Eger - hetilap, 1870
1870-11-24 / 47. szám
385 61. §. Helységekben a bírói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás eseteiben lehet visszautasítani, s a megválasztott községi lakos 100 frt büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát. Rendkívüli akadályoztatás eseteiben, a megválasztottnak indokolt folyamodására, az alispán adja meg a fölmentést. Az, ki a bírói tisztséget már egy éven át viselte, nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje, vagy 6 év leforgása alatt újból elvállalja. 62. §. A községi elöljáróság választása a községi tisztújító székeken eszközöltetik. A tisztújító szék elnöke helységekben és nagy községekben a sZolgabiró, rendezett tanácsú váiosban az alispán. 63. §. Elöljáróvá választathatik minden nagykorú magyar honpolgár, a ki községi választó és helyben lakik. A lelkész, az állami és megyei tisztviselő és hivatalnok elöljáróvá nem választathatik. Mennyiben van még ez általános szabályaiéi eltérésnek helye, a 64. 65. és 72. §§. határozzák meg. 64. §. Az, a ki valamely bűntény miatt fogságra volt büntetve, ugyanannyi idő alatt, a mennyit a fogságban eltöltött : elöljóvá meg nenr választathatik. 65. §. Orvosnak csak az választathatik meg, a ki a magyar államban érvényes orvosi oklevéllel bir, és két évi gyakorlatot nm- tar ki; mérnökké csak az lehet, a ki szakmájának önálló tízesére jogosítva van, s két évi önálló gyaki rlatot mutat ki; községi és körjegyzővé csak az, a ki a törvényhatóságnak egy, e végre kiküldött állandó szakbizottsága által a községjegyzöi hivatal ellátására képesnek nyilvánittatott. 66. §. A jegyzői szigorlat tárgyait és megtartása módját, valamint a szigorlat alóli fölmentés eseteit a belügyminiszter rendelvényi utón állapítja meg. 67. §. Helységekben és nagy községekben kijelölésnek van helye. A kijelölés jogát a képviselő-testület gyakorolja, s ha van jelentkező, minden állomásra külön külön három egyént jelöl ki. (72. §•) A képviselő testület megállapodásait a tisztujitó-széken annak elnöke, jelenti ki. Érvényesen szavazni csak jelöltre, rendezett tanácsú városokban pedig csak arra lehet, a kit a tisztujitást megelőzőleg legalább 10 városi képviselő ajánlatba hoz. 68. §. A tisztujitó-szék határnapját helységekben és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban az alispán tűzi ki. Ugyanokét illeti a választási előintézkedések megtételének, a választás kihirdetésének, vezetésének, s a rend föntartásának joga és kötelessége. 69. §. A választás fölkiáltás vagy szavazás utján történik. Ha tiz választó szavazást kíván, az elnök a szavazást elrendelni köteles. 70. §. A szavazás: helységekben és nagy községekben a szavazók nevének és szavazatának följegyzése, rendezett tanácsú városokban szavazatlapok által történik. A szavazatok följegyzését, a szavazatlapok beszedését, s a szavazók összeállítását az elnök által kinevezett küldöttség eszközli. 71. §. A polgármester általános szavazattöbbséggel választatik. Ha általános többséget senki sem nyer, uj szavazásnak van helye az aránylag legtöbb szavazatot nyert mindazon pályázók között, kik együttesen nyerték meg az általános többségre megki- vántató szavazatot, s a ki ekkor legtöbb szavazatot nyer, az lesz polgármester. Az elöljáróság minden más tagja viszonylagos szótöbbséggel választatik. 72. §. Ha kör- és községjegyzöi állomás jő üresedésbe, a szol- gabiró nyilvános pályázatot nyit, sazt megye-, sőt a körülményekhez képest országszerte kihirdeti. A pályázók, ha honpolgárok, ha a 64. §. rendelete alá nem esnek, s ha a 65. § ban megszabott kellékeket igazolják, valameny- nyien jelölteknek tekintendők s megválaszthatók. 73. §. A körjegyzőt a szövetkezett helységek képviselői, a szolgabiró elnöklete alatt a körjegyzőség székhelyén választják. Székhelynek azon község tekintetik, melyben a körjegyző lakik. (58. §.) 