Eger - hetilap, 1870

1870-02-10 / 6. szám

44 Politikai hetiszemle. .4 franczia képviselőház a múlt héten fejezte be a kereske­delmi kfrdés fölötti vitát. Ez ügyben két pártra van osztva az or­szág. Az egyik a kereskedelem szabadságát, a másik az ipar oltal­mát kivánja védvámok által. Ez utóbbi párthoz tartozik Brame kép­viselő is, ki a kamrában az angol-franczia kereskedelmi szerződés fölbontását indítványozta, mely szerződés első lépése volt Franczia- országnak a szabad kereskedés felé. A kamara hosszas és heves vita után az indítványt 212 szavazattal 32 ellen elvetette, mt által a szabad kereskedés eszméjét szentesité. E szavazás nagy diadalt szerzett az Ollivier-uiiniszteriumnak. A franczia fönsöbb közigazgatásban legközelebb fontos válto­zás ment véghez. 27 uj prefect (megyefönök) s 67 alprefect lön kinevezve. E kinevezések azonban nem nagy megelégedést idéz­tek elő. A jobboldal nagyon orleauisticusoknak tartja a kinevezet­teket, a baloldal pedig természetesen ellenszenvvel viseltetik irán­tuk, mert nem az ő soraikból kerültek ki. — A hires közbiztonsági törvény megszüntetése iránti törvényjavaslatot Ollivier már elöter- jeszté a császárnak. Ez igen fontos lépés lesz az alkotmányosság terén. Az egyetemes zsinatról érdekes hirek érkeznek. A főérdek a csalhatlanság kérdése körül forog. Egy távsürgöny szerint, a pápa vonakodott elfogadni úgy azon püspökök föliratát, kik a csalhatlan- ságot pártolják, mint azokét is, kik azt ellenzik. A pápa szigorú semlegességet követ e kérdéssel szemben. A „Times“ szerint, az ellenzék azon esetre, ha a csalhatlanság kérdése vita tárgyává té tetnék, Darboy és Dupanloup püspökök vezetése alatt elhagyja a zsinatot. Közelebb élénk vita folyt az alsóbb clerus helyzete fö­lött. A coelibatus is szóba hozatott. A zsinaton azon kérdést is tár­gyalni szándékoznak: vájjon a plébánosok egyszerűen elmozditha- tók-e helyök'iői vagy nem? A magyar püspöki kar, mely az ellen­zékkel tart, jelentékeny szerepet visz Rómában. — A római állam- háztartás deficitjét a jelen évre 29 millió frankra teszik, melyből 10 milliót péterfillérek által remélnek fedezhetni. E”;y külön bizottság neveztetett ki, mely utat s módot javasoljon a péterfillérek bővebb befolyása iránt. Olaszország belállapota minden inkább, mint irigylésre méltó. A legitimisták és köztársaságiak egyaránt mozognak, s államveszé- lyes tendemiáik megvalósítására mindent elkövetnek. A bourbon- párt proclamatiökat terjeszt a nép közt. A köztársaságiak működé­séről pedig tanúskodnak a napi renden levő tüntetések, s a Genua, Milano és Bolognában újabb időben történt számos házmotozások és elfogatások. Bajorországban az országgyűlés és kormány farkasszemet néz­nek egymással. A király az első kamra válaszföliratát, melyben ez a Hohenlohe-miniszteriumnak bizalmatlanságot szavaz, mert aggó­dik ennek Poroszország irányában követett politikája fölött, — ha­tározottan visszautasitá. A király tehát daczára mindkét kamra bi­zalmatlansági szavazatának, nem hajlandó minisztériumát elbocsáta­ni. Luitpold és Lajos Lipót kir. herczegeket, kik a többséggel sza­vaztak, száműzte volna az udvartól. Azonban már egy febr. 5-iki müncheni távsürgöny jelenti, hogy a királyi családban a béke telje­sen helyreállt. — Hohenlohe miniszterelnök az első kamra febr. 3- iki ülésében a következő nyilatkozatot tévé: Poroszország soha­sem követelte a dél-német államoknak az észak-német szövetségbe való belépését, hanem ez ezen szövetkezés idejét és a föltételeket az ilyen szövetségre miránk hagyá. Poroszország elfogadandja javas­latainkat; Bajorország azonban csak a többi dél-német államokkal egyesülten akar javaslatokat tenni; és az ezen javaslatokhoz való alap létrehozása nagy munkát igényel, és csak lassan történhetik meg. Spanyolországból gyéren érkeznek a tudósítások. Egy febr. 4-iki távsürgöny jelenti Madridból, hogy a kormány elhatározta, a cortesnek uj trónjelöltet ajániani. Hogy ki legyen ez uj trónjelölt, nincs tudva. A hir György, szász herczeg nevét említi, e hirt azon­ban Drezdából megczáfolják. Oroszország tetemes kölcsönt vesz föl |Párisban, hol az aláírá­sok tömegesen folynak. E kölcsön sokakban aggodalmat keltett, mert a keleti kérdéssel, illetőleg a török hadcsapatoknak a monte­negrói határokon való öszpontositásával hozzák kapcsolatba. Azon­ban Gorcsakoff hg. lapja, a „Journal de St. Petersburg“ igyekszik megnyugtatni a világot e kölcsönt illetőleg, mely szerinte a keleti kérdéssel semmi összefüggésben sincs. A keleti