Eger - hetilap, 1870

1870-11-17 / 46. szám

VIII éri folyam. 46. szám. November 17 en 1870. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. i ft 30 ki, — 45 kr. — 12 kr. Hirdetésekért: minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyittérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalinu hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hiadó-llivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) J éntseh O. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő; egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben. Az egri önsegélyző egylet működése. Ha a pénztermelés körül mutatkozó átalános mozgalmak s vállalatokba mélyebb pillantást vetünk, lehetetlen nem csodálnunk azt, hogy úgy a magán-, mint az egyesületi vállalatok ezen, csaknem örökké lázas korszakában, bol hétről hétre új meg új bankterveze­tek s hitelintézeti indítványok merülnek föl, azon roppant erőnek ha­tásáról, mely a nép filléreiben fekszik, s azon súlyról, mely magában az erkölcsi hitelben áll, korunk még sem bir akként rendelkezni, mint azt a népélet mélyebb rétegeiben rejlő szükségek kívánnák. S aztán igen föltűnő, sőt a közszellem visszás menetét mutatja előt­tünk az is, hogy mindazon intézmények, melyeket az emberi egyesü­lés korunkban létrehoz, csaknem valamennyien a legátalánosb, or szágos, birodalmi, nemzeti s több efféle nagybangzású érdekek ezé- gét öltik ugyan magukra, az országok és népek közsziikségeire azonban még sincsenek hatással, s vagy csupán arra szolgálnak, hogy néhány speculánsnak erszényét megtöltsék, vagy hogy inkább a vagyonosok s azon osztálynak nyújtsanak gyámkezet, a melynek existentiája különben sem forog veszélyben. Mert valóban, honnét van hát az, bogy a meonyi mindenféle bank, hitelintézet, vasút- s részvénytársaságok daezára, melyek a legutóbbi 16 —20 év alatt nemcsak külföldön, hanem Magyarországban is keletkeztek, a nagy tömeg helyzete nem javult, a nép és kisbirtokos-03ztály nem tud hová fordulni, hitelhez nem juthat, adósságaiból nem képes ki­vergődni ? Mert mindazon intézetek, vállalatok s társulatok közül tán egy sincs, mely szerkezeténél fogva igazán a szűkölködő osztály érdekében volna alkotva! Almélkodva olvassuk, hogy ez vagy ama vasúttársaság részvényei mily dúsan jövedelmeznek, hogy némely escomtebankok mily roppant sikerrel működnek, hogy a credit mobi- lier tisztviselői mily gazdagon dotálvák ; de mit használ mindez a népnek közvetlenül, s vájjon a magyar gazda, a magyar iparos és földművelő azon nagy szorúltságban, melylyel folyvást küzd — érez- e enyhülést ? Hogy legkevesebbet sem — szükségtelen bizonyítgat­nunk. De nem is kell nekünk oly intézetektől segedelmet várnunk, a melyek létegzetében nem saját vérünk pezsg, s melyek saját zsír­jukat önmaguk emésztik föl. A nép, különösen a magyar, segitsen önmagán. Más népek, — pedig sokkal kedvezőbb viszonyok között, — sem azon intézetek által erősödtek föl, s nem azok közvetlen hatása által nyernek fölvi­rágzást. Csak a franezia s németországi népeket kell fölhoznunk például, hogy meggyőződjünk azon igazságról, miszerint egész nem­zetek és néposztályok csupán saját verítékük, saját filléreik szövet­ségeiből nyerik azon táperőt, mely életet ad, s az élet legnyomasz­tóbb szükségeitől, az ínségtől megóvja őket. Az „egri önsegélyző egylet“ megalakulván, czélja, saját tökeképezr-s utján, úgy nemkülönben kölcsönös jótállás mel­lett fölveendő tőkék által tagjainak, s a mennyiben a pénztár hely­zete engedné, a társulati tagok elsőbbségének szem előtt tartásával, másoknak is kölcsönöket adni, s azokat ily módon üzletükben s ke­resetükben elősegíteni. Segélyegyletünk némi rokonságban van az életbiztositási intézettel; részvényesei ameg'akari ott összegecskék- nek befizetését havonkint rendesen eszközölni tartoznak, és a havi betételek által takarékosságot űzni szintén kényszerítve vannak, s többet nem is fizethetnek, mint