Eger - hetilap, 1871
1871-08-03 / 31. szám
242 frt kr. Üvegesmunkákra a katonai épületeknél . . 160 — Bádogosmunkákra a város nem katonai épületeinél 40 — Bádogosmunkákra a katonai épületeknél . . 90 — Bodnármunkákra a város nem katonai épületeinél 40 — Bodnármunkákra a katonai épületeknél . . 40 — Szijgyártómunkákra . . . . . . 20 — Lakatosmunkákra a város nem katonai épületeinél 60 — Lakatosmunkákra a katonai épületeknél . . 200 — Kerékgyártómunkákra . . . . . 50 — Kötelesmunkákra . . . . . . 30 — ácsmunkákra a város nem katonai épületeinél . 500 — Ácsmunkákra a katonai épületeknél . . . 300 — Kovácsmunkákra ..............................................100 — V asáruczikkekre ...... 250 — Szobafestésre ....... 60 — Kefekötöi munkákra . . . . . . 30 — Faanyagokra ....... 200 — Kárpitosmunkákra a város nem katonai épületeinél 40 — Kárpitosmunkákra a katonai épületeknél . . 100 — A városi tisztviselők és cselédek évi buzailletmé- nye összesen 397 kila búza és 1097 kila kétszeres lévén, a városi két malom utáni haszonbérletből fedezhető 3581/3 kila búza s 1028 kila kétszeres, hiány tehát a búzánál 382/3 kila, a kétszeresnél pedig 68kila, mely hiány a búzánál, köblét 10 fttal s a kétszeresnél 7 fttal számítva, összesen fölvétetik . . . . . . . 431 50 A város két malmából haszonbér fejében fizetendő 35873 kila búza, köble 10 fttal, s 8842/3 kila kétszeres, köble 7 fttal értékesítve, tesz összesen .... 4888 — A városi képviselő-testület 1869-iki határozatánál fogva, a városi haszonbérletből, illetőleg a malom jövedelméből, a közös iskolai tanítók részére kimérendő ösz- szesen 72 köböt kétszeres, értékesítve köblét 7 ftjával, tesz .......... 504 — A Kovács-féle alapítványi pénztár 4 évi kamattörlesztésére fölvétetik ....... 166 73 Ugyanazon alapítványi pénztárt illető 1230 ft 39 kr töke után 1871. évre eső 6% törlesztése fejében föl- frt kr. vétetik................................................................. 73 82 N yomtatványokért ...... 160 — Könyvkötői munkákért . . . . . 80 — Utczakövezésre ....... 1600 — Rendek József és nejének követelése az 1849-ben adott sarczpénz törlesztésére évenkint .... 1000 — Előfogatokra............................................... 88 96 C serepesmunkákra ...... 150 — Kisdedóvodai alapítványra ..... 200 — A Fritsch-féle Metallique-kötvény elárusitása után a kamatból vesztett 20% tesz . . . . . 10 50 Sarczpénz egyeseknek 1870-ben a pótadóba beszámíttatott................................................................. 1219 287» N em remélt költségekre ..... 1000 — Bökönyi Viktor megitélt sarczpénzkövetelése . 3395 58 Összes kiadás: 47532 88 Levonva a 29,830 ft 75 kr bevételt a 47,532 ft 88 kr kiadásból, marad adó által fedezendő 17,702 ft 13 kr. Ebből érdekli valamennyi adónemet 10,108 ft 337» hr; a személykereseti, házosztály-, házbér- és jövedelmi adót 6071 ft l1/» kr, csupán a telekadót 1522 ft 78 kr. Közösügyi költségvetés. Az osztrák magyar delegatióknak ez évi üléseikben hozott határozataik a következő öt tárgyra vonatkoznak : 1) Az osztrák-magyar monarchia összes országait érdeklő közös kiadások 1872. évre megállapított előirányzata. 2) A hadsereg szükségletére 1871. évre kért póthitel. 3) A két dunai monitorra megszavazott javadalmazás fölhasználási és számadási határidejének meghosszabbítása. 4) A Jaroslau megerösitésére megszavazott Összegeknek Przemysl megerőditésére leendő fordítása. 5) A közös államháztartás 1869-ki zárszámadása. Mi e helyen csupán az 1872-ki közös kiadások főbb tételeinek megismertetésére szorítkozunk. E szerint I. A rendes szükséglet következő : 1) A külügyminisztérium fe-4 T Á R A zivatar alatt. (Vége.) Minden szem oda nézett, a honnan e kellemetlen félbeszakítás jött. Ott a sarokban egy karcsú, díszesen öltözött ifjú ült, szomorú s halvány arczczal. Szegény André ! Én ismertem öt, s tudtam, hogy tántorithatlan királypárti, és leghübb barátja volt azon szerencsétlennek, ki csak az imént a népdühnek áldozatul esett. Vitától, bo- szutól, szerencsétlenségtől féltem! Magamat a fiatal ember és az öreg tiszt közé vetém, lelkem balsejtelemmel volt tele. „Nem lenne többé császár és haza!? kiálta a tiszt, inkább bámulva, mint haragosan ; azt mondja ez a tökfilkó“ — „Miért gyaláz ön engem? szakitá félbe André nyugodtan ; ön imádja a császárt, én azonban más nézeten vagyok. Mindketten szabadon nyilváníthatjuk véleményünket. A mi pedig a másik szót illeti, mely önnek nagyon a szivén látszik feküdni, t. i.a hazát: kétségtelen, hogy az öné önnek dicsőséget, vagyont és szerencsét hozott; de az enyém ?“ „A tied? Hát te nem vagy franczia ?" kérdé valaki lenéző hangon. „Fájdalom, igen! viszonzá az ifjú; én született franczia vagyok, de ezen Francziaországnak mit sem köszönök; ellenkezőleg, mindentől megfosztott, a mivel csak bírtam, mert megölte egyetlen szeret- temet. Azon egyén, kit néhány perczczel ezelőtt Francziaország nevében meggyilkoltak, barátom, testvérem volt! Igen, igen, szivem mélyéből mondom mindnyájuknak: nincs többé haza!“ Ez utóbbi fájdalomnyilatkozat után mindent megérték : Andrét csak szánni lehetett! De az öreg tiszt nem úgy Ítélt, mint én. Dühe, melyet csak nehezen tudott elfojtani, most irtózatos szitkokban tört ki. „Ezer bomba és kartécs!“ kiálta, de nem folytathatá tovább, «gy, az övénél hatalmasabb hang szakitá félbe rögtön : az ágyuk dörgése. € Z A. frE pillanatban zűrzavaros lárma keletkezett a szomszédut- czákban. „Az oroszok ! Itt vannak az oroszok! a falakra! A kapukhoz ! Fegyverre !“ Mindazok, kik a kávéházban voltak, félrerakott fegyvereikhez rohantak. Az öreg tiszt is, a nélkül, hogy visszanézett volna, föl akarta ragadni háta mögött álló fegyverét. Azonban ellenállásra talált ; már más kéz ragadta meg a fegyvert. Visszafordult, s Andrét látta maga előtt. „Eh, menj ! kiálta rá az öreg katona a legmélyebb megvetés hangján; a ki megtagadja hazáját, annak nincs szüksége fegyverre !“ André elpirult, s hallgatva bocsátá el a fegyvert. Azután megfordult, halványan a fölindulástól, a terem közepére rohant, s egy te- kézö pálczát fölragadva, legelső rohant ki az utczára e fölkiáltással : „Fegyverre! Föl, az ellenség ellen !“ A többiek meglepetése nagy volt, de nem volt idő a tétlen bámulásra. André a kapu felé rohant, honnan már hallani lehetett a puskák ropogását, s a többiek nyomban követték. Nem akarom önöknek a csatát leírni, mely egyébiránt nem volt egyéb egy egyszerű csetepaténál. Az oroszok arra számítottak, hogy meglepnek bennünket, vagy legalább, hogy a várost hadicsinnyel elfoglalhatják. Az ellenállásból, s tán árulás folytán is, megtudták, hogy a franczia hadsereg és a császár Troyesban van. Ez elég ok volt arra, hogy magukat gyors visszavonulásra határozzák el. Napkeltekor rendetlenül vonultak vissza Lusigny melletti táborukba. A csapatok az üldözést nem folytatták az első halomsoron túl ,- igy parancsolá Napoleon, ki előbb be akarta várni az erősítéseket. Azonban mi sem akadályozhatta a meggondolatlan önkénteseket
