Eger - hetilap, 1870
1870-12-08 / 49. szám
403 küldöttsége, mely a koronát neki fölajánlá. A küldöttség szónoka kifejté, hogy a spanyol nép reméli, miszerint az 1869-iki alkotmányt híven megtartandja, s besze'dét igy végzi: „Ezek szerint a cortes, mely a nép souverain akaratát s érzelmeit képviseli, és az ö nevében azon bizottság, melynek elnökének lenni szerencsém van, fenségednek fölajánlja sz. Ferdinánd, nagy Alfons s kath. Izabella koronáját, s reméli, hogy ön elfogadja azt.“ Aosta herczeg erre elfogadta a koronát. Decz. 5-én nyittatott meg az olasz parlament is! A királyi trónbeszéd azonban fontosabb politikai mozzanatokkal nem bir. A csatatérről. Nov. 27-ike óta a kisebb csaták és komoly ütközeteknek egész sora vivatott Francziaország különböző csatatéréin. Amienstól délre nov. 27-én nagy csata volt, melyben a Paris felé siető franczia északi sereg megveretett, veszte;ég°t egy versaillesi sürgöny néhány ezerre s 700 fogolyra teszi. De a Manteuffel vezénylete alatt álló németek is nagyon megfizették a győzelem árát, mert veszteségüket egy versaillesi sürgöny 74 tiszt és 1300 emberre teszi. Ennek folytán az amiénsi fellegvár is capitulált, s 11 tiszt, 400 ember és 30 ágyú esett a győzők kezébe. Nov. 28-án szintén nagy csata volt Frigyes Károly serege és azAurellesdePaladiueáltal parancsnokolt s Paris felé törekvő Loire- hadsereg közt Beaurne la Roland táján, mely Orleansboz mintegy 6 mérföldnyire fekszik a Montargistól Pithiersbe vezető utón. ügy látszik, itt a francziák voltak előnyben, habár elhatározó eredményt nem vívhattak ki. Német sürgönyök szerint, a francziák 1000 halottat, 4000 sebesültet és 1600 foglyot vesztetlek; saját veszteségüket pedig 3000 n él többre teszik az eltévedteken (elfogattakon) kívül. E csata igen heves volt, s a francziák rendkívüli kitartással har- czoltak, a csatatérnek is ők maradtak urai, miért is nagyon furcsa, hogy a poroszok a francziák veszteségét mindjárt másnap oly pontosan tudták jelenteni. Nov. 29-én Eírepagnynál volt csata, hol a francziák az elsán- czolt ellenséget megtámadván, a várost ostrommal bevették. A németek vesztesége, kik minden irányban menekültek, 8 tiszt, 60 halott, 160 fogoly sebesült, egy ágyú, 250 puska, 3 muniíiós szekér és sok ló. A francziák vesztesége 5 halott és 15 sebesült. Etrepagnynál, úgy látszik, az Amiensnélnov. 27-én megvert s délnek vonult franczia sereg harczolt. Nov. 30 án több kisebb csata volt. A montargisi erdőben a szabadlövészek megleptek egy porosz őrcsapatot, mely 8 halottat és 6 foglyot vesztett. Nuits helység mellett pedig a vogesi szabadcsapa tok egy porosz hadosztályt teljesen megvertek. Ugyanaz nap a Loire-hadsereg egy része is tűzben volt, s egy 9 órai csatában Mazi- éresnél a németeket visszaverte. Decz. 1 én a Loire hadsereg megkezdvén nagyobbmérvü támadó hadműveleteit, a porosz hadsereg jobb szárnyát megverte, több helységet szuronynyal elfoglalt, s Paris felé vette útját. Toursi sürgöny szerint, a poroszok vesztesége tetemes volt, a francziáké nem igen sok. Ugyanaz nap Garibaldi Autun környékén a poroszokat két fontos hadállásukból kiverte. Decz. 2-án a Loire-badsereg megújította a csatát, de fegyvereinek nem kedvezett a szerencse. Mint Toursból jelentik, a francziák előnyomulásukat Paris felé, az ellenség heves ellenállása folytán, kénytelen volt félbeszakítani, s visszatérni Orleans előtti erős állásaiba. A harcz, mely e napon többször megújult, mindkét félre eredménytelen maradt. Porosz sürgöny szerint, a francziák e napon több száz foglyot és 11 ágyút vesztettek. A sebesült foglyok közt van egy tábornok is. Decz. 3-án egész nap folyt a harcz Autun és Arnay le dúc közt. Mint Lyonból jelentik, Chremer tbk. a legerélyesebben üldözőbe vette a németeket. Ugyanazon és a következő napon a Loire-had- sereg folytonosan harczban állt a németekkel, kik decz. 4-én este el- foglalák az orleansi pályaudvart és a St. Jean külvárost. A franczi- áktól 30 ágyút vettek el, s 100 nál több foglyot kerítettek kézre. A poroszok vesztesége mérsékelt. Igv jelenti egy versaillesi távirat f. hó 5-ről Decz. 5-röl Toursból a következő hivatalos távirat érkezett : A decz. 2. és 3-iki harezok után Aurelles tábornok Orleans elhagyásának kényszerűségét jelezte. Noha a kormány belátta, hogy a védelemre kedvező viszonyok vaunak, mégis Aureiles tábornok, ki a visszavonulás kivánata mellett maradt, egyhangúlag azon parancsot vette a kormánytól, hogy a visszavonulást végrehajtsa. Egy külön vonat Gambettát Orieansba vitte, de Lachapellenél az utat egy porosz lovasosztály által elzárva lalálta. Az ellenség bombázás fenyegetése mellett Orleans elhagyását