Eger - hetilap, 1871
1871-05-18 / 20. szám
155 — A máj. 13-iki ülésben folytatták a vitát az első fokú kir. bíróságok életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat 1. §-a fölött, mely mellett Éber Nándor, Halmossy Endre és Horváth Döme, ellene pedig Csiky Sándor, Tisza László, Csanády Sándor, Péchy Tamás, Táncsics Mihály, Patay István, Dietrich Ignácz, Simonyi Érnő és Csanády Pál (Csanádi) szónokoltak. Ezzel az 1. §. fölötti vita befejezte!vén, az a fölötti névszerinti szavazás a legközelebbi ülésre halasztatott. — A május 15-iki ülésben, egy pár interpellate után, Hodossy Imre, mint a közp. bizottság előadója, elmondd zárbeszédét a birósá gi szervezésről szóló törvényjavaslat 1. §-a fölött, sorban czáfolgat- ván az ellene fölhozott érveket. Erre névszerinti szavazás történt, melynél a bőven megvitatott 1. §. 192 szavazattal 127 ellen elfogadtatott. A törvényjavaslat hátralevő (2—10.) §-ai minden vita nélkül elfogadtattak. Ezután a számvizsgáló bizottság jelentését tárgyalta a ház, és jóváhagyta. Az ülés utolsó tárgya volt a magyar földhitelintézetről szóló törvényjavaslat, melyet a közp. bizottság saját módosításaival elfogadásra ajánl. A javaslat a közp. bizottság és Györffy Gy. módosításával elfogadtatott ; hosszabb vita csak azon pontnál volt, mely ezen nem nyerészkedő vállalatnak adandó kedvezményeknek más intézetekre is kiterjesztését czélozza. Végül a ház Tisza K. indítványát fogadta el, mely szerint az igazságügyminiszter fölhi- vatik, hogy nyújtson be törvényjavaslatot, mely a kedvezmények föltételeit az ilynemű intézetek irányában részletesen meghatározza. Ausztria. Az osztrák parlamentben és politikai körökben a legnagyobb zűrzavar uralkodik azon nyilatkozatok folytán, melyeket gr. Hohen- warth miniszterelnök az alkotmánybizottság máj. 11-iki ülésében tett. Itt ugyanis tárgyalás alá kerülvén a Galicziára vonatkozó kormányi elöterjesztvény, a miniszterelnökhöz kérdés intéztetett : vájjon Gali- czia fog-e a reiehsrathban szavazni oly ügyekben is, melyek, kivételes helyzeténél fogva, saját autonómiájához tartoznak? továbbá: vájjon tesznek-e a galicziaihoz hasonló engedményeket más tartományoknak is? Hohenwarth mindkét kérdésre igennel felelt, s az utóbbihoz még azt is hozzátéve, hogy ha Csehország megelégednék oly engedményekkel, minőket Galiczia kap, a kormány kész azokat Cseh- országnak is megadni. Ezen politikátlan nyilatkozatra a düh és harag egy fölkiAltásává alakult az egész tanácskozás, a további vita lehet- lenné vált, s az ülés föloszlott. — Reichsrathi körökben a Hohenwarth- miniszterium állását megrendültnek tekintik, s azt hiszik, bogy a miniszterválság csak idő kérdése. A bécsi „Volksfreund“- 28 osztrák érsek és püspöknek a császárhoz intézett kérvényét közli, melyben azok — utalva a Rómában 1870. szept. 2-ika óta végbement eseményekre — arra kérik a császárt, parancsolja meg a külügyminiszternek, hogy az olasz kormánynak, Rómában követett eljárása miatt, fejezze ki határozottan kár- hoztatását. Folyamodók kifejtik kérvényükben, hogy a pápának Rómát az aránylagos területtel azonnal vissza kell kapnia; hogy nemnek — madame ült. Bal kezét saját finom kezében tartá, sa mint szemeit fölnyitotta, ezeket mondá: „Ah életmentőm, miként hálálhatom meg nemes tettét?" Monsieur arczán gúny mosoly vonult el. „Meghálálni, madame ?“ mondá gúnyosan nevetve, miközben kezét az Övéből kihuzá, s sze- lenczéje után nyúlt, mely az ágya melletti kis asztalon volt; „oh, igen könnyen teheti azt: legyen csak szives, egy csipetet venni!" Ezen szavaknál eléje tartá a szelenczét, és madame-nak teljesíteni kellett kívánságát, és vennie kellett egy pár szemet a szelencze csúnya tartalmából, mit orrocskájába szítt be. Monsieur diadalmaskodott. „Nos, milyennek találja burnóto- mat ? nemde fölséges?" „Oh igen, a legfölségesebb !" feleié madame, kinek a sok tüsz- szentéstöl könyek jövőnek szemébe. „Azt jól tudtam, hogy meg fogja szeretni, ha egyszer megiz- lelte,“ jegyző meg monsieur. „De“ — monda tovább — ez a faj itt még semmi; nekem mindenféléből vannak próbáim, s magam is a legjobb vegyitékeket készítettem. Ezeket mind meg kell ízlelnie." Madame bizonyára, igen örült volna, ha mindettől megkímélte volna ; de mit lehetne egy életmentőtől megtagadni? Nem tudjuk, mennyire vitte madame a