kérdésben, úgymond, minden nagyhatalom a béke mellett nyilatkozott. E kívánat ellené­ben, mely a szükséges erélylyel fejeztetett ki, a török kormány nem idézhet elő szándékosan oly válságot, mely épen úgy ellenkezik sa­ját, mint Európa érdekeivel. — Örömmel veszszük tudomásul e biz­tosítást, ha a valónak megfelel. Romániában miniszter válság állott be. A Cogolnitseano-mi- niszterium visszalépett, s Gbika Demeter hg. bízatott meg az uj ka­binet megalakításával. A Cog dnitseano-miniszterium azon politi­kának bukása folytán jött létre, melyet Bratiano és vörös társai az osztrák-magyar birodalom irányában követtek. Reméljük, hogy Cogolnitseano leléptével Károly herczeg nem szándékozik ismét ama veszélyes útra visszatérni, melyet nemzete nagy részének s a külföldnek helyeslése közepeit elhagyott. A miniszterválság okai, melyek ma még ismeretlenek, talán világosságot fognak vetni a her­czeg jövendőbeli szándéklataira. Kairóból azt sürgönyzik a „Times-“nak. hogy az egyiptomi alkirály s a Porta közt barátságos alkudozások folynak. Legújab­ban azon egyezkedés jött volna létre, hogy Egyiptom azután csak 15,000 embert tartson fegyver alatt.— Más hir szerint ellenben az al­király folyvást fegyverkezik. Kairói hirek szerint, az alkirály 20,000 németet akar Egyiptomban letelepíteni, kik földet kapnak, azon kö­telezettség mellett, hogy érette hadiszolgálatokat tegyenek. Legújabbak. P á r i s, febr. 8. Tegnap este Rochefort a rue flandres -i nyil­vános gyülekezeten elfogatott, és Saint Pelagie-ba vezettetett. Roche­fort kiszabadítására kísérletek tétettek, s többen revolvereikkel tüzel­tek, a nélkül, hogy valaki megsebesült volna. Azon rendőr biztos, ki a gyülekezetét szétoszlatni akará, az útra hurczoltatott, és bán­talmaztatok. Éjjel Faubourg du Temple-ban kísérletek tétettek bar- ricádok fölállítására, hasonlókép Belleville ben is a Loureine-ka- szárnyákban. Éjféli 1 órakor Bellevill '.-felé erős kaionaosztályok vo­nultak. A boulevordok igen élénkek, de nyugodtak. Levelezés. Gyöngyös, fe br. 6. Városunkban maholnap kidől az ifjúság a sok táncz miatt, egyik bál a másikat követi, már volt eddig vagy 16 tánczmulatság, nem tudom, hogy nem a mostanában alakult zenekar szabatos játé­kától kaptak-e kedvet? Ezen zenekart egy társulat, a „Z e ne p ár­toló egylet“ segélyezi, mely társulatnak zeneértö választmá­nya igen tapintatosan intézi az egylet ügyeit, és a fáradhatatlan el­nök igazán páratlan buzgalmat fejt ki a zenészek tökélyesedése körül. — Tegnap volt az itt állomásozó tisztikar bálja, mely mind fényre, mind válogatott vendégeire nézve, azt hiszem , bárhova beil­lett volna. — 9-én gr. Szapáryné fog adni piquenique-t; 16-án a hon- védmenház javára lesz bál, f. hó 22. és 23-án egy kis sport! t. i. a vadásztársulat rendez vadászatot a Mátrában, őzre és farkasra, melyre csak a társulati tagokkal lehet elmenni. Zelemér minor. Szihalom, febr. 7. Valódi aranynapokat élünk. Egymást éri a mulatság, legújab­ban a falu lakodalmát tartottuk meg, mely részben volt csak me­nyegző, részben bál, ha e név miatt a kövesdiek haragját nem von­nám magamra. Nem kevés részük van, hogy ez összejövetel díszes volt, egri, kövesdi és farmosi vendégeinknek. De némi előzményt kell előrebocsátanom. Élt falunkban egy félszázados házaspár a nép osztályából, a falu azzal tisztelte meg az öregeket, hogy közköltségen tartotta meg aranymenyegzö- jüket, illetőleg ez alkalmat fölhasználta arra, hogy átalános mulat­ságot tartson. Az aranylakodalom örve alatt tehát falunk apraja nagyja farsangolt. Nem szólok a nép mulatságáról, mely szakadat­lanul csaknem reggelig tartott, csupán az intelligentia részére ren­dezett mulatságról ^emlékszem meg röviden. Virágát képezék en­nek a szihalmi fiatal hölgyek, kik bár egyszerűen, de igen ízlésesen valának öltözködve. Mint minden mulatság, ez is czigányaink he­gedűje által nyert emelkedett hangulatot, vig külsőt, hisz a magyar örülni sem tud, hacsak barna hegedűseink nem húzzák siró, bána­tos nemzeti nótáinkat. Végre, hogy az illuminatió se hiányozzék, egy valaki egy ka­zal szalmát fölgyujtott éjfél után. Serencse, hogy korán észrevették a tüzet, s szélcsend volt, különben most alkalmasint egy elhamvadt falu fölött hallatnék jeremiádot. Schmidt László tanító urnák kifejtett buzgalmáért sokan adó­sak. Többi között én is, mivel ha ö oly erélyt nem fejt ki, szihalmi bálról alig Írhattam volna, s levelezői toliamat a rozsda enné. Felsőbányái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom