Eger - hetilap, 1871

1871-01-05 / 1. szám

IX. éri folyam. I. szám. Jannàr 5-én 1871. Előfizetési dij : Kgész évre . . 5 ft — kr. Félévre . 2 ft 50 1er. Negyedévre . . 1 ft 30 ki. Fgy hónapra . — 45 kr. Egyes szém . — 12 kr. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért: minden hasóbzott petit sorhely után 4, béiyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Kiadó hivatal: a lycenmi nyomda. i,iöü/.h< '«eket elfőtted : a szerkesztőség ( Széchenyi-utcza 26. íz.) Jenteek G. könyv kereslet? ése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. s HaaSCUStein és Vogler Bécsben. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS AZ CZIMÖ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP KILEXCZEDIK ÉVFOLYAMÁRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...........................................................................5 ft — Félévre ...........................................................................2 ft 50 kr. Negyedévre...........................................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra ...........................................................................— 45 kr. E gyes szám............................................................................— 12 kr. Kérjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó-hivata­lába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza, 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni, annál is in­kább, minthogy a lap csak az előfizetési pénz elöleges beküldése mellett fog megküldetni. Minthogy a posta-utalványok használata az előfizetéseknél átalánossá lön, ennélfogva ajánljuk t. előfize­tőinknek ezek használatát, melyek csak 5 krba kerülnek. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog az „Eger“ kiadó-hivatala. Mik az alapítványok, és szükséges-e azok nyilvántar­tása? Alapítvány alatt általában bizonyos állandó czélokra rendelt vagyon értendő, valamint az adomány által alapított intézet. Jóté­kony alapítványok bizonyos emberbaráti czélokra, mint kórház, ápolda sat. ; kegyes alapítványok egyházi czélokra, egyházak ja­vára kijelölt vagyont ;köz műveltségi alapoka tudományos egyete­mek, tanodák, növeldék, tudós egyletek, könyvtárak örökítésére biz­tosított jövedelmeket jelentenek. Átalában véve minden közhasznú s jótékony, vagy legalább törvény által nem tiltott czélokra akár egyes, akár több személy által szánt, bizonyos kötelezettségek teljesí­téséhez kötött adomány, vagy hagyomány, úgyszintén az ezekből szükséges föntartási eszközökkel biztosított közhasznú intézet mind alapítvány. Az ily közhasznú vagy jótékony alapítványok már a hajdankori pogányoknál is fellelhetők, mint a görögöknél és rómaiaknál az iste­ni tiszteletre szentelt földbirtok vagy más tárgyak, melyek istensé­get illető (iuris divini) tárgyaknak tekintetvén, soha magánbirtokká nem válhattak. Azonban a pogányoknál egészen más vala az ily alapítványok rugója és czélja, mint a keresztény népeknél. Mert a pogányok sértetlennek tartottak ugyan, és az államtörvények oltalma alá helyeztek minden jótékonyczélu vagyont, mivel meg valának győ­ződve, hogy az ember nem çgyedül önmagának, vagy csupán kofá­nak, hanem embertársainak és a jövőnek is tartozik élni, ezért emlé­küket az utókorra is törekedtek áthagyományozni: mindazonált náluk ily intézkedések alapja önzés, czélja az utókorra is átszivárgi dó dicsőség volt. Ellenben később a keresztényeknél a vallás szel­leme, a szeretet lengé át az emberek sziveit, s az alapítványokat az élő, tettekben munkás hit szülte, tehát az alapítványok nem külső érdem, hanem az emberek sziveibe hatott vallás eredményei leg­inkább. Jelenleg