Eger - hetilap, 1871
1871-05-25 / 21. szám
163 A délutáni ülésben fölolvastatott a delegatióra történt szavazás eredménye, mely szerint megválasztattak rendes tagokká : Bittó István, Széli Kálmán, Zsedényi Ede, Bujanovics Sándor, Ordódy Pál, Wahrmann Mór, gr. Zichy József, Királyi Pál, Trefort Ágost, b. Kemény Gábor, Ormos Sándor, Paczolay János, Szögyény László, Ur- ményi Miksa, gr. Kálnoky Pál, gr. Vass Sámuel, Harkányi Frigyes, Hodossy Imre, Tury Sámuel, gr. Zichy Nándor, Éber Nándor, Böm- ches Frigyes, Ciotta János, Barcsay Kálmán, Petrovay Ákos, b. Rudies József, Fáik Miksa, Pulszky Ferencz, Szeniczey Ödön, Lázár Mihály, Prileszky Tádé, b. Wodianer Albert, Szentpály Jenő, Föld- váry Miklós, Mihályi Péter, Bohus Zsigmond, Batagliarini Pál, Jan- csó István, gr. Pejacsevich László, Fodróczy Sándor. Póttagokká: Barcsay Ákos, Högyészy Gyula, Szirmay Ödön, Térey Pál, Virkner Lajos, Halassy Gyula, Brogyányi Vincze, Stoll Károly, gr. Vay Ádám, Horváth Péter. A kővetkező napokon csupán osztályülések voltak ; szombat óta ma (máj. 25.) tartatik az első nyilvános ülés. A törvényhatóságok rendezése. A m. kir. belügyminiszter f. évi május 15-én a következő rendeletet intézte a megyék, kerületek, vidékek és székek közönségéhez: „A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLII. t. ez. végrehajtásának ideje bekövetkezvén, hogy (czim) a törvény 91. §-ában tüzetesen körvonalozott tervezet kidolgozásával megbízandó küldöttséget kirendelhesse, a törvényhatósági közgyűlés határidejéül — a törvény által reám ruházott jognál fogva — f. é. junius hó 15-ik napját tűztem ki, s a főispánt a közgyűlésnek ezen napra leendő egybehivására utasítottam. A törvénynek a rendezésre vonatkozó határozott intézkedése minden bővebb útmutatást feleslegessé tevén, midőn (czimet) a közgyűlésnek a fönkitett határidőre lett egybehivá- sáról tudomás és kellő hozzátartás végett ezennel értesíteném, — részemről csak azon reménynek adok kifejezést, miszerint a (pzim) áthatva az alakulás e nagy müvének fontosságától, a megye rendezésére nézve oly tervezetet fog kidolgozni, és jóváhagyás végett hozzám mielőbb fölterjeszteni, mely a gyors és jó administratio biztositása mellett az ország, illetőleg az adózó polgárok financziális érdekei megóvása iránti jogosult kivánalomnak is megfelelendő — A mi a baloldalnak a köztörvényhatóságok rendezésével szemben követendő magatartását illeti, erre nézve fölvilágositást nyújt a pesti ellenzéki lapokban f. hó 20-án megjelent következő nyilatkozat: „A baloldali kör tegnap esti (máj. 19.) értekezletén a küszöbön álló megyerendezés kérdése tárgyaltatván, azon óhajtás emelkedett érvényre, hogy miután a törvényhatóságokra vonatkozó törvényjavaslat hibái, s ezek közt a virilis szavazat kérdése is, valamint más törvényeink hiányai is csak azon utón orvosolhatók, ha az ellenzék úgy a törvényhatóságokban, mint — ezek utján — az országgyűlésen többségre jut ; de másfelől épen ezen töbhségrejutást maga az ellenzék nehezítené az által, ha a virilis szavazatoknak — különben helytelenített — jogát, ezúttal nem élvezvén, az ellenpártnak engedné át a tért : kívánatos, hogy az ellenzék vegyen részt a megyék uj rendezésében, s hozza meg azon áldozatot, hogy a törvényhatóságokban a virilis szavazat alapján elfoglalható helyeket elfoglalja, s a törvény- hatósági tisztségeket is ne csak elvállalja, de azokat elnyerni is igyekezzék." A magyar tud. akadémia f. hó 20-án d. e. 10 órakor tartá 31-ik ünnepélyes közülését, oly nagy számú közönség jelenlétében, a minő ily alkalomra évek óta nem gyűlt össze. Az akadémiai tagok számosán jelentek meg. A karzaton díszes hölgykoszoru foglalt helyet, a földszintet élénk fiatalság lepte el, s a hosszú széksorokat képviselők, hivatalnokok s a közélet számos ismert alakja töltő be. Ott volt a képviselöház három elnöke, a miniszterek közül Pauler, Kerkápoly, Szlávy és Tóth ; Haynald érsek több egyházi méltósággal, gr. Miké Imre s még számos nevezetesség. Az uj elnök, Lónyay Menyhért, megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg felejthetlen elődéről, b. Eötvös Józsefről. Beszélt az akadémia hivatásáról, föladatáról s arról, mikép tölté be 50 éves fönállása alatt kötelességét a nemzetiség és tudomány ügye körül. A megnyitó után Arany János adta elő titkári jelentését, kivonatosan ismertetve az akadémia működését az utóbbi évben. Elsorolta szakok szerint a fölolvasott értekezéseket, az akadémia kiadványait, ezek tartalmát és könyvtára gyarapodását. Végül az akadémia halottjairól emlékezett meg, közöttük költői melegséggel Eötvösről. Ezután Szász Károly Tompa Mihály fölött tartott emelkedett hangú emlékbeszédet. Következett két értekezés: