Eger - hetilap, 1870

1870-09-29 / 39. szám

lyeken hallgatták a szokott nyári keresztény tanításokat is. Nagyobb ünnepeken valamennyi iskolából a föegyházban gyűltek egybe zászló alatt, onnan indultak ki az ünnepélyes körmenetekre (proczessiokra), melyek alatt négyes karban énekeltek; a föegyházban végzették ünne­pélyesen akarácsoni és húsvéti sz. gyónást és áldozást nagy számú szülök, a kath. iskolaszék elnökei és tagjai jelenlétében. A tantárgyak, az 1868 XXXVIII. t. ez. 11. szakasza szerint következők voltak : a) Hit- és erkölcstan, melynek tanításával és elemzésével a nmélt. Érsek által minden iskola számára katekétákúl kinevezett egy­házi férfiak foglalkoztak. b) Olvasás irás. c) Fejbeli és jegyekkel való számolás és a hazai mértékek is­mertetése. d) Nyelvtan. e) Természettan és természetrajz elemei, figyelemmel a helybeli életmódra és vidékre. f) Hazai földirás és történet. g) Gyakorlati útmutatás a mezei gazdaság, különösen a kerté­szet köréből, melyben nyáron át a belvárosi iskolások az érseki ké- pezdészekkel együtt az éi^eki nagy kertben a főkertésztől nyertek hetenként gyakorlati j>lftatást; a külvárosi nagyobb iskolások saját szüleik szötöítjéíT és zöldséges körteiben lévén gyakorlatilag el­foglalva. h) A polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése. i) Ének, egyházi és világi, egy hangon és vegyes karban kü­lönösen egyházi körmenetek, vizsgák s a zárünnepély alkalmával. k) Testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra, melyet a belvárosi iskolások a lyceum udvarán, a külvárosiak, egy vagy több iskolabeliekkel egyesülve, különféle helyeken, dobszó mellett kiindulva, a meghatározott katonai vezénylet szerint tartottak. l) Rajzolás elemei az érseki rajztanodában. Az iskolá k f ö l sz er el ése a tanfolyam beálltával azon­nal kezdetét vette, a legszükségesebb fali-táblák,'ó és uj testamento- mi képek, vonalozott táblák, Magyarország térképe, szemléleti ké­pek, Rasch-féle természetrajzi ábrák, Európa térképe stb , a mennyiben kaphatók voltak, fokozatos beszerzése s a még kivántató tárgyak megrendelése által, hogy a törvény rendeletének e részben is eleget tegyen a kath. hitfelekezet. A tanítás ere dm ény ér öl a szokott vizsgák tanúskodtak, melyek első félévben febr. 21. 22. s márczius 7. 8. 9. 10. 11. 12-ik második félévben julius 23. 24. 25. 26. 27. és 28 ik napjain a belvá­rosi leányiskolában aug. 4. 5., az iskolaszéki elnökök, gondnokok s nagyszámú szülők jelenlétében ezek teljes megelégedésére ünnepé­lyesen tartattak; mely alkalommal valamennyi iskolában a kitii- nőbb tanulók között a mélt. Érsek, az egyházmegyei tanfelügyelő s egyes jótevők bőkezűségéből, továbbá a Rajner- és Csegezy-féle ala­pítványból arany- ezüst-pénzben és könyvekben több rendbeli aján­dékok osztattak. A belvárosi leányiskolások kitünőbbjei azonban csak a Rajner püspök és nagy prépost alapítványából nyertek ara­nyakat; a Kovács János által az egri 1 e á n y i s ko 1 ás o k szá- mára, illetőleg ezeknek szükséges könyvekre vagy épen ruházatokra alapitványozott — s előbbi években mindig a vizsgák alkalmával kiosztatni szokott könyvjutalmakat ez évben a polgár- mester megtagadta, azt válaszolván az ez iránt kérelmező főnöknő­nek, hogy ezen alapítvány most a közösiskolák egyik alapjáúl lé­vén kitűzve, azt ki nem adhatja. Az iskolai évet julius 31-én ünnepélyes hálaadó istenitisztelet (Te Deum laudamus) s a lyceum díszteremében tartott zár ünne­pély fejezte be, mely alkalommal a kiadott programm szerint a szavalásban, különösen pedig a három és négy gyermeki hangra alkalmazott éneklésben tett előhaladásról oly feltűnő sikert mutattak az illető belvárosi iskolások, mely a roppant számban meg­jelent szülőket és vendégeket, kiknek koronáját nmélt. pár fogó Ér­sekünk