74. §. Az időközben végleg megürült állomások szabályszerit tisztujitás , az ideiglenesen megürült állomások helyettesítés utján töltetnek be. (84. 92. §.) A helyettesítés a képviselő-testület jogköréhez tartozik. A tisztujitás és helyettesítés alkalmával helységekben és nagy községekben mindig a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban, ha polgármesteri állomás töltetik be, az alispán, |különben a rendes elnök elnököl. Az időközben választott, vagy helyettesített elöljárók csak az általános tisztujitásig maradnak hivatalaikban. 75. §. Ha olyan választatnék, vagy helyettesittelnék elöljárónak, a ki a 63. 64. 65. §§. szerint községi hivatalra minősítve nincs: uj választásnak, illetőleg helyettesítésnek van helye. 76 §. Az elöljáróság minden tagja a képviselő-testület előtt a következő esküt teszi le : „Én N. N. esküszöm, hogy a királyhoz hü leszek, az ország törvényeinek engedelmeskedem s.................... hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem. Isten engem úgy segéljen!“ VII. FEJEZET. Az elöljáróság és képviselők felelősségéről. 77. §. Az elöljáróság minden egyes tagja mindazon kárért, melyet hivatalos eljátásában akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból, az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek és egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott: ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. A káresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartoznak, s a polgári magánjog elvei szerint ítéltetnek el. Konok pörlekedők, a község jótékony intézetei javára, 500 írtig emelhető pénzbírságra büntettethetnek, a perköltségben pedig elmarasztalandók. 78. §. Ha az elöljáró felsőbb meghagyás folytán és annak értelmében járt el, a kárkeresetek azok ellen inditandők, a kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték. A községi képviselő-testület azon tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás között azonban a kártérítésre egyenlően kötelezvék. 79. §. Ha a károsult az elöljáró vagyontalansága miatt kielégítést nem nyert, vagy ha nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a fedezetlen kárt a viszkereset fönmara- dása mellett, a község pénztára téríti meg. A pénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban első sorban azok viselik, a kik a községi rendszabály értelmében a pénzkezelésre fölügyelni tartoznak, s kötelességük teljesitését elhanyagolták. (Folyt, köv.) Városi és megyei hírek. — Királyné ö Felsége névnapján az egri székes- egyházban ünnepélyes istenitisztelet tartatott a megyei és városi hatóságok, a cs. kir. és honvéd-tisztikarok, a tanári kar s tanulóifjúság jelenlétében. Az isteniliszteléten Máriássy Gábor püspök ő mlga pontificált. — Érsek ő nagyméltósága a Kisvárdán közelebb megnyitót! kath. leányiskola tanítónője íizetésének alapjaul 2000 ftot tett le. A helyiség megszerzése főleg egyesek adományaiból eszközöltetett. Az adakozók közül megemlítjük Ferenczy Imre kanonok urat, ki e czélra 320 ftot adott. — Az egri szárnyvasut hiányát keservesen érezzük a mostani folytonos esőzés és sár idején, mely miatt még arra is kilátásunk van,hogy az Eger- és Füzes-Abony közt közlekedő gyorskocsi is megszünteti járatait. Annál nagyobb örömmel értesülünk tehát, hogy a fiizes-abony-egri szárnyvonal kiépítésére beadott ajánlatok a közlekedési minisztériumnál egy bizottság előtt, melyben gr. Szapáry Gyula államtitkár elnökölt, e hó 18-án fölbontattak. Ajánlatosat tettek: 1) A pesti népbank, mely a 2'/5 mértföldnyi vonalat, melynek építési költségei 497,300 fttal vannak kiszámítva, 492,367 ftért ajánlkozik kiépíteni; 2) Arnstein Armin és Hermann Adolf 590,000 Irtot; 3) Bayer Gusztáv és Leienthal Henrik 568,000 frot; 4) Bárkányi Adolf és Kubik Endre 555,000 ftot kérnek. E szerint a pesti népbank tette a legolcsóbb ajánlatot.
