Eger - hetilap, 1871
1871-06-01 / 22. szám
IX. évi folyam. 22. szám. Junius 1-én 1871. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . . 5 ft kr. . 2ft50kr. . ! ft 30 ki. , — -15 kr. — 12 kr. EGER Hirdetésekért : minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal : a lyceumi nyomda, ki a fizetéseket elfogad -a szerkesztőség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) J e n t s c h O. könyvkereskedése s minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. A műszaki vizöntözésről az egri in. kir. mérnöki hivatal köréhez tartozó Heves-Szolnok-, Bor- sodmegyék és a Jászság területén. *) A jelen elöhaladt korszakban nem csak az ipar, hanem a gaz- dászat körül is horderövel óira viz. Tudjuk, hogyan sújtotta Magyar- országot az 1863— 4-ik évi nagy vízhiány; ismerjük honunk egyrészt pusztító vizeit, másrészt pedig azon eszközök hiányát, melyek által az árvizek hatalma ellen a termőföld védelmezhető, vagy pedig vízhiány esetében azzal ellátható lenne. A rohamos és pusztító vizek korlátozása és szabályszerű vezetése a vizek szabályozásához tartozván, itt csak oly vizvezetésröl akarok szólani, mely szerint a szomjazó föld száraz időben vizzel kellőleg ellátható lenne, t. i. a v i z öntő z é s r ő 1. Ez ügyben az országos gazdasági egyesület megtette az első lépést az által, hogy a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz benyújtott folyamodványa utján kieszközölte azt, miszerint az egyes m. k. mérnöki hivatalok saját minisztériumuk által utasittattak, hogy saját tapasztalásuk és az illető birtokosok közbenjárása mellett oly vizi térrajzot készítsenek el, mely rajz az ahhoz csatolandó magyarázó kimutatás alapján, az ügynek tökéletesen megfeleljen. E ezélból azonban oly adatok gyűjtésére vannak utalva a mérnöki hivatalok, melyekre helyszintanulmányozás, illetőleg pénzsegély nélkül képtelenek, és igy e fontos ügy oly általánosságra fektettetek, hogy az illető földesurak ebbeli nézetei ismerete nélkül megközelítő jó tervezet sem hozható létre; s épen ezen körülmény vezetett engem a nyilvánosságra, s remélem, hogy mindazok, kik ez ügyben érdekelve vannak, velem együtt Magyarhon érdekét elömozdani fogják, úgy, a hogy ezt hazafiságuk és saját érdekük parancsolja. Azon folyóktól eltekintve, mint p. a Tisza és Bodrog, melyek szabályozása külön alkalmazott mérnökök által kezeltetik, vannak a Mátra-hegység lánczolatától délfelé vonuló vizek, melyek még kérdés alá esnek, névszerint a Zagyva, a patai és gyöng.ösi patak, a Bene, Tarnócza, Tárná, Laskó és Eger vize Ezen elősorolt vizeken kivül vannak még számos kisebb patakok és erek, melyek ugyanannyi mély vagy lapos völgyekbe folynak le, ez utóbbiak a tiszai síksággal végződvén. De vájjon melyik alkalmazható e vizek közül egy műszaki viz- öntözésre? Érre a választ a körülményeket bővebben ismerő gazdákra bízom, kiket egyúttal fölkérek ide vágó nézeteik szives közlésére. Nézetem szerint a Zagyva és Tárná folyók inkább rendes szabályozásuk és e vizek mentében levő hegységek czélszerü beültetése és begyepezés által tehetők hasznossá, minthogy azoknál, rohamos és sáros voltuk miatt, egy müöntözés czélhoz nem vezetne. Vannak ugyan itt is egyes helyek, hol úgy, mint a többi fönebb elősorolt vizek mentén, a vizöntözés rövid szakaszokban, egyesek javára nagy haszonnal volna alkalmazható ; de tekintetbe véve az építési költséget, alig hiszem, hogy akadnának egyes gazdák, kik ez ügyben vagyonuk koczkáztatását szemben látván, a megkivántató na- gyobbszerü