Eger - hetilap, 1871

1871-06-15 / 24. szám

186 Megyei élet. Heves-Szolnokmegye bizottmányának juniushavi üléseiből. (Vége.) — Am. k. belügyminisztérium Kállay Benjamin, Harkányi Fülöp és Harkányi Frigyes mezőtúri birtokosok folyamodását, melyben a Kállay-család által Mező-Túr városának ajándékozott öt telek jöve­delmének a városi közjövedelmek közé leendő fölvételét kérik, a me­gye közönségének azon fölhivással küldi meg, hogy azt az érdeklettek meghallgatásával tárgyalja, s a fölötti határozatáról az illető feleket a fölfolyamodási jog fönhagyásával értesitse. Recsky László szolgabirónak azzal adatott ki, hogy az érdek­lett felek meghallgatásával tartson a fölött vizsgálatot és tárgyalást, hogy a kérdéses öt telek földet ki, mikor, kinek, mily föltételek alatt és mily czélra ajándékozta ? ki, vagy kik bírják azt jelenleg ? annak jövedelme mily czélra fordittatik ? s miért nincs a városi közjövedel­mek közé fölvéve? s a vizsgálati és tárgyalási jegyzőkönyveket ki­merítő hivatalos jelentése mellett mielőbb mutassa be. — A m. k. belügyminisztérium a Mező-Túr város és Okolicsányi György s neje Széky Johanna p.-poói birtokosok közt fönforgó pót­adóügyben, a megye közönségének 1870. évi april 6-án 292. sz. a. kelt határozatát, mindkét fél fölfolyamodásának félretételével hely­benhagyja. A miniszteri rendelet másolatban a feleknek tudomás és mihez­tartás végetti értesítése czéljából Recsky László szbirónak kiadatni rendeltetett. — A m. k. belügyminiszter, hivatkozva a f. év máj. 3-án kelt jelen­tésre, melyben a Hatvan és Aszód községek közt Szelei József és Gold­stein Sámuel kartali lakosok által talált,mintegy két hetes leánygyermek elhelyezése iránti intézkedés kéretik, utasítja a megye közönségét, hogy mindenekelőtt a kérdéses gyermeknek említett kartali lakosok által valóban s mely község határán lett föltalálását nevezetteknek, vagy más, általuk megnevezendő tanuknak hiteles kihallgatása s ha­tósági vizsgálat által constatálván, s a gyermek anyját s születési he­lyét a vidéken legszigorúbban biróságilag nyomoztatván, addig is, mig az anya s annak illetősége kipuhatoltathatnék, a kérdéses lelencz- gyermeknek hatóságilag nevet adasson, életkorát pedig a megyei fő­orvos közbejöttével bizottmányilag állapítsa meg, s végre utasítsa az illető szolgabirót oda, mikép különös figyelemmel legyen arra, hogy ezen lelenczgyermek Haller Györgyné vagy esetleg más szoptatós asszony által, még pedig a fonál ló szabályrendeletek szerint 1 éves kortól 2 éves korig évenkint 37 ft 80 kr, — 2 éves kortól 5 éves korig 25 ft 20 kr és 5 éves kortól 12 éves korig 18 ft 90 krral engedélyez­hető ápolási költségekért kellő ápolásban részesüljön, és ruháztassék, mire nézve az ápolásra vállalkozó tápanyával rendes Írásbeli szerző­dés kötendő, s abban különösen kiemelendő leszen, hogy a tápdijak melyik adóhivatalnál folyósittassanak ? — magától értetvén, miként ezen tápdijak csak azon esetben fogják az országos közalapot terhelni, ha a lelenczgyermek édesanyja, vagy fizetni köteles rokonai, s eset­leg születése után az illetőségi község kipuhatolhatok nem lennének, vagy vagyontalanságuk beigazoltatnék, miért is utóbbi irányban a kellő nyomozások a legszigorúbban teljesitendök. Végre kijelenti, hogy addig is, mig a tápdijak folyóvá tétethetnének, azok a fönebb megállapitott összegben, a belügyminiszteri tárcza terhére, egyelőre a megyei házipénztárból, utólagos negyedévi részletekben a tápanyának elölegeztethetnek. Szelei József és Goldstein Sámuel kihallgattatása végett Pest vármegye közönsége megkerestetik. Frantz Alajos megyei főorvos a kérdéses talált gyermek életkorának megállapitása végetti vizsgálat czéljából a helyszínére kiküldetik, elváratván mielőbbi hivatalos je­lentése. Isaák István szbirónak meghagyatik, hogy az anya s annak illetősége kipuhatolása czéljából Hatvanban és vidékén a kellő nyo­mozásokat részéről is a legszigorúbban teljesítse, és Haller Györgyné- vel, vagy más vállalkozó tápanyával a miniszteri rendelet értelmé­ben kösse meg a rendes írásbeli szerződést, s mindezen eljárásáról te­gyen mielőbb hivatalos jelentést. — Fölolvastatott am. k. közmunka- és köziek, miniszternek 104. sz. rendelete, melyben meghagyja, miszerint a megyék területén lé­tező vasúti állomásokhoz vezető utak megvizsgáltassanak, azok jó karba helyeztessenek, s az eredménytől jelentés tétessék. Ennek kapcsán fölolvastattak Szabó Imre és Timon Bertalan főmérnökök hi­vatalos jelentései, melyek szerint a füzes-abonyi, kaál-kápolnai, vá- mos-györki, hatvani és a pásztói vasúti állomásokhoz épitett kőutak vezetnek ; ellenben a ludasi, karácsondi, apczi, szántói, bátonyi, szol­noki, fegyverneki, török-szent-miklósi, p. poói és mező-túri állomá­sokhoz csak közönséges közlekedési utak vezetnek, melyek sáros és nedves időben csak nehezen járhatók, mi leginkább a fegyverneki és szolnoki állomásnál érezhető. A mérnöki jelentések másolatban a m. k. közmunka- és közleke­dési miniszterhez fölterjesztendők, s egyszersmind kiemelendő, hogy a megye a rendelkezésére álló csekély erőhöz képest igyekszik, a vas­úti állomásokhoz vezető utakat jó karba helyeztetni és föntartani, s hogy eddig e részben nagyobb eredmény el nem éretett, annak oka a rendelkezésre álló eszközök elégtelenségében rejlik. Egyúttal meg- hagyatik a megyei főmérnököknek, miszerint a vasúti állomásokhoz vezető utak helyreállítását s jó karba helyeztetését, a rendelkezésre álló közmunkaerönek sikeres fölhasználásával, előmozdítani igye­kezzenek. — Dobrányi Adám egri lakos ügyvédi oklevelét kihirdetés vé­gett bemutatja. A bemutatott, s kihirdetési záralékkal ellátott oklevél folya­modónak visszaadatni, az Egerben és Szolnokon székelő megyei tör­vényszékek, fő- és alszolgabirák, Eger, Gyöngyös és Mező-Túr váro­sok törvényszékei tudomás, — az egri és szolnoki pertárnokok az ügyvédi lajstrom kiegészítése végett értesittetni rendeltettek. Országgyűlés. — A képviselöház jun. 6-iki ülésében Stanesku Imre interpel­lálta a belügyminisztert, hogy miért neveztette ki Aradmegyébe főis­pánná Aczél Pétert, ki románul nem tud, a románok mellőzésével ? A T A Sonett. R € Z A. A hajóalkusz. A rózsa szép volt, és vájjon mivé lett ? Nem lehetvén puszta semmiséggé, Átfinomult jó illattá, léggé, Részben porrá, mint minden testi élet. Alakodat te is gyakran cseréled. Ez sem, az sem tetszik tán eléggé Lelkednek, hogy immáron eléglé A tegnapit — az új, nem ócska képet ? Nem gáncsolhat — úgy tartod — érte senki : Változásod’ ennek törvénye menti .... Kövesd tovább, légy e törvénynek őre . . . De ha igaz orczádat föileléd : — Más törvény is van, — szálljon ez beléd, S nem fordulsz többé hátra, majd előre. Dalár. Beszély, Du Bois-tól. (Folytatás.) Karonfogva indulánk hazafelé, minthogy lakásom Colotroni házának közelében volt. — Menésközben önkéntelenül az előbb érin­tett tárgyra, a kapitány fiára térék vissza. „Valószínűleg politikai vétséget követett el? kérdém. „Persze, hogy azt,“ feleié Colotroni." Oroszországban szüntelen cselszövények közt élnek, maga a levegő is el van telve azokkal. Ön szívesen hallaná a Veltrevitch családtörténetét, ugy-e ? íme, habár nem vagyok közelebbről ismerős annak minden körülményével, azért körvonalaival legalább megismertethetem. A kapitány kedvező kö­rülmények közt élt, s nemesember, mint magától is értetik, miután nem lehetett volna különben tiszt. — Fia, Demetrius iránt, ki ugyan­azon hajónál volt hadnagy, túlságos szeretettel viseltetett. A fiatal ember azonban rósz társaságba került, veszélyes eszméket tett ma­gáévá, s arra engedé magát csábittatni, hogy egy összeesküvésben részt vegyen, mely fölfedeztetett. — Mindennek daczára nem bán­tak volna vele igen szigorun, ha szerencsétlenségére nem nyál a kormány pénzéhez, hogy az eltulajdonitott eszközök segélyével a 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom