Eger - hetilap, 1870
1870-03-10 / 10. szám
76 szédében megemüté, bogy a büntetőtörvénykönyv s az erdélyi es- klidtszéki intézményre nézve már készen vannak a javaslatok; az elkészülés küszöbén állanak: az úrbéri maradványok, az irtványok, a bérföldek, telepitvényekre vonatkozó törvényjavaslatok: a polgári törvénykönyvhöz pedig már hozzáfogtak. A kereskedelmi codex is, mely szintén az ö közreműködésével készült, jobbadán már készen van. A márcz. 7-iki ülésben napi renden volt a kérvényi bizottság jelentése a véleményezés végett hozzá utasított kérvények iránt. A bizottság véleményeinek előterjesztése minden egyes kérvény fölött délutáni 1 óráig tartott, mikor is az elnök , tekintettel Kuk Jenő temetésére, az ülést eloszlatta. A főrendiház is végre rágondolta magát, hogy ülést tartson. Márcz. 3-iki ülésében egyéb nem történt, mint hogy az egyesült jog és pénzügyi bizottság véleménye az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslatot illetőleg fölolvastatott. E jelentést, mely a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatra nézve több lényeges módosítást ajánl, a főrendek márcz. 5-iki ülésükben tárgyalták, s a bizottság által ajánlott összes módosításokat elfogadták. így tehát a törvényjavaslat újra a képviselője* elé kerül. Törvényjavaslat a vallás sz\bad gyakorlásáról és a vallásfelekezetek egyenjogúságiról. Ezennel alkalmunk ván fővonalait közölni a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatnak, melyet a cultusminiszter ur a Deák-párt f. hó 3-iki értekezletén bemutatott: „Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely bitet, és azt az ország törvényeinek korlátái közt külsőleg is kifejezheti s gyakorolhatja, minélfogva senki sem akadályozható a törvénybe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában, s senki sem kényszeríthető bitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére. A polgári és politikai jogok gyakorlása a hitvallástól teljesen független. Vallási hite vagy egyházi szabályai senkit sem menthetnek föl a polgári kötelességek teljesítésétől. A polgárok a törvény korlátái közt szabadon egyesülhetnek vallásos testületté vagy egyházzá; egyházi tervezetüket önmaguk határozzák meg, s minden vallási és egyházi ügyekben maguk intézkednek. A vallási testületek vagy egyházak jogokra s kötelességekre nézve egymás közt s az állam irányában egyenlők. Az állam az egyházak irányában a főfelügyeleti jogot gyakorolja, s eczélból az eddig még törvényesen el nem ismert vallásfelekezetek szervezeti alapszabályaikat a kormány elé terjeszteni kötelesek; továbbá minden vallási testület; tehát a törvényesen bevett felekezetek is, kötelesek a kormánynál egyházi szervezetükön koronkint tett módosításokat, valamint időnkint választott főtisztvi- selőiket bejelenteni, úgyszintén közgyűléseiken hozott határozataikat és jegyzőkönyveiket bemutatni. A kormány, ha a fölterjesztett szabályok vagy határozatokban törvényellenes pontot talál, vagy pedig ha a még eddig el nem ismert felekezet tanai vagy szertartásaiban olyast találna, mi a közer- kölcsiséget sérti, azt fölfüggesztheti, de köteles ezt a legrövidebb idő alatt törvényhozási elintézés alá terjeszteni. Az államnak a római és görög katholikus egyházak iránt eddig gyakorolt s köztük évszázadok alatt létezett kapocsból folyó minden jogai továbbra is föntar- tatnak, mig az egyházak az önkormányzat alapján szervezkednek, és vagyonukat kezelhetik. A patronatus és a canonica visitatió érvényben maradnak; mig felőlük külön törvény nem int ézkedik. E- gyik vallásról más vallásra minden 18 évet betöltött egyén szabadon áttérhet, saját lelkészénél vagy egyházközségi hatóságnál két Ízben teendő oly bejelentés mellett, minőt az áttérésre nézve az 1868. Lili. t. ez. 38. §-ban rendel. Nők férjhezmenetelük után, habár még nem 18 évesek is, áttérhetnek. Az áttértet az áttérés utáni vallás és cselekményeire nézve az általa elhagyott egyház elvei semmiben sem kötelezik. A vallás különbözősége a házasság polgárjogi érvényére nem bir befolyással. Az állam a házasságot a maga szempontjából polgári szerződésnek tekinti, s saját törvényei szerint Ítéli meg azt. Ez elvek alapján az igazságügyminiszter törvényjavaslatot ké- szitend a házasság jogviszonyaira nézve. A jelen törvény szentesítéséig a házasságot és anyakönyveket illetőleg a régi törvények és szokás fönmarad. A szülök gyermekeiket bármely vallásban szabadon nevelhetik. Ha ez iránt a szülök nem egyezkednek, 18 éves korukig a fiuk apjuk, a leányok anyjuk vallását követik. A szülők között létrejött megegyezés, ha az illető gyermek 7-ik életévét túlhaladta, többé föl nem bontható. Azon temetőkbe, melyeknek telke községi birtok, minden vallásuak egyenlően temetendök; de saját telkén minden vallásfelekezet állíthat külön temetőt. A jelen törvéuynyel ellenkező minden törvény és rendelet eltöröltetik, s végrehajtásával a vallás-, igazság- és belügyminiszterek bízatnak meg.