Eger - hetilap, 1871
1871-01-19 / 3. szám
18 kély távolságra s kevesebb költséggel a szükséges tér kisajátítás utján lenne megszerezhető: e végből a tervek s költségszámítások elkészítésével a megyei főmérnököt megbizatni, s ennek alapján a munkálatok teljesítését, vagy esetleg a barátságos egy esség megkísérlése után, a kisajátítási eljárás foganatosítását elrendeltetni kéri. Ezen hivatalos jelentés folytán Szabó Imre megyei főmérnök utasittatott, hogy a kérdéses útvonalat mielőbb megvizsgálván, annak helyreállítása iránt tervet s költségszámítást készítsen, azt a jelentő főszolgabírónak adja át, megjegyeztetvén, hegy a munkálat úgy a jelenlegi ut helyreállítására, mint az esetleg kisajátítandó földterületen létesítendő vonal elkészítésére kiterjesztendő. Ezen munkálatok alapján, miután ezen útvonal nem megyei ut, s ennélfogva a megyei útalapot ennek helyreállításából mi teher sem érheti, hanem az érdekelt községek közrejárulásával helyreállítandó : Majzik Viktor főszolgabíró, az érdekelt községek és egyes birtokosok meghallgatása mellett, azon módozatokat s közreműködési kulcsot állapitandja meg, melyek szerint a közlekedés helyreállítandó lesz ; mely irányban ha a megkisérlendö barátságos egyesség el nem érethetnék, indokolt véle- ményes előterjesztése elváratik. Országgyűlés. A képviselőház pár heti szünetelés után jan. 10-én kezdette meg újra nyilvános üléseit. Elnök Somssich Pál néhány üdvözlő, munkásságra buzdító szóval megnyitván az ülést, bejelenti az időközben beérkezett irományokat, ezek közt a közoktatásügyi miniszter jelentését a népiskolai közoktatás állapotáról. A képviselők közül többen kérvényeket nyújtanak be. Kiss János a honvédelmi miniszterhez interpellatiót intéz : Mivel úgy Pesten, mint a vidéken az ujonezozásra előkészületek történnek, a nélkül, hogy az ujonczozá- si törvény meg lenne szavazva, kérdi a minisztert; van-e tudomása ezen előkészületekről, s ha van, csakugyan az 1871-iki ujonezozásra történnek-e? Ez interpellatio kiadatott a miniszterelnöknek. Sehvarcz Gyula határozati j avaslatot nyújt be, mely szerint a miniszterelnök a ház által utasittatnék, hogy az 1818. III. t. ez. értelmében az államtanács fölállítása iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. E határozati javaslat kinyoraatása elrendeltetett. Széli Kálmán, a pénzügyi bizottság előadója, benyújtja a bizottság átalános jelentését az 1871 -ki államköltségvetésröí, s a részletes jelentéseket a honvédelmi, közoktatási, igazságügyi, pénzügyi, a horvát, az ö Felsége személye körüli minisztérium s a miniszter- elnökség budgetjeiröl. Mindé jelentések kinyomatása elrendeltetett. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter benyújtja a Franczia-, Olasz-, Svéd- és Norvégországokkal a közönséges bűnösök kölcsönös kiadása iránt kötött nemzetközi szerződéseket. Kinyomatásuk után tárgyalás végett az osztályokhoz utasittattak. Ezután az ülés, egyéb tárgya nem lévén, eloszlott. — A jan. 12-iki ülésnek egyéb tárgya nem volt, mint a ház előtt levő törvényjavaslatok tárgyalási rendjének megállapítása. Elhatároztatott, hogy az ujonezozási törvényjavaslat a jan. 16-iki ülésben tárgyaltatik, a budget tárgyalása pedig 17. vagy 18-án kezdessék meg, addig pedig az osztályok működjenek. Ha a költségvetés tárgyalását netalán meg kellene szakítani, időközben a községi törvényjavaslat vétetik tárgyalás alá. Végül Ghyczy Kálmán felszólalására fölvétetett még a tárgyalási sorrendbe a pénzügyi bizottságnak az 1869-iki zárszámadásokra vonatkozó jelentése is. — A jan. 13-iki ülésben Győrffy Gyula mint előadó benyújtja a közp. bizottság jelentését az ujonczozásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Király Pál pedig a III. IV. VI. és VII. osztályok külön véleményét nyújtja be ugyanazon törvényjavaslat fölött. A kisebbség a törvényjavaslatot szószerinti szerkezetében ajánlja elfogadtatni mig a többség e czimben a „magyar sorhadi csapatokhoz*1 kifejezést „magyar hadsereghez1* szavakkal kivánja fölc3eréltetni. Mindkét, jelentés tárgyalása a jan 16-iki ülésre tűzetett ki. Ezután elnök a képviselöház ideiglenes épületének roskatag állapotára hívja föl a ház figyelmét. A viz mindenfelől becsorog, a falak repedeznek, úgy hogy a jelenlegi épület tovább tarthatlan. Szükséges tehát egy uj állandó épületről gondoskodni, annál is inkább, mert annak fölépítése úgyis több évi időbe fog kerülni. Indítványozza tehát, hogy a gazdasági bizottságnak egy uj parlamenti építéséről szóló jelentése a pénzügyi bizottsághoz utasittassék véleményadás végett. A ház egyhangúlag jóváhagyja az indítványt. Végül a miniszterelnök válaszol Kiss Jánosnak az ujonezozási munkálatokra vonatkozólag tett interpellatiójára. Kijelenti, hogy a kormány fölszólitá a törvényhatóságokat, hogy az ujonezozási törvény még nem lévén megszavazva, munkálataikat ez ügyre vonatkozólag egyelőre csak az előmunkálatokra szorítsák ; ha pedig a sorozási határnapokat nagyon közeire tűzték ki, halaszszák el azokat. Ezen válaszban az interpelláló megnyugszik, s a ház azt tudomásul veszi. — A jan. 16-iki ülésben az ujonezozási törvényjavaslat tárgya lása volt napirenden. Az átalános vitát Ivánka Imre nyitotta meg figyelemreméltó beszéddel, melyben elősorolta az ujonezozás hiányait, az annál előforduló számos visszaéléseket, a kormánytól dracoi szigort kérve. A miniszterelnök megígérte, hogy részéről ebben nem lesz hiány. Mednyányszky Sándor, Simonyi Ernő, Kiss János és Bobory Károly nem fogadják el a törvényjavaslatot; Tisza Kálmán pedig úgy kivánja azt a részletes vita alapjául elfogadtatni, a mint a közp. bi-4 T A R A velencze! énekes. (Folytatás.) Másnap ismét Giudettájánál volt. Bizalmas enyelgés és tréfa között tölték az időt, és Metellino nem látszék észrevenni, hogy az idő halad. „Te ma nem fogsz énekelni, Metellino ?“ kérdé a leány, aggodalmasan pillantva az órára. „Igen, gyermekem, a czimszerepet a mai operához,“ feleié könnyedén, öt erősebben vonva magához. „Akkor menj, Metellino, ne mulaszd el teendődet.** „Ej — mosolygott — ma daczolni fogok a büszke senatussal, nincs kedvem énekelni.“ „Metellino — mondá a leány ijedten — miféle gonosz szeszély szállott meg ? Te mersz daczolni a senatussal, a tizek büszke tanácsával, kiknek rendeletét még senki sem hágta át büntetlenül! „Igen — feleié a fiatal ember nekihevülve — daczolni fogok a tizek félelmes tanácsával, mert mit árthatnak nekem, a köztársaság első énekesének, a közönség kedvenezének ? Megölnek átokban, és a legmélyebb csendben ? de másnap egész Velencze fölkel kedvencze megboszulására. Velencze nem maradna nyugton, ha egyetlen örömét, bálványát, Metellinóját akarnák tőle elrabolni !“ „Metellino! kedvesem, légy óvatos, mindenre kérlek, esengett Giudetta. Ma alkonyaikor láttam a gondolát a szomorú víztükrén végig haladni. Előttem sikam'ott el. Mily kegyellen, borzasztó hálái ! Nem jó jel.“ „Szivem, lelkem Giudetta, ne rémitsd magadat. Metellino € Z A. Isenki sem rabolhatja el tőled. Hírneve magasan áll a város apraja, nagyja előtt. Légy aggodalom nélkül, az ünnepelt Metellinónak nem eshetik hántása. Maguk a hegyi banditák is iszonyodnának a gonosztevő], hogy gyilkoskezeiket rá emeljék. “ „Metellino! Meteilinó! mondá a megnyugodni nem akaró leány, még soha büntetlen, boszúlatlan nem vétett a tizek tanácsa ellen halandó. Félj ezek titkos hatalmától, mely ellen nincs védelem, nincs, menekvés." Szelíden magához vonja őt Metellino, és homlokon csókolja mondván : „A szerelem túlságosan aggódó nálad, és ott is veszélyt látsz, hol legkevésbbé sem vagyok fenyegetve.“ De a leány levert maradt, és egész élénkségét kellett igénybe venni, hogy az aggódót szórakoztassa, és némileg megnyugtassa. Késő éjjel tért, az ünnepelt énekelt lakására, hol megíudá szolgájától, mi történt távollétében. A színház zsúfolásig tömve volt. Jelenvolt az idegen herczeg, az összes külföldi követek és a hatalmas köztársaság vezetői, hogy hallják a hires Metellinót. A közönség türelmesen, egész órán át várt kedvenezére. Ekkor a függöny föl- emelkedett, és az öreg, tiszteletreméltó maestro, ki az opera-szinhá- zat éveken át közmegelégedésre vezető, remegve lép ki, és siránkozó hangon adja elő, hogy a kitűzött darabot nem adhatják, mert signor Metellino nem jelent meg, és lakásán sem találtatott. Metellino mosolygott, és diadalérzettcl dörzsölé kezeit : „Mily bravour! Daczolni mert a uagy tanácscsal és az összes diplomatiai testülettel? Mily felséges tréfa! Holnap hite megy az egész városban, hogy Metellino a dölyfös aristrocratiát föl ültette ! Mégis merész gyerek ez a Metellino, nem énekel, ha nincs kedve. Ha ha ha!.. Tf