csupán a meghatározott dijt, havon kint 50 krt minden részvény után, vagy több havit egybevéve, egy­szerre előre a részvényösszeget, melyet pontosan kell az egyleti pénztárba befizetni. Valamint a havi betételekre azáz: az összegre nézve, úgy a betett pénzek kivebetésére nézve is meg vannak a rész­vényesek szorítva : 6 év előtt, az alapszabályokban meghatározott esetén kívül, senki ki nem veheti, hacsak kölcsönkép, a kikölcsön­zési föltételek mellett nem akarja kivenni. De azou kedvezményben részesül a részvényes tag, hogy a havi betétellel tőkésítendő összege azonnal minden levonás nélkül kamatoz, úgy a kamatok kamatja is kijár,— és ha kölcsönt vesz föl, 8 az alapszabályokban a körülirt föltételeket pontosan megtartja, s biztosítékot nyújt, 6 év alatt a tökét nem tartozik visszafizetni, a kamatokat azonban mindig előre megfizetni köteles. A befolyó tőke s annak kamata, és kamatain kí­vül a beiktatási dij, büntetés, késedelmi kamat, és irati dij czime alatt szintén a részvényesek által fizetendő összegekkel szaporodik azon jövedelem, mely által a rendes és rendkívüli kiadások fedezhe­tők; sőt a jótékony czélokra éven át fordítandó összegeknek levoná­sával is, a mellékforrásokból, a melyek csakis a részvényes és adós fél krajezáronkénti fizetése által szaporodnak, — bizonyos mennyi­ségű tőkésítendő összeg is megmaradand; mely havi betételekkel,úgy azok kamatai és a kamatok kamataival 6 éven át minél több tag­ból álló társulat alakul, s ezzel kapcsolatban minél több részvény- számból áll az egylet, annál nagyobb mérvben gyarapodik az egylet vagyona s annál elébb remélhető több haszon s nyeremény a vára­kozáson fölül, mert a betétek s egyéb piellékforrások által az egész kezelendő készpénzöszlet 5000 részvény után 6 év alatt is, ha nem ugyan egészen a félmillió forgalmat, de a négyszázezret igen köny- nyen túlhaladja, és igy a betétek évről évre számítva, 6 éven át 12—18% re emelkedhetnek, olyannyira, bogy a 6-ik évben a befize­tett havonkénti tökének baszna átalánosan számítva a 40—60%-et is meghaladhatja; igy a részvényes tag minden egyes részvényre, a befizetett tökén fölül, kamatnyereményül csaknem 3/.j-szel többet kap, mint a mennyit befizetett. Segélyegyletünk még csak csírájában van, forgalma már is az 50,000 ftot meghaladja, és minthogy határo­zattá emeltetett a közgyűlésben, csak 5000 részvényt kibocsátani, ezekből már csak 280 kiadható, minthogy ez ideig 4720 db. rész­vény kelt el. A betéti pénzek 6°/0-re elfogadtatnak ; az intézet nyitva áll minden nap, vasárnapot és ünnepnapot kivéve, reggeli 9—12 óráig. Önsegélyző egyletünk tehát igen fontos, főleg a kereskedelmi s iparos osztályra, és ba a földművelők osztályába is átszivárogva, azok által meg fog ismertetni, a gazdászatban is nagy hézagot póto- land, mert apródonkénti betételek által néhány év múlva nem csak szép összegeeske vagyont lesz képes szerezni a részvényes, hanem egyesektől szaporodott tömegből a részvényes tag mindenkor rész­vénye erejéig olcsó kamat mellett hosszabb időre kap hatos kölcsönt, mely összeget akármiuő forgalma által nyereménynyel hasznosíthat. Tehát csak akarni kell, a közös akarat és közös cselekvőség az, mely a perui balzsamot megteremti, mert kábaság a Gondviselés ingyen kegyelmétől várni a segedelem azon nemét, mely saját törek­vésünkben is föltalálható. Lörinczfy János. Megyei élet. Heves-Szolnokmegye novemberhavi bizottmányi üléseiből. (Vége.) Kürthy Ferencz kp. főszolgabíró — a belügyminisztérium azon rendelete folytán, — mely mellett az egri kath. hitfelekezeti képvise­letnek az egervárosi költségvetés több pontjai ellen panaszt emelő, s azt megsemmisittetni kérő folyamodványát tárgyalás és elintézés végett leküldi, — a megyei bizottmánynak f. é. junius 22-én kelt ha­tározata következtében, Eger város képviselő testületének nyilatkoza­tát bemutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom