Eger - hetilap, 1870

1870-10-06 / 40. szám

322

82. brszárn alatt bejegyzett háznak udvarral és kerttel eladatását, a befolyandó összegnek tőkésítését, és ennek kamatjainak a községi közös kiadások fedezésére leendő fordítását elhatározták.

Tekintetbe véve, hogy a Zagyva szabályozása foganatosítása következtében a Szurdok-Püspöki község tulajdonát képező malom használhatlanná vált; hogy uj vizi malomnak fölállítása a jelen kö rülmények közt a községre előnyt nem nyújtana; végre, hogy a molnár lakásául szolgált épület, udvarral és kerttel a malom beszüntetésével fölöslegessé és haszonnélktilivé vált: ezennel megengedtetik, hogy a kérdéses malomszerkezet, nemkülönben a sz.-püspökii 51. sz. tjkvben A 1, 2. rend- és 81. brszárn alatt bejegyzett ház udvarral és kerttel nyilvános árverés utján eladathassók, s a tönemlitett ingat- lanság, a szerződési föltételek betöltése után, vevőre telekkönyvileg is bekebleztessék, az úrbéri természetű jelzett ingatlanság pedig a többi, azon tkjvben foglalt ingatlanságoktói lejegyeztethessék, és külön telekjegyzükönyvbe vezettessék, azon kikötéssel: hogy a vételár tőkésittessek, kellő biztonság mellett clheiyeziessék, és annak kamatai a község közszükségleteinek fedezésére fordittussanak. Miről folyamodó község, a bemutatott jegyzőkönyv másolatainak csatolása mellett, Kaszap Bertalan főszbiró utján értesítendő, utóbbinak külön meghagyatván, hogy úgy az árvevés közzététele, mint a föltételek megái lapiiása körül, a község érdekeinek megóvására kiváló gondot fordítson.

Borhy Kaiman és Borhy Gyula gyöngyösi lakosok köz- és vál- tóügyvédi okleveleiket kihirdetés végett bemutatják.

A bemutatott ügyvédi oklevelek kihirdettelek, és erről egyszersmind tudomás és alkalmazkodás végett az Egerben és Szolnokon székelő törvényszékek, fő- és alszolgabirák, a rendezett tanácsú városok törvényszékei, az illető szolgabirák utján az ügyvédek lajstromába leendő fölvétel végett, az egri és szolnoki pertárnokok érte sittetni rendeltettek.

(Vége köv.)

A csatatérről.

Franeziaországot ismét egy nagy csapás érte. Strassburg, melyet Uhrich tábornok több héten át oly hősies elszántsággal védett, múlt hó 27-én megadta magát, mielőtt az ostromló sereg csak egy rohamot is intézett volna. A megadás okául az élelmi szerek hiányát s a helyőrség és 'akosság közt dühöngő öregségeket mondják. A németek részéről 146 vontcsövű és 83 raozsárágyu vett részt az ostromban. Mindez most Párig alá szállittatik. Az ostromló sereg erejét 60,000 főre teszik, s egy része a capitulatio után Metz elé indult. Hivatalos jelentés szerint, több mint 500 franezia tiszt, becsületbeli kötlevél aláírása mellett, szabadon bocsáttatott, mintegy 100 a fogságban maradt. A foglyok száma még nincs megállapítva, egy távirat 17,000-re teszi a nemzetőrökkel együtt. 1070 ágyú, 12,00(1 cliassepot-fegyver, 6000 mázsa lőszer, 50 vasúti mozdony sat. került a németek kezeibe. Uhrich tábornok Toursba érkezett, s a kormány által melegen fogadtatott. A németek szept. 30-án vonultak be

Egy bünpör

(Folyt.)

X1L. A névtelen levél, mely a meggyilkoltnál (aláíratott, szakértők pontos vizsgálata alá jutott. De a vádlott és a levél vonásai között semmi hasonlatosság sem volt. A levél a breseiaiak kifeje zésmodorában van írva; azonban az nincs tudva, bőgve fiatal ember birja-e ezen vidéki nyelvjárást.

XIII. A vádlott második kihallgatása (kivonatban.) Nemsokára az előbbi határozat folytán, a vádlott ismét elővezettetik, hogy fölviiágosiíást adjon egy korábbi odavetett nyilatkozatára. Következőleg válaszolt a föltett kérdésre :

Gyermekkori első emlékeim egy fényes palotához kapcsolvák, — hol egy nagy kiszönyegezeit szobában két nő ügyelt föl rám. Ez oka, hogy szilárd bennem a meggyőződés, miszerint egy előkelő család ivadéka vagyok. Egyik napon a palola méltóságteljes csöndjét fegyverzörej s vad kiabálás verte fid. A lövések zajára az asszonyok egyike magánkivüli félelmében az utczára szaladt velem. Az utczán zord kinézésű fegyveresek voltak, kik mit csináltak anyámmal, nem

Strassburgba, hol mintegy 300—400 ház a bombázás folytán teljesen leégett, de a megrongáltak száma még nagyobb. A világhírű székesegyház teteje leégett, s különben is tetemes sérülést szenvedett, de a csillagászati óra ép. A békés polgárság közül több mint 500 személy öletett meg az ostrom alatt.

A Páris előtt és benn a városban történtekről kevés biztos hírünk van. A poroszok hallgatnak, Páris pedig c<ak léggolyók és belga galambposták által közlekedik a külvilággal. Szept. 23-án ütközet volt Páris alatt, melyben a poroszok tetemes veszteséget szenvedtek, s több állásból kifizettek, mit több oldalról érkezett hírek megerősítenek, habár porosz vészről ez ütközet csak őrjárati csetepaténak hireszteltetik. Egy franezia lap a poroszok veszteségét e napon 6—7000 halottra és sebesülne teszi. Párisi magántudósitások szerint, a poroszok a Páris előtti csatákban szept. 25-ig 10000 embert, 10 ágyút és 2 mitraillenset vesztettek. Szép*. 30-án is volt ütközet, melyről egy porosz hivatalos sürgöny igy szól: Szept. 30-án reggel Párisból nagyobb tömegű franezia sorgyalogság tört előre a

6-ik hadtest ellen ; egyidejűleg az 5-ik hadtest elöcsapatai báróra zászlóalj által támadtattak meg, mig egy dandár a 11-ik hadtest ellen demonstrált. Két órai ütközet utána francziák, az erődök védelme alatt, gyorsan visszahúzódtak. Az ellenség vesztesége 1200 ha lőtt és sebesült, köztük Guilhem dandártábornok is ; 300 nem sebesült elfogatott. A poroszok vesztesége 30 belőtt, közte 8 tiszt, és 120 sebesült. Okt. 1. és 2-án csak egyes lövések tétettek az erődből. — Ugyanez ütközetről Trochunek egy, galambposta utján Liliébe érkezett jelentése ezeket mondja: „Csapataink ma hatalmas offensiv kéraszemlét eszközöltek; successive elfoglalták Cbevily és Hay helyeket, 8 egész Thias ésChoisy le Roi-ig nyomultak előre. Az összes hadállások erősen fedezve és fölszerelve voltak. Elénk ágyúzás és puskaüizelés után csapataink egész rendben visszavonultak állásaikba. Érzékeny veszteségeket szenvedtünk, melyeknek száma még nincs megállapítva; de azt hiszszük, az ellenség vesztesége is tetemes volt.“ Szept. utolsó napjaiban még más kisebb csatározások is voltak Páris körül.

Párisi tudósítások jelentik szept. 27-röl, hogy az ellenség a franezia ágyuk lökörén kívül sánczvonalakat készit, azonkívül el- sánczolt tábort állít föl. Versaillesben intézkedést tesznek a kitelelésre ; ez utóbbi azonban nem valószínű, miután egy okt. 3-iki berlini sürgöny szerint, a német sereg hadműveletei csak addig szünetelnek, mig Toulból az ostromlövegek meg nem érkeznek. Ugyanezen sürgöny jelenti, hogy a francziák ismét kértek fegyverszünetet, de Bismarck azt visszautasította: továbbá, hogy a mozgó-őrségben a tisztek és legénység közt összezörrenés történt volna, mire az utóbbiak Orlcansba vonultak.

Párisi tudósítások szerint, néhány nap múlva Párisnak 375,000 főnyi hadserege lesz. A franezia kormány egy rendeleté minden önkéntesnek és 21-től 40 évig való férfiaknak mozgó nemzetőrséggé szervezését rendeli cl. A szervezést a megyefőnökök vezetik. De a poroszok is uj eröfesztéseket tesznek. Poroszországból napokban uj 50—80,000 főnyi sereg megy Francziaországba, hogy a Loire felé

tudom, csak azt tudom, hogy eltűnt. Hogy aztán velem mi lett — nem tudom. így egy hézag támadt emlékezetemben, mely jókora időközt, foglal magában Egyszer csak egy kóbor czigánycsoport közt találtam magamat. Midőn a ezigányhad Bassano közelében megállapodott, egy fa odújába loptam magamat,"és egész addig ott maradtam, mig a fekete nép tovább nem vitte sátorfáját, kiknek sietve kellett bizonyos kihágás miatt elkntródniok. Egy átmenő parasztnö talált meg és fogadott föl. Még most is él az áldottlelkü asszony; neve Cogni Margit. Többet nem tudtam neki mondani, mint azt, hogy Pascál a nevem, és minthogy épen csütörtök volt, melyen megtalált, azért lett vezetéknevem Zioba (velenczer szójárás szerint csütörtök). E néven, melyet azóta viselek, vagyok följegyezve az egyetemen is. Margit úgy tartott, mintha fia lettem volna, én meg anyámként szerettem. — Egy napon két ur szállt be hozzá, hogy vadászfáradalmaikat nála kipihenjék. Én megtetszettem nekik, és kérék ápoló anyámat, engedje meg, hadd vigyenek Velen- ezébe, hogy festeni tanuljak, melyhez nagy hajlamom volt. Az oly tekintélyes úrtói jövő kérést egy szegény asszony nem utasíthatta vissza. Az ur, ki magával vitt, Tiziano Vezellio, a hires festő vala. Neje Monna Lucia és két fia Pomponio és Orazio barátságosau fo-