Eger - hetilap, 1870

1870-09-15 / 37. szám

Szeptember 15-én 1870.

VIII. évi folyam.

37. szám.

Előfizetési di j:

évre . . 5 ft Pélévre . . . 2 ft 50 kr.

tvegryedévre . Egy hónapra Egyes szAm .

. 1 ft 30 kr.

. - 45 kr. — 12 kr.

Hirdetésedért

minden hasábzotl petit sorhely után 4, bélyegadó fejél-en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki dzt'tt^tik.

Politikai s vegyes lartalinu lieiilap, megjelenik minden csiitiirinkiiii.

riiadó-llivatal: a lyceumi nyomda. Klftlizetcseket eliogaií : a szerkesztőség (Széehenyi-utcza 26. sz.) — deutsch G. könyvkereskeié « s minden kir. postahivatal. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr.

Honunk népei és helyzetünk.

(Vége.)

Megmutattuk a rnult számban, hogy ha sikerülne összesíteni a szláv erőket kele en, e durva erőknek a vallás, nyelv, előítéletek és hagyományok kapcsolatainál fogva szükség.iép assimilálódoiok kellene ama hatalommal, mely a polgári boldoglét (?) malasztjait uká- zokkal szereti népeire árasztani. A liberalismust évtizedek óta vá- dolgatják a nivellálgatás eszméivel; de azok, kiknek ez egy kaptár a h u z á s nem látszik ínyükre lenni, soha még csak egy szócskával sem érintek ama nivellálgató dühöt, melylyelaz orosz kormány az orosz nemzetiség terjesztésében procedál. Itt egy nemzet egy tollvakaritással buzatik ki az élők sorából; amott négymillió katbo- likust egy czári parancs egyszerre igazhivökké tesz sat.

Ily gyökeres nivellálással a liberalismus talán még sem dicsekedhetik. A különbség abban fekszik, bogy mig aliberalismus a szabadság és alkotmányosság áldásait minden emberre kiterjeszteni törekszik, addig az orosz rendszer szo’gává tesz mindenkit; mig a liberalismus a nemzeteket öntudatra ébresztve, a polgárokat cselekvésre serkentve, nemzetiséget alkot és léptet a sorompók közé, szabadon engedve mindenkinek versenyzést; addig az orosz rendszer nem tűri, hogy nemz ti öntudat lelkesítse a népeket, hanem ez egyetlen isteni és emberi törvényben: „az Isten akarja, és a czár parancsolja“ — központosítván minden erkölcsi és politikai öntudatot, egyesekkel úgy, mint egész népekkel egyedáruskodik, és minden szellemi és anyagi productiv erőt fölemészt.

Ébren legyünk tehát, jól vigyázzunk, hogy különösen idegen ajkú polgártársaink el ne vakittassanak az őket áhítozó szörny által, mely velők minden áron rokonszenvezni törekszik ; legyünk velők összetartók, épségben őriztetvén minden nemzeti sajátságait. Az oláhság keleti vallás u, pedig tudjuk, mily erős bilincs a keleti keresztény népeknél a vallás, e varázseszköz, melynek Oroszország keleten egész befolyását, protecturatusát, sőt birodal mának oly hallatlan gyors terjedését is köszöni. És e nép, melynek gyönyörű olasz hangzású nyelvén még sohasem zengettek Dávoriák; melynek egyszerű furulyája csak a lebilincselt léleknek egyhangú búskomoly dalát ismeri, csak az alkotmányos élet óta élvez jobb napokat, — c nép egykor közös zászlók alatt ontá vérét ama hazáért és alkotmányért, me'y őt oly minden jog ellenére kitagadá örökéből; közösen áiliíá a magyarral ama trophaeuinokat, melyek történeteink fénypontjait jelölik, és a kenyérmezei harcz, melyhez hasonlót a történet keveset mutat, s mely nélkül Hollós Mátyásunk csillaga talán leáldozott volna a büszke fé hold előtt, legszebb diadalemléke az oláh hűségnek és oláh vitézségnek.

Hogy Európának újjászervezése tervileg készülőben van, az hihető, minek beigazolására mindjárt s fölhozzuk érvül azon már régebben megjelent „Európa térképé t“, mely a forradalmi pártnak állandó programmját s azon elveket tünteti ki, melyek szerint az Európát „újjászervezni“ szándékozik. E térkép föczime: „L’ Europe en 1866.“ (Európa l8(J6-ban.) Mint látjuk, igen rövid határidőt tűzött az ki a népek boldogitására, a természeti ha tárok alapján. E természeti határok szerint — abritt hármas királyság marad, a mint van. Úgyszintén Francziaország határai megmaradnak, kivéve Németország felé, hol azok a Rajnáig nyúlnak ki. Olaszország természetesen egy. Oroszország csak leugyel tartományait veszti el, mert a nagy lengyel királyság helyreállittatik. Azután Németország jö, „États Allemauds“ név alatt egyesülve; csakhogy amott a rajnai tartományok Francziaországhoz, Csehország pedig az uj szláv birodalomhoz csatoltatik.Ezen uj szláv birodalmat „États Slaves" név alatt alkotják a mai ausztriai birodalom tartományai , hozzácsatolván a török-szláv tartományokat. Magyarország és Erdély belefoglalván, s eltűnnek a főldszinéröl. Azután jö a román és görög birodalom : „Etats de Gréce et de Roumanie.“

A mint látjuk, Európának elméleti reconstructiója által majd mindenki nyer, csak a magyar veszít. Nem ingadozunk ezeket ábrándoknak nevezni, a mennyiben még eddig nem valósullak, és Isten ne engedje, hogy valósuljanak, hanem azért a jelen legújabb európai constellatio s a hareztéren rohamosan fejlődő események önkéntelenül eszünkbe juttatják a halhatatlan Shakespeare „H amiét“- jéuek eme uagy bölcselőn elmélkedését: „lenni és nem 1 e n- n i.“ Két nagy nemzet, s a mai Európa két legnevezetesebb hadserege állanak egymással szemközt. Eddig a franczia tartotta magát első nemzetnek Európában, most a porosz küzd ezért a rangért, s hogy melyiké lesz a véggyözeiem, az a jövö titka. Érdekes ezen háború nem csak azért, mert Európa két leghatalmasabb népe közt foly, a kultúrára és haladásra egyaránt fogékony franczia és porosz között, — de azért is, mert mintaszerű hidszerkezetük és fölszerelésük, mely az újkor igényei szerint alakiitatott át, most először mérkőzik meg egymással.

Történeii igazság, hogy események, melyek a helyi érdekeken túl világtörténeli jelentőséggel bírnak, a századokkal változtatják színhelyüket; az emberiség életére kiható nagyszerű mozgalmak, a világrenditő katasztrófák, melyeket a történész egy uj korszak kezdőpontjául jelöl meg, mindig más és más helyen folynak le, — nemcsak a szereplők változnak folytonosan, de a színhely is. Nagy Károly harczias utódai alatt a Rajna folytonos csatározások színhelye, s épen e folytonos küzdelem nevelte lakóit a középkon legvitézebb fajává, a lovagias kornak díszévé, melynek fény- és árnyoldalait sehol sem találjuk határozottabban kifejlődve. A római castellumok helyét lovagvárak foglalják el, tanyái a hősiesség- s férfias erénynek úgy, mint fészkei rablókalandoknak, melyeknek visszahatása alatt alakult és virágzott ugyancsak a Rajna mentén (különösen Westpháliában), e kort annyira jellemzöleg a titkos törvényszék : a „heilige Vehme,“ mely irtóztató rejtélyes hatalmával egyedül volt képes ellensúlyozni e faj és kor erőszakos irányát. A középkor hanyatlásától kezdve a Rajna vidéke egy harcz és zsákmányra vágyó bérért életét eladni kész nemzedék bölcsőjévé lesz, nyitva bármely párt érdekének, bármely érdek pénzének. S itt kezdődik Francziaország végzetes befolyása a R a j n a s népének sorsára.

Elég az hozzá, nagy események küszöbén állunk, s minden arra mutat, hogy ez év története nevezetes lapot fog képezni a világtörténelemben. Aggodalom tölti el az emberiség és civilisatio minden barátját, mert a szép elvet, hogy a háború vétek az emberiség és civilisatió ellen, épen a két legcivilisáltabb állam sértette meg. — Két szó az, melynek czime alatt a közelmúlt évtizedekben a hatalmak annyi vérrel áztatták a műveltnek nevezett világrész földjét, s e két szó: az „európai e g y e n s ú 1 y.“ A franczia kormány is az európai egyensúly érdekében üzent hadat, mi lesz a döntő eredménye? megmutatja a jövő.

Nekünk magyaroknak üstökös apáink hazát keresvén, meg is alapították, mint utódoknak kötelmünk azt föntartani, ehhez azonban legfőbb föladatunk az, miként belviszonyainkat úgy rendezzük, hogy honunkban csak az legyen boldogtalan, kit saját bűne, vagy akár mi egyéb, csak intézményei nem, taszitott Ínségbe. E nagyszerű munka végbeviteléhez pedig nekünk tartós békére van „ szükségünk; úgyis az újabb kornak egész folyamában, melyet a mohácsi végnaptól számítunk, elég rettenetes és hosszú harczoktól látjuk mar-