Eger - hetilap, 1870
1870-09-08 / 36. szám
293 mánygytilésből történjenek a választások. A cseh lapok a császári üzenetet egyátalán ki nem elégitőnek tartják, s azon nézetben vannak, hogy a cseh képviselőknek a tartománygyiilésen többé semmi keresni valójuk sincs, miután a birodalmi tanácsba sohasem fognak képviselőket küldeni. Egyebütt sem sokkal kedvezőbb a helyzet. A krajnai tarto- mánygyülés valósziniileg elfogadja a szlovén részről benyújtott föl- irati javaslatot, melyben kijelentetik, hogy csak föntartás mellett vettek részt a gyűlésben, s kérik a szlovéu specialis jogok elismerését, a szlovén részek egyesítését. — A clericalisok és feudálisok mindenütt csak föntartás mellett vesznek részt a törvényhozás fun- ctióiban. A galicziai tartománygyülés szept. 2-iki ülésében Chrzanowski indítványára elhatároztatott, hogy a kormányhoz megkeresés intéz- tessék a honvédség fölállításának siettetése s annak nemzeti alapra való állítása ügyében. Ez utóbbi pontra nézve törvényjavaslat előterjesztését kérik. A brünni tartománygyülés szept. 1-én tartott ülésében egyhangúlag elfogadtatott Sturm következő határozati javaslata : A tarto- mánygyülés ragaszkodik Morvaországnak a közvetlen birodalmi köteléken alapuló önállásához ; és az államalaptörvényeket az egyezkedés egyedüli jogalapjaiul tekinti. A tart. gyűlés óvást tesz a cseh államjog elismerése ellen ; és az alkotmány s szigorú semlegesség végleges consolidálását elutasithatlan szükségül tekinti a birodalomra nézve. Erre az ülésszak bezáratott. A szőlőművelő-ekékről. Most, midőn az elmúlt esős idők szőlősgazdáinkat a legkelle illetlenebb helyzetbe hozták, a szőlő megmunkálására nézve, időszerűnek látom, emlékezetbe hozni az újabb találmányokat, melyek hihetőleg rövid idő alatt szőlőművelésünkben nagy fordulatot fognak előidézni. Közelebb a „Gr a z d a s á g i Lapok“ értesítettek arról, hogy a m. kir. gazdasági minisztérium a veszprémi püspöki uradalomnak háromféle szőlőmüvelő-ekét küldött azért, hogy azok egy összehívott szőlősgazdák gyülekezete előtt megpróbáitassanak, és az eredményről véleményes jelentést adjanak a minisztériumnak. A próba megtörtént: az eredmény a jelentésből következőleg tűnik ki. Először a kapáló ekével történt a próba. Az ekének van 5 kapája, egy középszerű ló huzza, melyet egy ember vezet a sorok között, másik erős ember az ekét tartja. így egy hold szőlőt mintegy 2 óra alatt szántott meg. A munka jobban és szebben végeztetik, mint a szokott kapálásnál, miután a föld 6 hüvelyknyire fölvágatik, és tetszés szerint beboronálíatik. Folytonos munkálásnál szükséges két ló és két erős eketartó ember fölváltásra, mig t. i. az egyik szánt, a másik pihen, vagy a borozdát igazgatja. Az eke két szárnya, melyen a kapák alkalmazvák, hajlithatók t. i. széles soroknál szétnyit- hatók, keskeny soroknál vagy akadály esetében összevonhatók. Fölszámittatván a költség, került az ekével való munka egyötödébe a rendes kapálásnak ; azaz a mely szőlőnek munkája kapával 100 frtba kerül, ekével csak 20 frtba jő. A főnyereményt azonban az idő rövidsége adja: egy 10 holdas nagy szőlő tehát ekével mintegy két nap alatt bevégeztethetik. E körülménynél fogva köny- nyen megtörténhetik a négyszeri kapálás is, s a szőlők nem maradnak kapálatlanok az aratás miatt. Ezenfölül lesz idő arra is, hogy a szőlőkben javítást tehessünk, a gödröket tisztán tarthassuk, anélkül, hogy niegbirhatlan napszámot kellene fizetnünk. Ezek előnyei az ekemtivelésnek. De vannak hátrányai is, legalább az egri szokáshoz képest. Egerben szokás, hogy a nők a szőlősorok közt babot, borsót, répát, burgonyát, káposztát sat. termesztenek. Mindez az ekeművelésnél nem történhetik, hanem effélékre külön földet kell szakítani, de ez a szőlőre nézve csak szerencse, azon pénzen pedig, a mit a kapáláson meggazdálkodunk, ugyancsak sok babot sat. lehet venni, s baj sem lesz vele. A másik hátrány az, hogy a szőlők végeinél annyi térség kívántatik, hogy az eke megfordulhasson. De ezen is lehet segiten i, a vállalkozó fölvállalhatja a szomszéd szőlőt is, s igy egyfolytá n dolgozhatik. Harmadik hátrány az, hogy a meredek szőlőknél az eke nem hásználható. Ez igaz, a meredek szőlők tehát maradnak a kapásoknak, mint eddig; de ba összes szüléinknek csak