a legszabadabb elvű jogtudósok is elismerik, sőt nyil­ván és erélyesen védelmezik, hogy valamint az alapítványok, úgy azok sértetlenségének és czéljaik s föltételeiknek, következőleg az alapítványi vagyon kezelésére az alapítók által kitűzött saját önálló sáfáraiknak tiszteletbentartása, sőt hathatós pártfogása, már az ala­pítványok czéljait tekintve is, minden tekintetben üdvös és véghetet- len fontosságú az államra nézve, miután az alapítványok sokkal egy­szerűbben, hatályosabban és könnyebben elősegítik a kitűzött jó­tékony czélofc elérését, mint a közadóra fektetett intézkedések által lehetséges. Már pedig ha az alapítók által kitűzött jótékony czélok szentül meg nem tartatnak, senkinek sem lehet kedve akár életében, akár halála esetére alapítványt tenni. Pedig képzelhetni-e dicsőbb, a szerzés és birtoklásnál való önzést és haszonlesést hathatósabban mérséklő szabályozó és nemesítő intézkedést, mint ha az ember földi vagyona egy részét a legmagasztosabb, mert e földi életen túl tar­tó, az utókornak hasznos, halhatatlan czélokra szenteli ? Mi dicsőbb és fönségesebb szellemi lényekre nézve, mint jótékony alapítványok által a földi életen túl is áldásosán működni, s meghosszabbítani, sőt örökíteni szellemi hatását? Van-e szebb, az embereket gyöngédeb- ben egymáshoz fűző kapocs, mint a jótéteményekért naponként meg­újuló hála? Ezért, habár némelyek az államot illető alapítványokat államjavaknak mondják is, még ezek sem fordíthatók az állam által, az emberiség legszentebb érdekeinek megsértése nélkül, más, mint az alapitók által kitűzött ezélokra, sőt ezek a törvények védelme alatt állván, csak azon esetben és oly feltételek alatt lehetnek változásnak alávetve, melyek alatt az alapitók szándéka iránti kegyelet az újabb alapítványokra való tekintetből megengedi. Ha az alapítványok sorozatán végig tekintünk, temérdek kincs és vagyon ötlik szemünkbe, és számra nézve is oly bőven találtatnak honunkban, hogy azoknak csupán legfőbbjeit sorolhatjuk itt elő rö­viden : I. A va llás-alap, melyet a magyar országos főpénztár, il­letőleg az országos fiókpénztárak kezelnek. Néhai III. Károly király a kath. egyház költségeinek fedezésére Magyarországban 1733. egy­házi főpénztárt állított föl, s azt évenkinti 16,000 ft jövedelemmel látta el. Ezen alaphoz csatoltattak később az eltörlött szerzetesren­dek és zárdák javadalmai. II. T a n u 1 m á ny i-a 1 a p. A jezsuita­rend eltörlése után 1773-ban, az 1775. febr. 6-iki legfelsőbb határo­zat által Magyarországban ezen rend összes ingó s ingatlan birtoka, a nagyszombati társház birtokának kivételével, iskolai czélokra lön szánva, s igy alakult meg ez alap. III. Győri árvaalap. Mária Terézia királynő 1763-ban elrendelte, hogy 100 árvagyermek nevel­tetésére árvaintézet állíttassák föl. IV. Váczi 8 ü k e t-n é m a-i n t é- zet alapja. I. Ferencz magyar király 1800-ban a siketnéma gyer­mekek kiképeztetetésére Váczon egy intézetnok fölállítását rendel­te el, s az erre szükséges pénz adakozásokból gyűlt össze. V. S z ü 1- és lelenczházi alap. Sándor István 1816-ban alapította, alap­ját 10,000 fttal veté meg, s jelenleg a töke 52,000 írtra rug. VI. Nemzeti alapok. Ezen, ősidők óta fönálló alap az országgyűlé­sek által meghatározott indigenatus dijakból s a házárd-játéüokra törvényszerű leg szabott bírságokból keletkezett, és jelenleg már közel 150,000 frt tökével rendelkezik. VII. Múzeumi alap. Ez az 1808-ik évi VlII-ik törvényezikkely által lön elhatározva. Az erre égés pénz az e czélra kivetett adókból, sa törvényhatóságok és jsok önkéntes adakozásaiból gyűlt egybe. VIII. Nemes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom