Eger - hetilap, 1870

1870-12-29 / 52. szám

435

szállítások minden nap tömegesebbek. Langnyból vaspályán naponkint 800—1000 sebesültet ás beteget szállítanak Németországba. Az Orleans és Champygnyuál megsebesültek minden ételés ital nélkül két napig feküdtek szalmán, hideg színekben, és saját betegápoló bajtársaik által kiraboltattak! A német kézben levő orleatisi fran- czia foglyok mind jókedvnek, s azt állítják, hogy Francziaország elleDál ási ereje most sokkal élénkebb és tartósabb, mint valaha. Mindnyájan rajongnak Gambettáért, a fiatal, lángeszű hadügyminiszterért.

Törvényjavaslat a községek rendezéséről.

(Vége.)

101. §. Rendezett tanácsú városokban a pótadó a városi lakosak és birtokosok egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadója után, az eddigi gyakorlat szerint, százalékokban vettetik ki.

A mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető: indokolt fölterjesztés folytán a kormány megengedheti, hogy egyes városok közvetett állantadókra is vethessenek pótadót, s jövedelmeik szaporítása végett a városban és annek területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhessenek, sőt az állam által igénybe nem vett uj adónemeket is hozhassanak be.

102. §. A községi lakosok kézi és szekeres munkára is kötelezhetők.

E szolgálmányok a közmunka szabályozásáról szóló törvény elvei szerint vettetnek ki, s vagy természetben teljesittetnek, vagy pénzzel váltatnak meg, s csak az utczák és közlekedési vonalak és eszközök föntartására fordíthatók.

Közveszély, t. i. hófúvás, árvíz, tűz, stb. eseteiben az elöljáróság a rendelkezése alatti összes gyalog és szekeres erőt a veszély elhárítására betudás nélkül fölhasználhatja.

103. §. Az állam hivatalnokai, a katonatisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok, s a néptanítók hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdijaiktól községi pótadót nem fizetnek.

104. §. A községi pótadó behajtásánál az 1808. XXI. t. ez. rendeletéi irányadók.

105. §. A községi zárszámadásokat helységekben és nagy községekben a tavaszi közgyűlésen, maga a képviselő-testület,

rendezett tanácsú városokban a számvevőség, illetőleg a szakosztály, s ha ilyesek nem léteznek, küldöttség vizsgálja meg.

A zárszámadás, esetleg a számvevőség, szakosztály vagy kiil döttség indokolt jelentése a közgyűlés előtt 15 nappal a község házánál közszemlére kitétetikA közgyűlés a községi adófizetők észrevételeit fölolvasni és tárgyalni köteles.

106. §. Ha a közgyűlés a zárszámadásokat egyhangúlag helyeseknek találja, a fölmentési okmány kiadatik.

Máskülönben helységekben és nagy községeknél a kifogás alá vett zárszámadás, az egyes adófizetők által netalán beadott észrevételekkel s a kisebbség külön véleményével együtt, föliilvizsgálat végett a törvényhatósághoz terjesztetik föl, s a fölmentési okmány csak a törvényhatóság jóváhagyása után adathatik ki.

107. §. A mennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül föntartani egyáltalában nem képesek.

Ha ez ellátás csak a községi lakosok rendkívül súlyos terhelésével lenne eszközölhető, a község kivételesen a törvényhatóságnak, s ha ez sem bírná, az államnak veheti igénybe segélyét.

Minden község a szegények létszámáról s a szegényflgyre vonatkozó intézkedéseiről fölöttes törvényhatóságának minden év végével tüzetes jelentést tesz.

IX. FEJEZET.

Vegyes és átmeneti intézkedések.

108. §. A fölött, hogy a puszta községgé; a helység nagy községgé, a nagyközség rendezett tanácsú várossá, vagy helységgé; a rendezett tanácsú város nagy községgé alakuljon át, a törvényhatóság véleményének meghallgatása mellett, a 1Ö9. és 110. §§. korlátái között, a belügyminiszter határoz.

Azt pedig, hogy rendezett tauácsu város szabad királyi várossá alakuljon át, a belügyminiszter indokolt előterjesztésére a törvény- hozás külön törvényben engedi meg.

109. §. Az átalakulás csak az illető pusztai birtokosok, illetőleg a községi képviselő-testület, vagy a községi lakosok kezdeményezése folytán, és csak azon esetben engedhető meg :

a) ha azt a pusztai birtokosok többsége, illetőleg a községi lakosok azon része kívánja, mely együtt az összes községi egyenes államadónak legalább léiét fizeti;

b) ha a puszta, illetőleg község az átalakulás folytán a reá nehezendő kötelezettség pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkezik.