felét műveljük meg ekével, már tömérdeket nyertünk munkában, emberben, s igya pénzben is. Pedig szőleink nagyobb része művelhető ekével, főleg a keleti és déli menedékes oldalak és tetők; kevés lejtőség nem akadály, sőt haszon, hol az eke fölmegy, mert a földet is némileg fölhúzza. Egyébiránt hol az eke nem járja, ott maradunk a régi szokásnál; ezzel nem vesztünk, csak nem nyerünk; de nyerünk is, mert a napszámbér sohasem lesz oly túlságos, mint például most. Sokan talán azt a nehézséget fogják találni, hogy nekünk és általán Egerben kevés szőlősgazdának van lova. Ez se baj, a dolog majd igy lesz: eleinte a kapások haragudni fognak az ekére, ke- nyéririgységböl, később belátják a munka könnyebbségét; van köztük igen sok taligás egy lóval, ilyenek ketten összeállnak, megszerzik az ekéket, közösen fognak vállalkozni és dolgozni, a többi kapás pedig látni fogja, hogy az eke után is lesz egy kis munka, és ha nem kapálnak szőlőt, kapálnak mást, vagy tisztítanak gödröket sat. ennyi a kapáló-ekére nézve. Másik a fedő-eke, erre kevés mondanivaló van- Az eke végig vitetik a sorok között, s a tökére forditja a földet. Előnye az, hogy a sorok köze nem marad parlagon, és igy miután a föld fölforgatta- tik, sohasem kell a sorok közét fölvágatni. Harmadik a nyitó eke. Ez véleményem szerint nálunk tán némi akadályokba fog ütközni a nagy tőkék miatt; no de a próba majd megmu atja, mennyiben használható. Meg kellene tehát az ekéket próbálni ; de ki lesz a kezdő ? igen természetes, egy gazda sem akar vaktában belefogni. Nézetem szerint ez volna teendő : A városi közigazgatási bizottmány folyamodjék a gazdasági minisztériumhoz azért, hogy küldjön Eger városának ily ekéket próbára, ingyen vagy pénzért, a város fizesse ki, és ha a próba megtörtént, árverezze el; majd valamelyikünk megveszi. Hiszen a jelentés dicséri használhatóságát, sőt előnyösnek mondja és óhajtja, hogy minél hamrább elterjedjen. Tegyük meg tehát az első lépést. Joo János. Városi és megyei hírek. — Verekedések. Múlt vasárnap este a hatvani hóstya egyik korcsmájában F. T. tímár és G. Gy. mészáros erősen fölöntvén a garatra, szóvitába keveredtek, mely végre tettlegességekhe ment át, miközben G. Gy. társának F. T.-nek ábrázatán késével öt nagyobb sebet ejtett, melyek közül kettő 3*/2 hüvelyk hosszú. — Ugyanaz nap a hatvani hóstya egy másik korcsmájában u. n. ivó volt, mely alkalommal a mulató parasz tlegények közt szintén komoly verekedés fejlődött ki. A kirendelt két hajdú, mint halljuk, ott állott fegyverével, de óvakodtak a non-interventio elvét megsérteni. Kívánatos volna, hogy az ivók, melyek már annyi verekedésre és botrányos jelenetre szolgáltattak alkalmat, végkép betiltatnának. Ajánljuk ez ügyet a képviselő-testület figyelmébe. — Az egri katb. le.gényegylet ma délután 5 órakor tartandja saját helyiségében évfordulati ünnepélyét, hova az egylet védnökei és pártolói tisztelettel meghivatnak. Belépti díj 30 kr. Eger, szept 8. 1870. Vincze Alajos, alelnök. — A hevesmegyeijótékonynőegylet javára múlt vasárnap rendezett érsekkerti népmulatság alkalmával befolyt 130 ft 30 kr, melyből levonva a 48 ftra rugó kiadást, marad tiszta jövedelműi 82 ft 20 kr. — A hevesmegyei és jászkerületi gazd. egyesület gyöngyösi kertjében termett mindenféle őszi és téli gyümölcs mielőtt, végeladásra bocsáttatnék, az egyesületi tagoknak azon kedvezmény nyjutatik, hogy azokból f. évi szept. bó 14. és I5-én, ott a helyszínén, folyó piaezi ár szerint, a szokásos 20% leengedés mellett a maguk részére eleve vásárolhassanak. — A hevesmegyei jótékony nőegylet által folyó hó 4-én tartott érsekkerti zene- és táncz mulatság alkalmával történt szives fölülfizetések: Juhász Jánosné 1 ft, Fülöp Józsefné 1 ft, N. N. 10 kr, Malatinszky Györgyné 1 ft, Poparits N-né 1 ft, Péchy N főhadnagy 1 ft, Remenyik Ferenczné 20 kr, Bródy Jemka 50 kr, Domokos Ferencz 1 ft, Grünbaum Józsefné 20 kr, Keleti Aladár 30 kr, Békeffy Lipót 60 kr, Nagy Albin 20 kr, Lipcsey Péterné 1 ft 40 kr, Szuhány Jánosné 40 kr, N. N. 1 ft, Ury Józsefné 80 kr, Alexy Mi- hályné 60 kr, Dapsy Miklós 1 ft, Hodermarszky Antal 60 kr, Csontos N. 60 kr, N. N. 10 kr, Stransz Károly 40 kr, Aldor Imre 1 ft, Zalár József 1 ft, Miklio János 1 ft, Vonner Lajos 1 ft Varga Istvánné 40,
