Eger - hetilap, 1871

1871-06-22 / 25. szám

196 A párisi commune leveretését az „International11 Európa-szerte tünte­tésekkel üli meg, s ily tüntetések Pesten is elrendelve voltak. E ózdi­ból egy városi térre volt hirdetve népgyülés. Minthogy e tér felett a város rendelkezik, az ott a népgyülés megtartását betiltó. Az illetők erre összegyűltek az Istvántér 4. számú házában, hol ezen, a hatóság­nak előbb be nem jelentett gyűlésen, beszédek tartattak a párisi com rnune megünneplésére, és szidalmazták a monarchiát s a tulajdonjogot. Innen az illetők, mintegy 4—500-an, zárt sorokban indultak ki a város­ligetbe, a „bimbóház11 korcsmába. Mindegyik munkás fövegén gyász­kokárdát viselt, a párisi commune eleste feletti gyász jeléül. A neve­zett városligeti korcsmában beszédek tartattak, hogy : Le a monar­chiával ! Le a kormánynyal ! — Több városi biztos szétoszlásra hivta föl a tömeget, s az ellenszegülök letartóztattak. Eddig összesen mintegy 16-an voltak fogva. Ezek feles számmal külföldi s bécsi ismert műnk ás-izgatok, kik, úgy látszik, Pest rende­zetlen viszonyait igen alkalmasaknak találták izgatásaikra, s egyelőre nagyobb mérvű munka-fölfüggesztést terveztek, mi részben sikerült is. On természetesnek fogja találni, hogy ilyesmit a hatóság nem néz­hetett tétlen kézzel, s a megfelelő intézkedéseket sietett megtenni. Ez intézkedésekről, a melyeket a városi kapitányság foganatosított, a belügyminisztérium értesítve van, az illető vizsgálati iratok a minisz­tériummal közöltettek, s legyen ön meggyőződve, hogy a személyes szabadság érdekei szintúgy tiszteletben tartatnak, a mint a hatóság nem fog késni oly szigort is alkalmazni, minőt a viszonyok követel­nének. Ez internationalis mozgalomtól egészen függetlenül tör­ténik az, hogy a városkapitányság oly munkásokat, kik 8 nap alatt oeresetforrásukat nem tudják kimutatni, Pestről kiutasít. Ilyesmi káros istatutum alapján történik; s ezt a fenyegetett közbiztonság érdekei követelik, miután ép most, midőn különben munkáskézben Ily nagy a hiány, Pesten föltűnő nagy számmal csoportosulnak oly emberek, kik nem akarnak dolgozni. Ennyi az, mit ez ügyről, a vizs- válatok jelen állapotában, önnel közölhetek. A vizsgálatok folyamat- gan vannak, s esetről-esetre, ön engedelmével, kiegészítem majd jelen budositásomat. —x. y.“ A munkás-mozgálmak a kormány figyelmét is magukra vonták, s a múlt hét egyik napján a belügyminiszternél tanácskozmány volt, melyben Ribáry miniszteri tanácsos, Jekelfalusi Lajos osztálytanácsos, Thaisz főkapitány és Gamperl főpolgármester vettek részt, s elhatá­rozták, hogy a Pesten tartózkodó munkások szoros rendőri fölügye­let alá helyeztetnek, s mindazon munkások, kik 8 napon át munka nélkül vannak, hazájukba tolonczoztatnak. A belügyminiszter ez al­kalommal azon óhaját fejezte ki, hogy a rendőrség ez ügyben inkább szigorral, mint elnézéssel járjon el. Politikai hetiszemle. Róma és Berlin a múlt héten nagyszerű ünnepélyeknek volt színhelye. IX. Pius pápát az ég oly kitüntetésben részesité, minővel kívüle sz. Péter óta egy előde sem dicsekedhetett. Pápaságának 25 éves jubilaeumát ülte e hó 16-án, melyhez az összes katholikus világ örömmel küldé szerencsekivánatait. Európának összes fejedelmei, némelyek külön küldöttek által, üdvözölték e