költséget viselni hajlandók volnának; — azonban országos tigygyé emeltetvén föl a tervezett általános vizöntözés, az ebbeli költség is könnyebben lenne viselhető közös erővel, mint egyesek által, és miként a Tisza szabályozása törvény utján létesült, épen úgy hozható be Magyarhonban törvény utján a műszaki általános vizöntözés is. *) A „Borsod" és „Jászkunság" t. szerkesztőségei fölkéretnek e czikk közlésére. Az ebbeli tervezet pedig csak akkor volna elkészíthető és birna reális érvényességgel, ha az egyes földbirtokosok szíveskednének, ebbeli gyakorlati nézeteiket a fönemlitett területet illetőleg, az egri in. k. mérnöki hivatallal közölni. A tervezendő vizöntözés sikerére nézve döntő befolyással bir a következő adatok beszerzése: 1) A megye vagy kerület területén lévő, vagy határát érintő folyók, patakok, erek, s a földöntözésre hasznosítható tavak megnevezése. 2) a) Az előbbi pontban megnevezett folyóvíznek közvetlen befogadója. b) Hol (mely megyében vagy kerületben) és melyik parton történik a beömlés ? c) A befogadónak sorszáma ezen átnézetben. 3) Mire használtattak vagy használhatók a megye vagy kerület területén lévő, vagy hatását érintő folyóvizik ? a) hajózásra, kisebb vagy nagyobb hajókkal? b) tutajozásra? c) malmok hajtására ? d) gyárak üzletéhez ? e) földőntözésre? 4) Mely határokon folynak a megye vagy kerület folyói és patakjai keresztül ? 5) Mi történt eddig a megye vagy kerület vizeinek szabályozása körül? Mily eredmények észlelhetők a történt szabályozás után? 6) a) Használtatnak-e a megye vagy kerület vizei földöntözésre? és ha nem használtatnak : b) lehetne-e, és mely határokban az öntözést berendezni ? és c) hozzávetőleg mekkora területet lehetne idővel az öntözés jótékonyságában részesiteni? 7) a) Hol és hány malom, vagy gyár létezik az elősorolt folyóvizeken? b) Mennyi vizet vesznek ezek egyremásra igénybe (köblábakban)? e) Mily szerkezetűek a malmok, s mily eredményü- ek ? Végre 8) Útjában állanak-e a létező malmok vagy gyárak a földöntözésnek ? Schier Ferencz, m. kir. mérnök. Városi ügyek. A f. évi május 29-én Eger városa részéröl tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A f. hó 18-án tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnöklő polgármester elöadá, hogy a f. hó 7-iki ülés 759. számú végzése folytán, az 5%-tóli iskolai adópótlék sikeres kivethetése tekintetéből az adókötelezettek összeírása megejtetvén, az összeírások az illető küldöttségek által mind a 12 városrészből bemutattattak ; melyekből kitűnik, miszerint 4920 adókötelezett közül a községi iskolára 310, a r. kath. hitfelekezetire 1292, az izraelita hitfelekezeti iskolára 10 egyén, illetőleg adókötelezett nyilatkozott; 3308 pedig nem jelentkezett, e szerint ezen utóbbi szám a fönhivatkozott 759. számú határozat értelmében, a községi iskola föntartási költségére lenne megadóztatandó. Ily körülmények között, mielőtt a kérdés alatti iskolai adó mikénti kivetése, beszedése s a jogosultak között leendő fölosztása elhatároztatnék, véleményezi: miként tekintettel arra, hogy valamint a községi, úgy a felekezeti iskolát pártolók egy czélra, vagyis a népnevelés minél nagyobb mérvbeni előmozdítására törekszenek; kívánatosnak látszik e két tényezőt egyesíteni, ez által lévén remélhető egyrészről a mutatkozó súrlódásokat kiegyenlíteni, másrészről pedig a népnevelést a kívánalomnak megfelelő fokra emelni; miért is indítványát elfogadás végett újólag ajánlja. Az elnöki előterjesztés első része tudomásul vétetvén, a másik