burnót-ismerés mesterségében, de annyi bizonyos, hogy monsieur maga pár nap alatt csodálkozva vévé észre, miként engedett tért szeretete a burnóthoz egy csak a kath. hatalmak, hanem azon protestáns uralkodók is, kiknek számos kath. alattvalóik vannak, érdekelvék abban, hogyha pápa függetlenségétől és segélyforrásaitól meg ne fosztassék. — O Felsége a beadványt a felelős minisztériumnak adta át szabályszerű eljárás végett. A tiroli és vorarlbergi helytartói állomásra, Londron gróf lemond ása folytán, Taaffo gróf neveztetett ki. Politikai hetiszemle. Párisban a fejetlenség elérte tetőpontját. A községtanács kebelében képzelhetlen zavar uralkodik. Rossel, az uj hadügyminiszter, f. hó 10-én beadta lemondását, kijelentvén, hogy nem vállalhat tovább felelősséget ott, a hol mindenki parancsol, és senkisem engedelmeskedik, Erre Rossel elfogatott, s helyébe Delescluse hírlapíró és hirhedt communista neveztetett ki, az összes csapatok fővezénylete pedig Dombrowszki tábornokra bízatott. Rosselt a legtöbb párisi lap árulónak mondja. Azonban Delescluse is nagyon hamar megunta a dicsőséget, s már két nap múlva szintén lemondott, és helyébe Billioray neveztetett ki hadügyérré. Azonkívül elfogattak a községtanács tagjai közül Blanchet és Allix, továbbá Schoelcher és Floquet nemzetgyűlési képviselők. A községtanács csak nemrég jóléti bizottmányt nevezett ki, de már néhány nap múlva letette annak tagjait, s helyükbe másokat nevezett ki, kik a városházán állandóan működnek. A községtanács folytatja erőszakoskodásait a magántulajdon ellen is. Elhatározta, hogy a volt császári család összes Páriában levő vagyona lezároltassék. Thiers házának lerombolását megkezdték, közmegütközés és roszalás között. Az utczák katonailag vannak megszállva. A polgárság csak igazoló irattal járhat az utczán, s ki ilyet elömutat- ni nem tud, elzáratik. A községtanács ismét 10 millió frankot követel a banktól, állítólag kölcsönül. Párisban a legsulyosb éhség uralg. Minden odamutat, hogy a községtanács uralma már csak pár napig fog tartani. A versaillesi csapatok mind nagyobb eredménynyel folytatják a harczot. Az Issy erődöt f. hó 9-én elfoglalták, mely alkalommal 129 ágyút, sok lőszert, élelmiszert és dohánykivonattal vegyitett pálinkát találtak. E vegyítésnek czélja volt, a nemzetőröket nagy izgatottságba hozni ; de azon szomorú következménye lett, hogy valamennyi sebesültjeik meghaltak. Máj. 14-én a Vanves erőd is a versaillesiak kezébe került, miután aztapárisiak tovább nem tarthatván, odahagyták, s egy földalatti utón elmenekültek. Itt 50 ágyút, 8 mozsarat, néhány ittas embert s 30 halottat találtak. Ugyanaz nap elfoglalták a versaillesiak Montrouge erődöt is, s a párisiaknak egy ágyu- naszádját romba lőtték. A réstörö ágyuk megkezdték már a tüzelést Páris körfalai ellen, azokon tetemes károkat tesznek, s lerontják a párisiak által ott fölállított ütegeket. A községtaDács mindinkább meggyőződik, hogy már nem soká tarthatja magát, s azért közelebb újólag alkudozót küldött Thiershez, de ez kijelenté, hogy föltétien megadást kiván. Erre azonban a községtanácsnak nem nagy kedve van, miért is végeröfeszitést tesz, s a nőket is fölszólította, hogy fogegészen más természetű hajlamnak. — Bizonyos nyugtalanságot érzett, melyet burnótjának legmértéktelenebb használata sem tudott csillapítani. — Egy napon, a midőn már ismét teljesen egészséges vala, madame mellett ült, s oly rendkívüli szórakozott volt, hogy szelen- czéje, melyet kezében nyitva tartott, a szoba padlójára esett. „Mily malheur !" mondá madame, mialatt a szelenczét fölve- vén, neki átadá. „Egész burnótját elszórta." „Hm, az semmi" — feleié monsieur, s a szelenczével egyszersmind a finom kezet is megfogá. „A burnót szép dolog, de nem egyetemes orvosság." „Valóban ?" kérdé mosolyogva madame, „s mióta tette e fontos fölfedezést, mely elveit mind halomra dönti ?“ „Csak ma. Háromszor annyit burnótoztam, mint közönségesen, s az ön képét még sem űzhettem ki lelkemből. Látom, hogy, ha a dolognak véget akarok vetni, nőül kell önt vennem. Akar kegyed engem ?" Madame habozott kissé a felelettel, monsieur azonban nem hagyott ellenvetést érvényre jutni. O gazdag volt s független, madame szintúgy : tehát ? Madame monsieur neje lett, a burnótszelencze nyugalomba hehelyeztetett. (Németből.) Zsaari. *