napon a kath. egyház fejét. Egy római levél szerint az angol királynő sürgönyben tudatta ö szentségével, hogy tiszteletére ünnepélyt rendezett, s hogy jun. 16- ka az egész királyságban meg fog ünnepeltetni. A pápának ez alka­lomból küldött ajándékok értékét 25 millió frankra becsülik. A wür- tembergi királyné 200,000 frankot küldött aranyban, Amerikából 50,000 font sterlinget kapott aranyban. A jubilaeum-napot Európa- szerte sok helyen a házak kivilágításával ülték meg. Bécsben a nun- cius az egyetemi templomban ünnepélyes nagy misét tartott s bünbo- csánatot osztott; ezután a szerencsekivánatokat fogadta a főhercze- gek s számos kitűnőségek részéről.— Berlinben a Francziaország fö­lött kivívott fényes győzelmet ünnepelték, összekötve III. Frigyes Vilmos király szobrának leleplezésével. A diadalmas német hadse­reg bevonulása f. hó 16-án, a legszebb időben ment véghez, s az el- léptetés négy órát vett igénybe. A császár által tartott szemle alkal­mával számos kitüntetés tétetett közzé, igy Moltke tábornagygyá ne­veztetett ki, s Roon hadügyminiszter grófi rangra emeltetett. A csá­szárnak babérkoszorút nyújtottak át. Este a város fényesen ki volt világítva. Az ünnepélyben, mint elgondolható, óriási néptömeg vett részt, s a roppant tolongás miatt számos szerencsétlenségek is történ­tek. Albrecht herczeg a bevonulás alatt roszul lett, könnyű szélhü- dés érte, és leesett a lóról, s a rendre fölügyelő lovaskatonák számos egyént eltapostak. F. hó 18-án a királyi palotában 700 teritékü disz- ebéd volt. Páris állapota jelentékenyen javult, noha az elfogatások és ház­motozások még nem érték végokét. Még mindig kerülnek kézre egyes korifeusok, kiknek eddig sikerült, magukat Párisban elrejte­niük. A csatornákban számos lázadót fedeztek föl. Egyik csatornában 5 holttestet leltek, melyek nem voltak többé fölismerhetők, mert a patkányok szétrágták. Most a vidék lefegyverzéséhez kezdenek, s a vidéken is számos elfogatások eszközöltetnek. A foglyok nagyobb ré­sze Cherbourg, Brest és L’ Orisul kikötő városokban van elhelyezve, s hogy mi fog velők történni, még bizonytalan. Azon terv, hogy ten­gerentúli gyarmatba szállitassauak, meglehet, dugába dől azon óriási költség miatt, melybe az elszállítás kerülne. A haditörvényszékek még nem kezdették meg szomorú működésüket, bir szerint azért, mivel uj okmányok fedeztettek föl, melyek az összeesküvés ügyére uj világosságot derítenek. — A háziurak Páris városától 800 millió frank kárpótlást követelnek a lázadás idején megkárosított házaikért. Ekkor a bérlők legalább is 1000 milliót vesztettek bútorokban s más értékekben ; de erre nem gondol senki. A párisi lakosság állapota igen szomorú. A hitel csaknem teljesen kihalt. Minden osztály a leg- nélkülözhetlenebb fogyasztásra szorítkozik ; vagyonos osztályok ócska ruháikat szedik elő s viselik, a munkás-osztályok csaknem meztelenek s koldusok ; az éji őrjáratok ezrenkint fogdossák össze az elhagyott gyermekeket. Az élelmiszerek ára roppant drága. Ide járul a helyzet aggasztó bizonytalansága. A lázadás elnyomatott ugyan, de végpép megsemmisítve nincs, mit bizonyitnak azon manifestumok, melyek ismeretlen kezek által a fővárosban terjesztetnek. Egy ily manifes- tumban egyebek közt ez áll : „Páris föigyujtásaért mi veszszük