Rónay Jáczint „A szerves élet haladása és a fajok kihalásáról,“ Szily Kálmán pedig „A szerves világ communistikus irányáról14 tartván érdekes fölolvasást. Ezután fólolvastattak az akadémiai nagy dijak odaítéléséről s a pályázatok eredményéről szóló jelentések. A Samuel-féle 15 arany jutalom Brassai Sámuel „Bővített magyar mondattan“-ának Ítéltetett oda. Nagy jutalom (200 arany) és Marczibányi-féle mellékjutalom (50 arany) kettő volt ez idén, s az egyik nagy jutalmat Lubrich Ágoston „Nevelés-tudomány“-a, a másikat Krusper István „Mértan“-a; az egyik mellékjutalmat Domanovszky Endre „Bölcsészet története," a másikat Pécs Antal „Az érczek olvasztása" czimü müve nyerte. A hölgy-alapitványból az 500 ftos pályadijt S z abó Ignácz egri fögymnasiumi tanár „A meteorologia kézikönyve," — szintén a hölgyalapitványból a 300 frtos dijt Poor Antal „Á római történet kézikönyve," — a 30 arany Gorove-jutalmat Franki Vilmos „A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században," — a Dora-jutaímat (50 arany) Matlekovics Sándor „A kereskedő hivatása" czimü müve nyerte el. A többi hirdetett pályadij ne m adatott ki. Az akadémiai választások máj. 17-én mentek végbe, következő eredménynyel : Elnökké Lónyay Menyhért ; alelnökke Csengery An tál; [igazgató tanácsosokká: Toldy Ferencz és Horváth Mihályi; rendes tagokká : Budenz József, Rómer Flóris, Salamon Ferencz és Szabó Károly; levelező tagokká: Domanovszky Endre, Hajnik Imre, Hoffmann Károly, Jurányi Lajos, Kenessey, Albert, Lubrich Ágost, Szarvas Gábor, Szénássy Sándor és Tóth Ágoston; külső tagokká : Boissier Edmund, Fenzl Ede, Krentzwald Frigyes, Parlatore Fülöp, Scacchi Archangelo és Wieddemann Ferdinánd választattak meg. Politikai hetiszemle Mire lapunk a t. olvasók kezeibe jut, Páris tán már teljesen a versaillesiak hatalmában lesz. F. hó 21-én délután kezdődött meg a kormánycsapatok bevonulása a városba két kapun át, miután a lázadók, a versaillesiak ágyutüzét el nem viselhetvén, a bástyákat odahagyták, s a városban emelt torlaszok mögé vonultak vissza. A nemzetőrség nagyobb része 20. és 21-én podgyászostól eltűnt, valószínűleg átment a kormánycsapatokhoz. Áz utezai és torlaszharcz f. hó 22-én, midőn már mintegy 80,000 versaillesi harezos volt Párisban, minden oldalról a legnagyobb elkeseredéssel kezdetett meg. Domb- rovszky tábornok, kit a lázadók kormánya árulónak nyilvánított, minden oldalról körülzároltatott. A versaillesiak által ejtett foglyok száma 22-én már 10,000 volt, köztük Assy is, a legveszélyesebb fő- emberek egyike. A Párissal való közlekedés teljesen megvan gátolva, sem ki, sem be nem mehet senki, mig a föbünösök kézre kerítve nem lesznek. Ezek egy része azonban már 20-án jónak látta, három léghajón elillanni; de az egyik léghajó nagy magasságban szétpattant, s leesett. Hogy mi történt a benne levőkkel, nincs tudva. Hir szerint a községtanács 30 ily léghajót tartott készen, hogy a szükség pillanatában a főkolomposok menekülhessenek. Thiers tudatta a nemzetgyűlésben a kivívott nagy eredményeket, s a bűnösök szigorú megfe- nyitését Ígérte. A községtanács, mely kezdetben 60 tagot számlált, utóbbi időben nagyon összeolvadt; hanem azért nem szűnt meg, erélyesen folytatni herostratusi működését. A Párisban utóbbi időben történtek közül, a lázadók kormányának nagyobb dicsőségére, megemlítjük a következőket. A templomok drágaságaiktól megfosztatván, bezárattak. A közoktatási delegatus a hivatalos lapban közzétette, hogy nemsokára el fog tűnni Páris iskoláiból a vallási oktatás. Mindazon lapok, számszerint 39, melyek nem a községtanács Ínye szerint Írtak, elnyomattak, s egy rendelet meghagyta, hogy a háború bevégzése előtt egy uj lapnak sem szabadmegjelenni, s hogy minden czikknél a szerző neve aláírandó. A községtanács elleni támadások haditörvényszé- kileg fognak megitéltetni. Naponként tömeges elfogatások eszközöltettek ; a többi közt elfogták Glais-Bizoin egykori minisztert is. A Vendome-oszlop, a város egyik disze, végre csakugyan ledöntetett. E vandalismus f. hó 16-án, nagy néptömeg jelenlétében, zeneszó mellett hajtatott végre. Az óriási oszlop, melynek tetején I. Napoleon szobra állt, ledöltében négy darabra törve zuhant, az esésének mérséklése végett körűié magasra fölhalmozott homok- és trágyaaljra. A községtanács több tagja a ledőlt oszlop romjain heves beszédeket tartott. Az izgatottság rendkívül nagy volt. A Vendome-oszlop, mely az 1805/6-ki hadjárat emlékére, senatusi végzés folytán, az ellenségtől elvett 1200 ágyúból öntetett, 44 meter magas volt. A XVI. Lajos és Mária Antoinette emlékezetére épített kápolna lerombolását is megkezdték már. — Rochefort, e megtestesült forradalom s egyike a fő-