HO. §. Ha a benyújtott kérvény adatai az átalakulás megengedésére elegendő támpontot nem nyújtanak, a kormány a törvény- hatóság utján esetről esetre kiküldött bizottság által szerez magának biztos tudomást a lakosság akarata s a község szellemi és anyagi ereje felöl.

111. §. Összeépült községek egyesi'ését, egyik vagy másik község képviseletének indokolt, s a törvényhatóság által támogatott folyamodására, az illető község meghallgatása s az egyesülés föltételeinek megállapítása mellett, a belügyminiszter határozza el.

Ha az egyesülést mind a két község lakosságának azon része kívánja, mely a községi egyenes államadónak legalább felet fizeti, az egyesülést megtagadni nem lehet.

112. §. Addig, mig a községek a 108. 109, 1 10. §§. értelmében átalakulnak, a jelenleg elsöfolyamodásu bírósági hatósággal fölruházott kiváltságos mezővárosok : rendezett tanácsú városoknak ;

a külön községjegyzőt tartó, de rendezett tanácscsal nem bitó mezővárosok és faluk : nagy községeknek;

a közös községjegyzöt tartó faluk pedig helységeknek tekintetnek, s e minőségben gyakorolják a törvény által biztosított jogokat, s teljesitik a törvény által megszabott kötelességeket.

113. §. Ott, hol jelenleg képviselő-testületek nincsenek, azon jogokat és kötelességeket, melyeket a jelen törvény 26., 27., 31., 41. és 43-ik §-a a képviselő-testületre ruház, a törvény életbeléptetésénél, a képviselő-testület helyett kivételesen az elöljáróság gyakorolja és teljesiti, a szoigabirö vezetése alatt.

Az igazoló választmány (43. §.) tagjai pedig ez egy esetben a község választóképes lakosai közül választhatók és jelölhetők ki.

114. §. Azon községi jegyzők, a kik jelen törvény kihirdetésétől 3 év alatt az eddig gyakorlott módon hivatalaiktól el nemnmzdit- tatnak, s a jegyzői szigorlatot időközben leteszik, a 60. §. kedvezményében részesülnek, s csak tiszti [kereset utján vesztik el hivatalaikat.

Városi és megyei hírek.

— Karácsony napján az ünnepélyes sz. misét érsek ö nagyméltósága végezte, fényes segédlettel, a jelenvolt hívek nagyszámának épülésére.

— Oly szép karácsonyunk régen volt, mint az idei. A Reaumer-féle hévruérö 16 fok hideget mutatott, s a napsugarakban ragyogó hó csikorgóit a léptek alatt. A szép derült idő és kemény hideg azonban csak egy napig tartott ; az ünnep másnapján sűrűn és hosszasan hullott a dara; a hideg reggel 9 órakor csak 5 fok volt, s estefelé a hó már olvadni kezdett; kedden 5, szerdán pedig 3 foknyi meleg volt, s utczáinkat a hóviz egészen elborította.

— A helybeli papnövelde növendékei karácsony előestéjén ének-, szavaiati és zeneestélyt rendeztek, mely igen kellemes szellemi szórakozást nyújtott. Különösen kitűntek Kállay Ákos és Fehérpataky Kálmán papnövendékek, amaz hegedű-, ez zongorajátékával. Ugyanez alkalommal a novendékpapok érsek ő nagyméltósága, a főtiszt, elöljáróság és más ügy barátok szívességéből karácsonyi ajándékban is részesültek, mely főleg könyvekből állott. — Az angolkisasszonyok nevelő-intézetében is volt hasonló karácsonyi ünnepély, s igen czél- szerünek találjuk, hogy ily alkalommal a külső iskolákba járó szegényebb leánykákról akként történik megemlékezés, hogy 6-—8 leánykát teljes ruházattal látnak el.

— A franczia foglyok javára Kaan Sándor urnái újabban adakoztak : Lejtényi Ferencz 1 ftot; Gariup Péter 3 ftotés 3 inget; Joo János 3 akó ó vörös bort.

— Országos cseléd rendszabályunk, daczára sürgősségének, mainap sincs; a kormánynak, úgy látszik, meg nem volt ideje, erről gondoskodni. Miután azonban a cselédügy rendezése napról napra égetőbb szükséggé válik, megyénk bizottmánya elhatározta, hogy maga fog gondoskodni egy, a megye területére nézve kötelező cse édrendszabályról, mely az e czélből kiküldött bizottság által kido'g'i/tatván, a legközelebb tartott megyei közgyűlésen tárgyalás ulá került, s némi módosításokkal el is fogadtatott. Közölni fogjuk.