képezé, — a legkellemesebben lepte meg. Ugyanekkor ol­vastatott fel és osztatott ki a jelenlévők között a 372. számra menő belvárosi iskolások érdemsorozata, s a jutalmazottak ekkor vették a nmélt. Érsek kezeiből illető jutalmaikat. Az iskolalátogatási naplókönyvek, az iskolaszéki elnökök, gondnokok s egyéb iskolaszéki tagok látogatásai nyomán, a bel­városi iskolákat illetőleg, azon örvendetes eredmény mutatkozott, hogy a beirott tanonczok a tanodát mindkét félévben szorgal­masan látogatták, úgy hogy a néhány betegségi s elmara- dási eset figyelembe sem jöhet. Azonban a külvárosi iskolások na- gyobbjai a tavaszi munka beálltával szüleik által a gyakorlati mun­katérre vitetvén át, az iskolákból elmaradozni kezdettek. A katb. iskolaszék, tekintetbe véve a szükségletet, mely kellő munkáskezek hiányában s a fölötte megdrágúlt napszám mellett a kenyérért fára­dozó szülők ezen eljárását némileg menthetővé teszi : az iskolai el­maradásból eredeti hátrányt az által igyekezett helyrepótolni, hogy második félévben a vasárnapi iskolákat a felnőtt tanon- czokra s már iskolavégzettekre nézve is minden városnegyedben azonnal életbe léptette, úgy mint a lyceumban az iparos tanonczok ra nézve egész éven át folyamatban van ; s tapasztalván a jó ered ­ményt, addig is, mig a szülők azon meggyőződésre jutnak, hogy az iskolába-járás legelső s leghasznosabb munka a gyermekre nézve, — a kath. iskolaszék elhatározta, hogy a vasárnapi iskolá­kat a külvárosi tanulók és felnőttek számára ezután is föntartandja. A tanítók bővebb képzése és a tanítás egyöntetűsége czéljából az egri kath. hitfelekezeti tanítók önkép zo kört alakítottak, s a lefolyt tanéven át 26 gyűlést tartván, müködésökről a lapokban közzétett jegyzőkönyvi kivonatok tanúskodnak. Következik a főtényezö, a j öv e delem-for r ás kimutatása; mely lehetővé tette, hogy az egri kath. hitfelekezet ennyi iskolát ily eredménynyel fentarthatott. A mint Egerváros ez időszerinti képviselőtestülete 1869. aug. 3;éR áz egri katb. hívek legnagyobb részének lelkiismerétSTőly mélyen sértő határozatát meghozta, — ez ügyet szivükön viselő kath. férfiak nehánya azonnal másnap elment az egri kath. hívek föpász- torához, a nmélt. Érsekhez, s előadván a városházánál történteket, az egri népiskolák eddigi kath. jellegének megőrzése végett hathatós pártfogását és segélyezését kérte, főleg azon költségek födözésére nézve, melyek az egyenes adó öt százalékából ki nem telnének. A nmélt. Érsek azonnal teljes készséggel kijelentette: hogy valamint az eddigi népiskolákat érsek-elődei és némi részben ő is az egervá- rosi kath. közönség gyermekeinek kath. nevelése és oktatása czél­jából építették : úgy azok kath. jellegét továbbá is fentartani főpász­tori kötelességének ismeri, s a kívánt segélyt mind maga, mind főkáptalana részéről, ismerve ennek is vele egyetértő nézeteit örö­mest megajánlja. E nagylelkű kettős ajánlat tette lehetővé az egri kath. hitfele­kezeti népiskolák fenmaradását. Mivel pedig a törvény által kisza­bott öt százalékot a városi elöljáróság kivetni elmulasztotta, (mire nézve a kath. hitfelekezeti képviselet a nmélt. m. kir. belügyminisz­tériumhoz panaszt is tett a városi képviselőtestület ellen) — addig is, mig ezen ügy tisztába jő, a nmélt. egri Érsek és fökáptalan az egész iskolai költséget fedezték. A városi képviselő testület aug. 22 iki határozata által a kath. hitfelekezet kiszorittatván addig békésen birt törvényes talajdoná- ból, az érsekek és káptalan által szerzett és épített külvárosi iskola- épületekből, a tanév bekövetkezése legsürgöbb szükségességgé tet­te iskolahelyisőgek rögtöni bérlését; s hálával jelenti ki a kath. is­kolaszék, hogy gyermekeik kath. neveltetését szivökön viselő pol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom