Eger - hetilap, 1870
1870-03-17 / 11. szám
83 azokba azon szellemet is önteni igyekezzünk, mely azoknak viruló s nem tengéletét, öszhangzó s erőteljes működést s nem lázas és meddő tevékenységet kölcsönöz. De ezen szellem csak akkor fog kifejlődhetni, ha az erkölcsi életet szilárd vallási alapokra fektetve, minden lehető gondot fordítunk a nép értelmi erőinek kiképezésére. Mert a haladás tenyézöi túlnyomólag az értelmi erőkben rejlenek, s a mindennapi tapasztalás elég bő bizonyítékát nyújtja azon el nem tagadható igazságnak, hogy az értelem képzettsége nélkül a legjobb akarat is gyümölcste- lenül fárad, vagy ferde irányban tévelyeg. Ép oly kevéssé vonható többé kétségbe azon roppant befolyás, melyet valamely népnél az uralkodó közvélemény a főnálló állami s társadalmi intézményekre gyakorol. De hogyan fog kifejlődhetni egy hatalmas, tiszteletet parancsoló közvélemény, ha az nem a nemzeti önérzettel párosult közművelődés tiszta forrásából fakad? Csak ott létezik közvélemény — mondja a jeles Dahlmann — hol a nemzeti szellem emelkedett; de akkor ez valódi hatalom, folytonos és mélyebbről ható, mint minden politikai intézmények. Volt oly idő, t. iskolatanács, a mikor nemcsak Angolországban, melyről ezt annak egyik legnagyobb történetírója mondja, hanem más országokban is azon hiedelem volt a haialoinkezelőknél elterjedve, miszerint egy bölcs kormánynak föladata abban áll, hogy az engedelmességet a nép részéről magának az ismeretek általános elterjedéséből származható fölvilágosodás megakadályozása által biz tositsa. Ezen szűkkeblű fölfogásra ma már csak méltatlankodva gondolunk, a midőn minden fölvilágosodott törvényhozás odatörekszik, hogy a törvények és jogintézmények sikerét magának a nép műveltsége által biztosítsa, hogy igy a vak engedelmesség öntudatossá s tehát annál hatályosabbá alakíttassák át. Hazánk bölcs törvényhozása ezen ösvényen haladt, midőn a korszakot jelző lö68: XXXVIII. t. czikket megalkotta. Ezen törvény fényes tanúbizonyságot nyújt azon fölvilágosodott szellemről, melynek törvényhozásunk a népnevelés terén hódol; azon buzgalomról, melylyel az a hazai közművelődés érdekeit fölkarolja; továbbá azon mély jogtiszteletről, melyet az bármily mélyreható reformintézkedésnél, a fönálló jogosult érdekek iránt tanúsítani szokott ; s végre azon bizalomról, melyet népünknek józan, a körülményeket számbavenni képes fölfogásába fektet. Bátran elmondhatjuk, hogy törvényhozásunk e téren a legműveltebb nemzetektől sem maradt hátra. Rajtuuk áll, hogy a nemes igének hozzá méltó testet adjunk. Mert a törvények még magukban nem tesznek nagygyá nemzetet. Sőt a világtörténelem azt bizonyítja, hogy hatalmas államok a legjobb törvények mellett is elveszhetnek, mihelyt ezek a polgárok fegyelmezett szellemében nem nyernek kellő támogatást. Újabb népoktatási törvényünkről elmondhatjuk, hogy az aleg- democraticusabb, mit valaha törvényhozásunk alkotott. Mert a polgárokat nem annyira az egyenlő jogok teszik egymással egyenlőkké, mint inkább benső értékük egyenlő érzete; mi csak akkor fog általánosan kifejlődhetni, ha a közművelődé-! szelleme lehat a nép legalsó rétegeibe is. Ez azon magasztos czél, melyet elérni, tűzte ki magának törvényhozásunk. Mig a régiebb közoktatási rendszerek csak egy és pedig a legmélyebben leható válaszfallal többet képeztek az osztályoknak egy- mástóli elkülönítésére, addig az újabbak törekvéseinek czélja ellenkezőleg az, hogy eme válaszfalak lerontassanak, s helyettök ama hatalmas benső összekötő kapocs jöjön létre, mely szerint mindenki képességei kiművelésének elegendő tér nyilván, az alantállóknak ne legyen nehéz a fölemelkedés, s a magasbaknak ne legyen lealázó az alsóbb osztályokkali társulás. — Szóval, hogy az általános cultura oly közel hozza egymáshoz az osztályokat, hogy a társadalmi ellentétek az egy közös nagy czélra törekvés érzete által kiegyenlit- tessenek. T. iskolatanács! Mig nemzetünknél a politikai jogok csak az aristokratia birtokában voltak, sikerült annak önfeláldozó erőfeszítések közt, alkotmányos szabadságát a veszélyek nehéz napjaiban is megóvni. Ama politikai jogok 1848. óta az összes nemzet sajátját képezik, hogy az által alkotmányos szabadságunk szélesebb és szilárdabb alapokat nyerjen. De hogy a nemzeti erő azon mértékben izmosodjék, mint a melyben a jogok kiterjesztettek, kell, hogy a nép minden rétegeit éretté tegyük arra, hogy szabadságát élvezni, s jogait használni tudja. A ki népünket közelebbről ismeri: jól tudja, hogy az mily kitűnő veleszületett képességekkel van a gondviseléstől megáldva. Ezen képességek csak gondos továbbfejlesztésre várnak, bogy a közművelődés terén is büszkén sorakozhassunk a világ legműveltebb államai mellé. S ne feledjük különösen mi, kiknek a szép föladat jutott osztályrészül, élére állani egy tekintélyes megye oktatásügyének, hogy ha valamely nemzet, a melynél gazdagon vannak elhintve jeles természeti hajlamok, a cultura terén bátraman d, akkor ez azoknak bűne, a kik hivatva voltak,azt vezetni a haladás ösvényén; ne feledjük a franczia bölcsésznek azon emlékezetre méltó szavait, hogy ha valamely népnél szokások s megrögzött előítéletek elhatalmasodnak, akkor épen oly veszélyes, mint hasztalan törekvés, őket a jobbról meggyőzni akarni. A munkára tehát! nemzeti életünk uj erőre ébredett; pezsgő élet mutatkozik mindenütt, tauujeleként annak, hogy népünk még ifjú erőnek örvend, s tehát még tanulékony! Nem szabad elszalasztanunk azon pillanatot, midőn a népek a reformeszmék iránt fogékonyaknak mutatkoznak, s szellemük még hajlítható; mert nem azon nemzet van örökre elveszve, a mely szabadságától fosztatott meg, mit egy kedvező pillanatban újra visszaszerezhet, hanem a melyből kihalt a cultura iránti fogékonyság és szeretet. Beszédemet azon esedezéssel zárom be, hogy a t. iskolatanács szíveskedjék nehéz hivatalomban nagyrabecsült bizalma s támogatásával megajándékozni. — Városi ügyek. A f. hó 13-án Eger városa részéről tartott képviselői ülésbon következő ügyek tárgyaltattak : A í. évi feb. hó 27-iki jegyzőkönyv hitelesítése után fölolvastatott az építtetni czélba vett katonai laktanya érdekében megválasztott bizottság jelentése, melyben véleményezi, hogy miután a 64-ik számú ezred parancsuoksága legújabban azon ajánlatot tette, hogy az esetre, ha Eger városa egyezred számára szükséglendö katonai laktanya fölépítését magára vállalná, az arra megkíván:ató összeget a kormány hajlandó lenne előlegezni, következő föltételek mellett: 1) hogy az építendő laktanyában — hadjáratokon kívül — folytonos beszállásolás leend; 2) hogy az adandó kölcsön után kamat nem kívántatik; 3) hogy az építendő laktanya évi jövedelmének 3/4-ed részét a város, a fölveendő kölcsön törlesztésére fizetni köteles, y4 rész pedig az épület föntartására fordítható; végre 4) hogy Eger városa a tiszti lakbérre nézve az ő-ik osztályból a 3-ikba fog Boroztatni:— ennélfogva a megkínált kölcsönt fölvebetönek, s a czélba vett építkezést teljesíthetőnek javasolja, azon kikötéssel, hogy a fölveendő kölcsön biztosítására kizárólag az épitendö laktanya köttessék le, és az évenként bejövendő háláspénz, illetőleg jövedelem felerészben az épület föntartására a városnak engedtessék át. Ennek folytán végeztetett: Tekintve azon körülményt, hogy mig egyrészről a fölveendő kölcsön az által, a mennyiben kamat nélkül engedtetnek át, s kizárólag az építendő laktanya által biztosíttatnék — séma lakosság, sem a város vagyona újólag terhelve nem lenne; addig más részről egyesek nem megvetendő előnyben részesülnének, részint a katonaság által forgalomba hozandó pénzmennyiség, részint az által, hogy a lakosság a terhes katona-beszállásolástól megóvatnék: ennélfogva a czélba vett katonai laktanya fölépittetése elvileg elfogadtatik, a következő elöleges föltételek megállapítása mellett: 1- ör. Az építkezésre szükséglendö kölcsöntőke után kamat nem fizettetik. 2- or. A fölveendő kölcsön biztosítása s kielégítésére alapul, kizárólag s egyedül az épitendö laktanya szolgáljon. 3- szor. Hogy ezen kölcsönből épitendö laktanya évi jövedelme felerészben a töke törlesztésére fordittassék; felerészben pedig az épület föntartása tekintetéből a városnak engedtessék át. 4- szer. Hogy az épitendö laktanyában — hadjáraton kívül — folytonos beszállásolásnak kell lenni. 5- ör. Hogy a czélba vett laktanya állami alapon (fundus) építtessék, mely azonban tulajdonjogilag minden beszámítás nélkül a városnak engedtessék át; ilyennek tekinthető első sorban az élelmezési hivatal és sóházi helyiségek ; ezeknek sikeretlensége esetén jelöltethetik csak ki városi alap, mely azonban a belváros bármely részében ki nem jelölhető. 6- or. Hogy Eger városa a katonatiszti lakbérre nézve az 5-ik osztályból a 3-ik osztályba soroztnssék. Minthogy pedig az építkezésre fölveendő kölcsön mennyisége, az építkezési terv részletes elkészítésétől föltételeztetik ; ezen terv megkészitése, úgy a kölcsön és építkezés módozatának a helybeli katonai parancsnoksággal egyetértöleg leendő részletes megállapítása s keresztülvitelével, Kubik Endre képviselő s szakértő mérnök elnöklete alatt, Babies István, Eisenmann János, Fekete Károly,
