Eger - hetilap, 1871

1871-07-13 / 28. szám

222

sajtóban, mint a közönségnél részesült, remélhetövé fe*zi, hogy szerzőnek ez újabb munkája is meleg pártolásra talál.

— Tisztelettel értesítem a t. ez. közénséget, hogy fényképészeti

műtermem ismét jó karba helyeztetett, s igy a felvételek julius 14-töl kezdve ismét megkezdetnek. Jutányos árak és szép kiállításról kezeskedik. Mihály József, fényképész

— Meghaltak julius 5-től 12-ig: Szabó József 5 hónapos, Kovács József 78 éves, Kovács Gyula 1 */2 éves, Vig Mária 7 hetes, Ujj Magdolna 52 éves, Domboróczki Antal 1 hetes, Hegedűs Katalin 52 éves, Molnár Antal 10 hetes, Vladár István 4 éves, Jakab Ferencz 1 y4 éves, Lieszkovszky János 67 éves. 8 a fi-. 3 a nőnemből. Összesen 11. Született 8 fiú, 10 leány. Összesen 18.

Vegyesek.

f Két miniszteri rendelet, egyik az igazság- és bel- ügy-, másik az igazságügyminiszter által aláírva, jelent meg a hivatalos lap múlt szombati számában, az Erdélyben fönálló 1852-iki sajtórendtartás módosítása tárgyában, és a nyomtatvány utján elkövetett büntetésreméltó cselekvények esetében követendő esküdtszéki eljárásnak Erdélybe való behozatala iránt. Mindkét rendelet még Horváth Boldizsár által van aláirva, máj. 14-iki kelettel. A vasárnapi számban pedig egy harmadik rendelet közlése kezdetett meg a marosvásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt.-}- Gróf Szapáry Gyula, közlekedési államtitkár, lemondott állásáról, s már el is búcsúzott hivatalnoktársaitól.

f A hírlap Írói n y u g d ij i n t é z e t ügyében a fővárosi hírlapírók f. hó 6-án tanácskozásra gyűltek össze, s 12 tagú bizottságot küldtek ki, mely a gyűlésben fölmerült eszmék alapján, a tervezett nyugdíjintézetről vélemenyes jelentést terjeszszen elő egy újabb értekezletnek. A tizenkettes bizottság másnap ülést tartván, a következő határozatban állapodott meg : „Az egész bizottság egyetért

abban, hogy a hírlapírók segélyzésére, nyugdíjazására, valamint a sajtó érdekeinek képviselésére és megóvására önálló egylet alakíttassák. Ennek folytán fölkéretnek mindazon Írók és szakértők, kik magukat az üdvös czél iránt érdeklik, hogy erre vonatkozó eszméiket, nézeteiket és terveiket a bizottság elnökségéhez, minél rövidebb idő — legföljebb egy hó — alatt beküldeni szíveskedjenek.“ E szavakban foglaltatik a bizottság azon nézete, hogy a tervezett egylet csak úgy éri el a kivánt czélt, ha feladatai közé sorozza az irók segélyzését, (a kölcsön is ide számíttatván), nyugdíjazását és a sajtó érdekeinek képviseletét. Ennek értelmében a megalakulandó egylet czime a következőkép állapíttatott meg: „Magyar hirlapirók nyugdíj- és segélyintézete.“ Újabban ismét tetemes adakozások jelentettek be, melyek összege megközelíti az 5000 ftot, s melyhez az „Atheneura“ irodaimi és nyomdai társulat, továbbá Fáik Miksa, a „P. Ll.“ szerkesztője, 1000—1000 fttal járultak.

f A megindult törvényhatósági szervezkedés ügyében a belügyminiszter, saját elnöklete alatt egy bizottmányt nevezett ki saját minisztériumában, melynek föladata leend, a beérkezendő szervezkedési munkálatok fölülvizsgálatát eszközölni. A belügyminiszternek továbbá szándéka, a fölülvizsgálati munkához, ha a szükség úgy kívánja, az egyes főispánokat is meghívni, hogy a megyében történt megállapodások indokairól és természetéről adják meg a szükséges magyarázatokat. Több megye fölküldte már szervezkedési munkálatait.

f A pápai jubilaeum emlékezetére a herczegprimás Esztergomban az irgalmasnénék számára zárdát fog alapítani, mely leánytanodával és kisdedóvodával lesz egybekapcsolva, mert a másik nözárdában fönálló leányiskola elégtelennek bizonyult be a nagyszámú gyermekek befogadására.

f A magyar orvosok és természetvizsgálók XV- ik nagygyűlésére, mely Aradon fog megtartatni, a meghivás már közzététetett. A tagok beiratása aug. 25—27-én történik, 27-én este az ismerkedési estély, 28-án a megnyitó gyűlés, 29. és 30-án szakülések, 31-én kirándulás Radna, Lippa s Világosra, szept. 1-én szakülések, 2-áu zárülés, 3-án kirándulás Piski, Petrozsény, Vajda-Hu- nyad és Déva vidékére. A kik mint tagok részt venni óhajtanak, a 6 ftnyi dijt aug. 15-ig Darányi János főorvoshoz (Arad, főtér 13. sz.) vagy Sztupa György gyógyszerészhez (Pest, szénatéri gyógyszertár) szíveskedjenek beküldeni. Minden tag ingyen megkapja a fiumei nagygyűlés évkönyvét, Aradmegye és város monographiáját, a gyűlés „Napi Közlöny“-ét és egy érmet. Ezenkívül a vasutakon féláron utaz- hatik a gyűlésre, s annak minden köz- és szakiiléseiben, kirándulásaiban és közünnepélyeiben részt vehet.

f Gyászos halál érte f. hó 7-én reggel dr. Flór Ferencz et, a pesti Rőkus-kórház igazgató főorvosát. Miután ugyanis kórházi dolgait elvégezte, két szemközt jövő vasúti kocsi közt a síneken át akart menni, (más hir szerint a szél által elvitt kalapja után kapott), de megbotolván, elesett és a kerék összezúzta mellét, mire a kitűnő s köztiszteletben álló 62 éves férfiú szörnyet halt. Gyászesete nagy részvétet keltett a főváros minden körében.

f Gr. Széchenyi Ödön kizárólagos engedélyért folyamodott a közlekedési miniszterhez, hogy az egész országban utgőzmoz- donyokat honosíthasson meg. A közlekedési miniszter a kérvényt a belügyminiszterhez tévé át, ki Pest városához küldte le véleményezésre az iránt, vájjon a mozdonyok használata ellen rendőri szempontból nem forognak-e fon nehézségek.

f Magyarország aratási kilátásait illetőleg, az „U. Act." szerint, mindinkább ama nézet válik uralkodóvá, hogy általán igen kedvező aratást remélhetünk. A búza csak az alföld amaz eláradt térségein áll igen kedvezőtlenül, melyek azelőtt lápok voltak, s a melyekbe csak az igen száraz 1863—1866-iki években vetettek gabnaféléket ; a földek azonban, legalább részben, a tavaszi áradás folytán ismét műveletlen állapotukba estek vissza. Ettől eltekintve, a búza sok helyütt, még inkább pedig az árpa és zab fölötte sokat igéröleg állanak, és ha minőségileg is olyan lesz, mint az árpa mennyiségileg, nagy mértékben fog kifelé szállíttatni. A rozs meglehetős jól állt, bár a hideg által a roszul müveit földeken sokat szenvedi. A tengeriről még egyelőre nem Ítélhetünk, minthogy az aratás legjobb esetben csak három hónap múlva történend. Minden tudósítás oda szól, hogy fejlődése utóbbi időkben kielégítő volt. A repeze jól termett, de most száraz időkre szorul, minthogy még mindenhol be nem szállíttatott.

f A Tegetthoff altengernagy emlékszobrára történt aláírások első jegyzékét a hivatalos lap egyik múlt heti száma közié. E jegyzék 7320 ftnyi összeget mutat föl. Többek közt adakoztak: gr. Andrássy Gyula, b. Wodianer Mór, b. Sina Simon és gr. Zichy Ödön 1000—1000 ftot, gr. Festetich György 800 ftot sat.

f Balga fogadás. B.-Bogláron egy földbirtokos, a tavalyi lóverseny alkalmával vesztett fogadását helyreütendö, 4000 forintba fogadott, hogy gyalog 20 raértföldet tesz pihenés nélkül ; s miután kimértek egy területet, melyet 100-szor kellett volna körüljárnia, hogy a 20 mértföld kikerüljön, meg is tett 13 mértföldet, de akkor vérbe borult arczczal rogyott össze, s orvosi ápolás alá kellett venni.

f Áradások, felhőszakadások és tűzvészek hírét veszsziik az ország különböző vidékeiről. így a Berettyó folyó közelebb Micskétöl egész Margittáig minden hidat elvitt, az Érmellék nagy részét elbontotta, a vetéseket beiszapolta. Dobokamegyében, a legnagyobb mérvű felhőszakadás következtében, az Almás vize óriási pusztitásokat tett. A somogymegyei Visonta község pedig felerészben a tűzvész martaléka lett, 53 telkes gazda vesztette el mindenét. Mindezt csak például hoztuk föl a sok közül.

f Wertheim, a hires éghetlen pénztárak gyárnoka, az alsóausztriai iskolákra ötvenezer ftot ajándékozott.

f A szerencse kegyeltje. A bécsi hitelsorsjegyek

200,000 ftos főnyereményét legújabban özv. Francz N., egy temesvári hivatalnok özvegye nyerte meg.

f A honvédség őszi gyakorlatai ez idén Csákován, Nagy-Szebenben, Miskolczon, Varasdon és Vácz táján lesznek.

f H ir 1 ap s t ati s tik a. Magyarországban van jelenleg 177 magyar lap, — köztük 16 napi, — összesen 136,700 előfizetővel; 83 német lap — köztük 15 napi — 97,000 előfizetővel; 48 szláv lap — két napi — 30,950 előfizetővel ; 11 román lap — napi egy sincs — 7800 előfizetővel ; 3 olasz és egy latin lap.

f Párisi munkás-viszonyok. A párisi munkások száma a háború kezdete óta folytonosan fogyott. Legnagyobb a hiány szabó- és czipészsegédekben. Ezen utóbbiakból most 16,000-rel kevesebb van Párisban, mint a háború elején. Néhány iparágban majd semmi munkás sincs; igy pipametszök, vésnökök nincsenek. Mivel most már az üzletek ismét megindultak, a munkáshiány érezhetővé vált, s a munkások bére nagyobb, mint valaha volt, s a béremelkedéshez még az is hozzájárul, hogy minden iszonyúan drága. Azon németek közül, kik azelőtt itt le voltak telepedve, kevesen jöttek vissza. Sok párisi üzlet sokat vesztett. Így különösen a virágüzlet. Az amerikaiak, oláhok és oroszok a háború alatt Brüsselben, Berlinben vásároltak, és azt találták, hogy Németországban is megtalálják azt, a mit azelőtt Párisban vásároltak.

— Sorshúzás. Budán jul. 8-án kihúzattak: 47,58, 1, 74, 35. A legközelebbi húzás jul. 22-én leend.

— Börze, julius 10. Arany 5 ft 83 kr; ezüst 121 ft. 50 kr.

I