Eger - hetilap, 1871
1871-07-06 / 27. szám
212 Ausztria. Az alkudozások a csehekkel, a N. fr. Pr. értesülése szerint, még távolról sem haladtak annyira, mint több oldalról elhitetni akarnák. A fölvett pontok egyikére nézve sem történt még megállapodás. Hohenwart nagyon tartózkodó, de azon meggyőződés, hogy kiegyezési kísérlete komoly, azon vallomásra birta a cseh vezéreket, hogy a declaratiót nem szükséges betüszerint venni, sőt azt is kilátásba helyezték, hogy noha csak ad hoc, de mégis képviselőt is hajlandók küldeni a reichsrathba. Hohenwart még ekkor is tartózkodó maradt, de fölszólította a cseheket, formulázzák határozottan, mily föltételek alatt kívánnak a reichsrathba belépni, s mik kiegyezési föltételeik, hogy azokat ö Felsége és a minisztertanács elé terjeszthesse. Rieger magára vállalta e föladatot. Ezzel záródott az alkudozás első phá- sisa, melynek folytatása alatt mind a minisztertanács, mind a cseh országgyűlési klub megállapodásra juthat a Rieger-féle tervezet fölött. A „Morgenpost44 mint megbízható hirt jelenti, hogy a kormány ismét foglalkozik azon tervvel, miszerint ö Felsége Lengyelországba utazzék ; az utazás szeptember hóban menne végbe, s a koronaher- czeg is elkisérné ö Felségét. Az uj olasz követ, Robillant tábornok, f. hó 4-én Bécsbe érkezett. Politikai hetiszemle. A francziaországi kölcsönaláirás oly fényes sikerrel ütött ki, hogy fényesebbre az országnak még teljesen ép korában sem lehetett volna gondolni. Ez arra mutat, hogy bár az országot mélyen megrendítette a kül- és belháboru, mely mesés károkat okozott, de azért életerejét még sem támadta meg. Bebizonyult, hogy Francziaország csakugyan kiapadhatlan forrásokkal rendelkezik. E kölcsön sikere képezi Francziaország uj életre ébredésének első jelét, s aligha nagyított a nemzetgyűlés elnöke, midőn a kölcsönről szólva, úgy nyilatkozott, hogy Francziaország újra elfoglalja állását, mely azt folyvást megilleti. Az aláírás a 2000 milliónyi kölcsönre jun. 27-én vette kezdetét, s már 6 óra alatt 4500 millió-Íratott alá. Maga Páris 2500 millióval, a vidék 1000 s a külföld 2000 millióval járult az aláíráshoz. Bismarck dühöng is ez eredmény miatt, mert azt látja ebből, hogy Francziaországot nem tudta tönkre tenni, s hogy szavának szerencsétlensége napjaiban is van súlya, a világ pedig rokonszenvé- vel nem Berlint, hanem Párist keresi föl. Berlinben különben azért is haragusznak, hogy Trochu tábornok a nemzetgyűlésben azzal vádolta a németeket, hogy Bismarck utján bűnrészesei lettek a párisi lázadásnak. Bismarck lapja, a „Hordd. A. Ztg.“, azzal fenyegetőzik, hogy ha Thiers Trochu ezen állítását formaszerüleg meg nem czáfol- ja, német részről oly iratok fognak nyilvánosságra hozatni, melyekből kitűnik, mily része van a versaillesi kormánynak a lázadás kifejlődésében. A pótválasztások Francziaországban f. hó 2-án mentek véghez. Az eredményről még nem érkezett megbízható tudósítás. Egy jul. 3-iki párisi távirat szerint, a megválasztott 114 közül 80—90 a mérsékelt köztársasági párthoz tartozik, kik Thiers politikáját támogatják. Gambetta, ki egy Bordeauxban tartott beszédében a mostani kormány föltétien hívének vallotta magát, Marseilleban megválasztatott. A polgárok mindenütt nagy számmal vettek részt a választásokban. A Párisban beirt választók száma mintegy 400,000 volt. Párisban az ostromállapot megszüntetésével a kormány még mindig késik, mert egyes katonák élete ellen még folyvást fordulnak elő merényletek ismeretlen kezek által. Ily merényletek természetesen mindig számos házmotozást és elfogatásokat vonnak maguk után. Különben is elég baj van Párisban ; több városrészben a nyomor igen nagy. Úgy számítanak, hogy az utóbbi lázadás alatt, halál, sebesülés vagy fogság következtében, mintegy 80,000 ember lett képtelenné családja eltartására, s ha mindegyik után átlag csak háromra teszszük is a kenyér nélkül maradtak számát, az ínségre jutottak ott 240.000 főnyi létszámot nyújtanak. — Párisban a fegyveres erő jövőre 70,000 főnyi katonaságból és 15,000 főnyi rendőrségből fog állani. Olaszország politikai egysége végre be van tetőzve. A kormány jul. 1-én átköltözött az ország uj fővárosába, Rómába, hova az idegen hatalmak képviselői is követék. Viktor Emánuel király is megérkezett másnap az örök városba, hol ünnepélyesen fogadtatott. A királynál több mint száz község küldöttsége tisztelgett. Rendetlenségek nem fordultak elő. — Nápolyban a rendőrség közelebb bour- bonista összeesküvést fedezett föl, minek folytán számos házmotozások történtek, s II. Ferencz előbbi gyóntatója, Gallo praelatus, kinél compromittáló iratok találtattak, elfogatott, s ellene fölségsértési pör indittatik. A spanyol cortesgyülés jun. 19-iki ülése oly botrányos jelenetnek volt színhelye, minő a parlamentarismus történetében csak ritkán fordul elő. Ugyanis azon indítvány fölött, hogy a cortes a pápa jubi- laeuma alkalmából fejezze ki szerencsekivánatait, heves vita keletkezett, melynek folyamában Nunez de Arcé azt vetette szemére Conza grófnak, hogy nagy vagyonát az által szerezte, hogy potom áron vá- sárolta _össze az egyházi és államjavakat. Erre Conza igy kiáltott föl: „Ön haszontalan ember és disznó !“ Mire amaz igy válaszolt : „Ön a haszontalan és disznó !“ Ekkor Conza gróf Nunezre rohant, s fölpofozva, ledobta őt a szószékről. A megtámadottnak most Nadarro képviselő segélyére sietett, s hatalmasan döngetni kezdé botjával a gróf hátát. Erre egyszerre minden oldalról előrohantak a képviselők — a republikánusok kivételével — s botütések, pofoszkodások és rugdalózások keletkeztek. A botrány utoljára titkos ülésben ért véget. Valóban épületes jelenet ! Bajorországban az egyházi mozgalom, melyet Döllingernek a csalhatlansági dogma elleni föllépte idézett elő, folyvást tart. E föllépés miatt a minisztérium is meghasonlott, s nem tud, vagy nem mer a vallási bonyodalmak megoldásához erélyesen járulni. A püspökök egy része a placetum daczára kihirdette és taníttatja a csalhatlansági dogmát ; más része, mely Döllingerrel tart, excommunikálva van, s a hívek itt a szentségekben nem részesittetnek, mi főleg a keresztelések és házasságkötések megtagadása által okoz sok bajt. Ha a bajor király gyors határozatra nem jut, veszélyes alakot s politikai jelentőséget fog ölteni a válság. A belgrádi „Vidovdan“ megczáfolja azon hirt, mintha Blazna- vac regens egy orosz herczeget akarna a szerb trónra ültetni. E hirt, a „Reform41 belgrádi tudósítója szerint, Stratimirovics tábornok koholta, ki a szerb kormánynak fölajánlotta szolgálatát, de ez azt nem fogadta el. — Varsói hirek szerint, Oroszország osztrák és német határain nagyobbszerü erőditményi müveket akar alkotni. — Napoleon herczeg a múlt hó végén Németországba utazott. — A berlini „Reichsanzeiger44 egy csász. kibocsátványt közöl, mely szerint a schwarzenbecki járásban fekvő csász. birtok Bismarcknak adomá- nyoztatik, érdemei elismeréséül. — Boroszlóból jelentik jun. 29-ről, hogy Königshüttenben munkás-zavarok törtek ki, mely alkalommal több ház kiraboltatott s összeromboltatott ; végre dzsidások léptek közbe, s a zavargók közül 7 halott és 20sebesült maradta helyszínén, 60 egyén pedig elfogatott. A helység ostromállapotba helyeztetett. — A porta megengedte Oroszországnak, hogy Amerikában vásárolt hajóhadát a Dardanellákon keresztül a Fekete-tengerbe vezethesse. Városi és megyei hirek. — Pápaö szentsége jubilaeumát az egri egyházmegye területén jun. 29-én, mint az első 25 éves pápa, sz. Péter ünnepén ünnepelték meg. Egerben e napon érsek ö nagyméltósága végezte az ünnepélyes sz. misét teljes egyházi segédlettel, a jeles egyházi beszédet pedig Szele Gábor kanonok ur tartotta. Az e napon tartatni szokott körmenet a rósz idő miatt elmaradt, s a délutáni istenitisztelet csak a templomban tartatott meg. Délután a növendékpapság „Pius-ünnepélyt44 rendezett a papnöveldében, mely érsek ö nmga, a fökáptalan, több katonatiszt, a kebelbeli papság s számos világiak jelenlétében tartatott meg. A nap emlékére a pápa életrajza a lyc. nyomdában kirtyomatván, 1000 példányban a hívek közt kiosztatott. — Érsek ö nagyméltósága a felső-józsai r. kath. iskola és kápolna építésére már előbb 1400 s most újabban 500 ftot, a mezö-csáthi r. kath. iskola építésére pedig első részletül szintén 500 ftot adott. — Mint megbízható forrásból értesülünk, Gyöngyös is kap törvényszéket, s igy Heves-Szolnokmegyében három törvényszék leend. — Mihály József fényképésznek az érseki lak átellenében levő műterme f. hó 4-én reggel belülről meggyuladván, az ott levő mükészlet, mely 7000 ftig biztosítva volt, a lángok martaléka lett. A tűz keletkezése s a kár nagyságának kipuhatolása végett vizsgálat indittatott. A tüzeset következtében a fölvételeket 10 —12 napra be kellett szüntetni. — Legutóbbi országos vásárunk, az ezen idényben tartatni szokottakhoz képest, elég népesnek mondható. Szarvasmarha és ló igen nagy számmal volt, s vevők sem hiányzottak. Lopásról nem hallottunk, s ilyesmiről a hatóságnál sem történtek bejelentések. A közrend nem zavartatott meg, csupán hétfőn estefelé, midőn már a vásár oszlófélben volt, tétetett panasz a baktai-utcza szögletén levő korcsmából, hol baktaiak közt verekedés támadt. A verekedőket a I