“ P. N. Ausztria Prágai hírek szerint, Tadejeff orosz tábornok oda érkezik. Bécsbe márcz 3-án azon távsürgöny érkezett, hogy a montenegrói határon Pastrovechio mellett az osztrák katonákat kövekkel dobálták, mire a katonák lőttek, s több montenegrói halva maradt. Auersperg repressaliák megakadályozása végett két zászlóaljat rendelt a határhoz.— E távirat aggodalmakat kePett Bécsben, mert azt hitték, hogy a lázadás ismét kitörőiéiben van. Azonban úgy látszik, hogy a dolognak nem lesz semmi komolyabb következménye. A „Tagespresse“ szerint Montenegro fejedelme mély sajnálatát fejezte ki ez esemény fölött, s megígérte, hogy a vétkeseket haladéktalanul megbünteti. Egy újabb távsürgöny jelenté is már, hogy két vétkes montenegrói elfogatván, fölakasztatott. Politikai hetiszemle. Az angol fölsöház conservativ pártja végre talált valakit, a ki a vezéri szerepet elvállalta. Az uj tory-vezér Richmond herczeg, ki habár eddig nem is tünteté ki magát igen nagy politikai s szónoki tehetsége által, de mély belátásu, s józanul gondolkozó egyénnek tekintetik. Noha nem makacs pártember, mindig hű maradt a conservativ zászlóhoz. E mellett a közigazgatási dolgokban sem tapasztalatlan. Végre ősök, czirnek s vagyon tekinteteben is méltólag töltheti be a vezéri állást. Valósággal azonban nem sok teendője lesz. Mióta a toryk kénytelenek voltak egy szabadelvű reformbillt vinni keresztül, s az ir államegyház eltörlésére segédkezet nyújtani, tényleg beadták saját lemondásukat. Most nem bírnak többé hajdani jelentékenységökkel. Az angol kabinet végre azon belátásra jutott, hogy a rend és nyugalom Irlandban a közönséges eszközökkel többé helyre nem állítható, s azon gondolattal foglalkozik, hogy e czélra rendkívüli eszközöket és rendszabályokat alkalmazzon. Gladstone maga bevalló ezt egy interpellatiöra adott válaszában, s kijelenté, hogy a kormány már fontolóra vette az ir törvény megváltoztatását, s reméli, hogy az eredményt nemsokára a ház tudomására hozhatja. Napoleon császár Daru gr. ésOllivier miniszterhez egy órával később, miután beszédeiket tárták, melyben a jobboldallal szakítottak, igen szívélyes üdvözlő iratot intézett, melyben köszönetét fejezi ki azon mód fölött, melyen az igazságügyér kabinetének politikáját védelmezte. Különben úgy látszik, hogy a császár nemcsak az uj rendszerrel, hanem azon uj emberekkel is meg van elégedve, kik őt körülveszik. Az északnémet szövetség elfogadta a halálbüntés megszüntetése iránti indítványt. Bismarck ennek határozottan ellene volt, s odanyilatkozott, hogy Poroszország minden befolyásával azon leend, hogy a halálbüntetés föntartassék. Daczára ezen nyilatkozatnak, a halálbüntetés eltörlése 118 szóval 81 ellen elfogadtatott. A szövet - séggyülés elfogadta azon törvényjavaslatot is, mely a mérték- és sulyrendszernek Délnémetországra kiterjesztését czélozza. Münchenből jelentik, bogy Bray oda f. hó 5-én megérkezett, s a királylyal tartott értekezlet után elfogadó a bajor külügyi tárczát. Az „Ibéria" Montpensier herczegnek egy levelét közié, melyben a herczeg kijelenti, hogy sohasem volt, s nem is lesz trónkövetelő; ha a különböző pártok politikai egyénei az ö személyére gondoltak, ez az ö magánügyök; egyezmény közte és köztük nincs. A herceg trónjelöltsége mindinkább nyer valószínűségben.Megemlítjük még azon florenczi távsürgönyt, mely szerint Spanyolország Károly tos- kánai főherczegnek fogná a koronát fölajánlani; e hir azonban más oldalról még nem nyert megerősítést. Portugálba az utóbbi időben zavargások színhelye volt. A nép közt összeesküvés vau elterjedve, melynek élén Saldanha herczeg áll. Czéljai felől még senkisem bir biztos tudomással. Némelyek szerint Spanyolország és Portágallia egyesítésén, az ibériai unió eszméjének megvalósításán dolgoznak. Más hírek szerint a mozgalom czél- ja nem volna egyéb, mint a jelen kamra és kormány megbuktatása alkotmányos utón. A rumén kamra Cousa exfejedelemuek képviselővé történt megválasztatását elismerte, s őt fölhívta , hogy foglalja el helyét a házban. Azonban nem valószínű, hogy az elűzött herczeg ma mint