ma­gunkra a felelősséget. A régi társadalomnak tönkre kell menni. Tönk­re fog menni. Egy gigási kísérlet már megingatta, egy utolsó kísér­let teljesen leverendi azt!11 Valóban szomorú kép! A franczia nemzetgyűlés utóbbi időben első sorban a nemzeti védelem kormánya által tett intézkedések és rendeletek utólagos megvizsgálásának kérdésével foglalkozott, s e czélra bizottságot kül­dött ki. Ez alkalommal Trochu tábornok, Páris volt kormányzója és védője, két ülésen át tartott beszédet mondott, s mind a császári ura­lom utolsó idejére, mind az ostrom alatt történt eseményekre vonat­kozólag igen érdekes, eddig nem ismert közleményekkel lepte meg a képviselőket. Elmondá, hogy dynasticus, roszul fölfogott politikai in­dokok szabták elő Napoleon hadi terveit, ki szellemileg és testileg tönkre jutott beteg létére átvette a fövezényletet, s midőn a szeren­csétlenségek később észre térítették, örömest hallgatott volna értel­mes katonák tanácsára, de neje és Palikao gróf vakon kergették az örvénybe, mely Sedannál várakozott rá. Trochu beszédéből kitűnt, hogy Párisban fegyveres damagogok állottak egymással szemben ; a nemzetőrségben 25 ezer bűntettes és 660 titkos társasági tag volt, kik a fegyelmet megronták, iszákosságot s tétlenséget terjesztettek. Ily hadsereggel maga sem remélt győzhetni, de bár az ellenállást hő­sies esztelenségnek tartá, azt Francziaország becsületének megmen­tésére szükségesnek vélte, s bízott Amerika, Anglia és Olaszország segélyében ! Francziaországbsm a monarchista izgatások naponként nagyobb mérvet öltenek, mit Thiers gyöngesége is elősegít. A papság külö­nösen nagy tevékenységet fejt ki Chambord gróf érdekében, mi két­ségtelenné teszi, hogy a főnemesség, a papság s a hadsereg egy része ezen restauratiót komolyan akarja. A bonapartisták sem dugják ösz- sze kezöket, bár maga az excsászár nem nagy reményt helyez az iz­gatások sikerébe. A párt saját szakállára működik, s nem annyira III., mint inkább IV. Napoleon trónraemelését óhajtja. A bonapar­tisták főügynöke Conti, s ez vezeti az agitatiót Francziaországban. A közelebb végbemenendö pótválasztásoknál Napoleon herczeg is föl akar lépni jelöltkép Corsica szigetén, s képviselővé választatása biztosított­nak látszik. A monarchista izgatások a köztársaságiakat is tevékeny­ségre ébresztők, s a nemzetgyűlésben levő köztársasági párt 81 tagja a pótválasztások alkalmából manifestumot tett közzé, melyben fi­gyelmeztetik a választókat azon veszélyre, mely a royalismus győ­zelmével a közügyre háramolna. Az előrehaladottabb köztársasági párt 22 tagja külön, de hasonló czélu nyilatkozványnyal fordult a polgárokhoz. A német parlament f. hó 15-én bezáratott. Utolsó üléseiben a rokkantak ellátásáról, a tartalékosok s honvédeknek adandó 4 millió tallérnyi segélyről, a tábornokok dotatiójáról szóló törvényeket, többé kevésbbé heves viták után elfogadta. — Mint Florenczből jelentik, az összes nagyhatalmak követei, illető kormányaik meghagyása folytán oda nyilatkoztak, hogy a pápai garantia-törvény kielégítő. — Nápoly- ból távirják a „Pressernek, hogy Galle érseket elfogták, mivel egy Bourbon-összeesküvésre vonatkozó iratokat találtak nála. Még más elfogatások és házmotozások is történtek. Egy konstantinápolyi levél I

Next

/
Oldalképek
Tartalom