon Bertalan főmérnök és Kömley Ferencz utibiztos neveztetnek ki, elváratván hivatalos jelentésök.

— A földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium Biharme- gye közönségének a „szerb tövis11 kiirtását czélzó határozatát tudomás és esetleg használatul megküldi.

Lévén már a megyének e részben határozata, tudomásul vétetik, mivel azonban a fölötte kártékony szerb tövisnek gyökeres kiirtása a komolyabb következések megelőzése és ebből folyólag a közgazdászai érdekek megóvása tekintetéből komoly és szigorú felügyeletet igényel, újabban is fölhivatnak a megyei fő- és alszolgabirák, hogy a megye közönsége ez irányban kibocsátott rendeletének foganatot és érvényt szerezni igyekezzenek. Az irtás leginkább julius és

€ Z A. {k

kének megismerésére vezessék, mi által a kereskedők a haszon egy bő forrását vesztenék el, s azt más kezekbe szolgáltatnák.

A texasi ezüst hosszú évek során csak puskagolyó-alakban hozatott a vásárra.

Végre a részeg indiánok néhány elvetett szavából ama véleményre jöttek, hogy az ezüst valahol a Colorado folyó forrásainál található, s néhány fiatal ember, kik ezen folyó mentében különböző helyeken voltak kereskedéssel elfoglalva, egyesült, hogy az Ikerhegység szomszédságában, a Coloradó folyó Concho nevű mellékfolyójánál ezüstöt keressenek.

Ez időig az ország eme részére sohasem lépett még fehér ember, s mindaz, a mit erről tudtak, az indiánok igen bizonytalan tudósításaiból származott, kiknek fontos okaik voltak, országuk kutatását megakadályozni.

Azonban egy, még eddig ismeretlen ország átkutatásának vágyából származó izgatottság s a körülmény, hogy veszélyekkel van összekötve, csak arra szolgáltak, hogy e társaság kalandszeretö jellemeit, kik amaz ezüstaknákat, honnan az indiánok érezőket nyerék, minden áron föl akarták födözni, szándékukban megerősítsék.

Egy tizenhárom tagból álló csapat szerveztetett tehát a fiatal emberek között, kik csak a tavasz beköszöntését várák vállalatuk foganatosítására.

Ez időköz alatt, minthogy a comanche-ok szokott látogatásaikat mindig ez időtájban végzők a kereskedőknél, elhatározták, hogy főnöküktől, ki „nagy csörgőkígyónak'1 nevezteték, megszerzik a beleegyezést egy, az országában leendő látogatásra s Ígéretét a barátságos fogadtatásra.

Ezt kieszközölték, ama föltétel mellett, hogy a fehérek bizonyos, mennyiségű puskaport, ólmot s vörös kendőt adnak ajándékul, s nagy készlet áruezikket s pálinkát visznek kereskedésre magukkal.