indítványozta. Mivel az elhagyás szándokolva volt, az el is fogadtatott, a teDgerészeti ütegek beszegeztettek, lőpor és anyagszer megsemmisitteteP. Decz. 4-éről 5-ére való éjfélkor Orleans az ellenség által megszállatott. Azt mondják, a poroszok majdnem lőszer nélkül vonultak be, és alig ejtettek foglyot. A különböző hadtestparancsnokok jelentik, hogy a visszavonulás jó rendben eszközöltetett. Aurelles tábornok részéről nincs semmi hir. Páris alatt is nagy csaták vivattak nov. 29-én s a következő napokon. Trocha tábornok nov. 29-én, borzasztó ágyúzás után, kitörést eszközlött a várost körülzároló poroszok ellen ; a főtámadás Hay felé történt, támogatva a Szajnán levő ágyunaszádok által. Egyidejűleg több kisebb kirohanás is történt különböző pontokon. Versaillesi sürgöny szerint, a francziák 6 órai harcz után mindenütt visszaverettek, s több száz foglyot vesztettek; a németek veszteségét a sürgöny 107 emberre teszi. — Másnap, nov. 30-án még nagyobb kirohanás következett, mi arra mutat, hogy a nov. 29-iki kitörés csak nagyobb kémszemle akart lenni. Ducrot tábornok 30-án d. e. 11 órakor mintegy 120,000—150,000 emberrel Páris délkeleti oldalán tört ki, támogatva az erődök és a szajnai ágyunaszádok heves tüzelése által, mialatt a védvonalnak északkeleti és más pontjain is történtek de- monstratiók. A csata föactiója Champigny, Brie sur Marne és Vilíers- sur-Marne közt ment végbe. A francziák elfoglalták a poroszok több erődített zárló-müvét, több helységet megszálltak, néhány ágyút beszegeztek, s az ellenség mindenféle készületeit szétrombolták ; azonban a zárövet nem voltak képesek keresztültörni, habár azt kissé hátrább nyomták. A harcz sötét estig tartott, s a francziák megtartották az elfoglalt positiókat. A csatát Páris valamennyi erődéből iszonyú ágyu- tüzelés kisérte. A francziák napon mintegy 2000 sebesültet számítottak ; a németek vesztesége sokkal jelentékenyebb. Foglyok mindkét részről ejtettek. — Decz. 2-án a francziák ismét nagy haderővel törtek elő a Szajna és Marne közti német védelmi hadállások ellen, de igen heves, 8 órai csata után visszavettettek, s a poroszok Brie és Champigny helységeket visszafoglalták, ha a versaillesi sürgöny valót mond. Á nov. 30. és decz. 2-iki harezokban csupán a szászok 2000 embert vesztettek. — Decz. 3-án jelentékenyebb ütközet nem volt. Decz, 4-én a francziák a Brie mellett vert hidat elrornbolták, és a Marne mögé vonultak vissza. így jelentik Versaillesböl. Párisi léghajói tudósítások következő híreket hoznak decz. 4-ike estéig: A poroszok a Champigny melletti ütközet után halottaikat és sebesültjeiket a csatatéren hagyták feküdni. A poroszok összes veszteségei nov. 30-tól nov. 2-ig, 15—20,000 emberre számittatik. A Marne folyón való átkelésnél decz. 3-án a francziák az ellenség részéről nem há- borgattattak. A nov. 30-iki és decz. 2-iki győzelmek nagy lelkesedést támasztottak Párisban. Lachasier tábornok megöletett, 3 tábornok megsebesült. A németek összes erői decz. 2-án 100,000 embert fölülmúltak. Egy Párisban decz. 4-ón kelt hivatalos jelentés ezt mondja : „A Párison kivül levő hadsereg biztosítva van minden megtámadástól, és rövid, megérdemelt nyugalommal uj erőket gyűjt. — E szerint a párisi kitörő sereg sorsa 4-ig még nem volt eldöntve. Az egri kath. néptanító-önképzőkör jegyzőkönyveinek rövid kivonata. Egy éve múlt, hogy érsek ö nagymélt. és a mélt. káptalan áldozat-készsége s az egri kath. hitfelekezet erélye folytán városunk népnevelési Ugye méltó helyet foglal el hazánk népnevelési keretében, s hiszszük, hogy a még hátralevő akadályok leküzdésével azon virágzásra emelkedik, melyre a haladás, hazánk jövő sorsa, városunk jóléte méltán kívánják ; s valamint Eger hírneves a tudományos nevelés terén, úgy jövőben, az eddig kellő figyelem nélkül hagyott nép- nevelés terén is, e hírnevet kiérdemelni fogja. E nevelésügyi mozgalommal szoros kapcsolatban van az önképzőkör élete, mely szintén egy évvel ezelőtt alakult, hogy tömörülés által sikeresebben töltessék be azon kör, melyben az önképzőkör tagjai működnek. Hogy mennyire felelt meg a kör e föladatnak, annak megítélését a t. szülék és nevelésbarátokra bízzuk, örömmel fogadván a hibákrai figyelmeztetést és a helyes útbaigazítást. De hogy a kör működése megítélhető legyen, szükségesnek látjuk, jegyzőkönyveinknek e becses lapokban már közlött rövid kivonatát, t. szerkesztő ur engedelmével, folytatólagosan közölni. A 23. ülésben a nyári vizsgák mikor és mikénti megtartása tár gyaltatott, mely alkalommal figyelembe véve a kör azon változást, mely iskoláinknál a jelleg és korfnányzatra nézve történt, ez ügyben *
