Eger - hetilap, 1870

1870-09-08 / 36. szám

293 mánygytilésből történjenek a választások. A cseh lapok a császári üzenetet egyátalán ki nem elégitőnek tartják, s azon nézetben van­nak, hogy a cseh képviselőknek a tartománygyiilésen többé semmi keresni valójuk sincs, miután a birodalmi tanácsba sohasem fognak képviselőket küldeni. Egyebütt sem sokkal kedvezőbb a helyzet. A krajnai tarto- mánygyülés valósziniileg elfogadja a szlovén részről benyújtott föl- irati javaslatot, melyben kijelentetik, hogy csak föntartás mellett vettek részt a gyűlésben, s kérik a szlovéu specialis jogok elismeré­sét, a szlovén részek egyesítését. — A clericalisok és feudálisok mindenütt csak föntartás mellett vesznek részt a törvényhozás fun- ctióiban. A galicziai tartománygyülés szept. 2-iki ülésében Chrzanowski indítványára elhatároztatott, hogy a kormányhoz megkeresés intéz- tessék a honvédség fölállításának siettetése s annak nemzeti alapra való állítása ügyében. Ez utóbbi pontra nézve törvényjavaslat elő­terjesztését kérik. A brünni tartománygyülés szept. 1-én tartott ülésében egyhan­gúlag elfogadtatott Sturm következő határozati javaslata : A tarto- mánygyülés ragaszkodik Morvaországnak a közvetlen birodalmi kö­teléken alapuló önállásához ; és az államalaptörvényeket az egyez­kedés egyedüli jogalapjaiul tekinti. A tart. gyűlés óvást tesz a cseh államjog elismerése ellen ; és az alkotmány s szigorú semlegesség végleges consolidálását elutasithatlan szükségül tekinti a birodalom­ra nézve. Erre az ülésszak bezáratott. A szőlőművelő-ekékről. Most, midőn az elmúlt esős idők szőlősgazdáinkat a legkelle illetlenebb helyzetbe hozták, a szőlő megmunkálására nézve, idősze­rűnek látom, emlékezetbe hozni az újabb találmányokat, melyek hi­hetőleg rövid idő alatt szőlőművelésünkben nagy fordulatot fognak előidézni. Közelebb a „Gr a z d a s á g i Lapok“ értesítettek arról, hogy a m. kir. gazdasági minisztérium a veszprémi püspöki uradalomnak háromféle szőlőmüvelő-ekét küldött azért, hogy azok egy összehívott szőlősgazdák gyülekezete előtt megpróbáitassanak, és az ered­ményről véleményes jelentést adjanak a minisztériumnak. A próba megtörtént: az eredmény a jelentésből következőleg tűnik ki. Először a kapáló ekével történt a próba. Az ekének van 5 kapája, egy középszerű ló huzza, melyet egy ember vezet a sorok között, másik erős ember az ekét tartja. így egy hold szőlőt mintegy 2 óra alatt szántott meg. A munka jobban és szebben végeztetik, mint a szokott kapálásnál, miután a föld 6 hüvelyknyire fölvágatik, és tetszés szerint beboronálíatik. Folytonos munkálásnál szükséges két ló és két erős eketartó ember fölváltásra, mig t. i. az egyik szánt, a másik pihen, vagy a borozdát igazgatja. Az eke két szárnya, me­lyen a kapák alkalmazvák, hajlithatók t. i. széles soroknál szétnyit- hatók, keskeny soroknál vagy akadály esetében összevonhatók. Fölszámittatván a költség, került az ekével való munka egy­ötödébe a rendes kapálásnak ; azaz a mely szőlőnek munkája kapá­val 100 frtba kerül, ekével csak 20 frtba jő. A főnyereményt azon­ban az idő rövidsége adja: egy 10 holdas nagy szőlő tehát ekével mintegy két nap alatt bevégeztethetik. E körülménynél fogva köny- nyen megtörténhetik a négyszeri kapálás is, s a szőlők nem marad­nak kapálatlanok az aratás miatt. Ezenfölül lesz idő arra is, hogy a szőlőkben javítást tehessünk, a gödröket tisztán tarthassuk, anélkül, hogy niegbirhatlan napszámot kellene fizetnünk. Ezek előnyei az ekemtivelésnek. De vannak hátrányai is, legalább az egri szokáshoz képest. Egerben szokás, hogy a nők a szőlősorok közt babot, borsót, répát, burgonyát, káposztát sat. termesztenek. Mindez az ekeművelésnél nem történhetik, hanem effélékre külön földet kell szakítani, de ez a sző­lőre nézve csak szerencse, azon pénzen pedig, a mit a kapáláson meggazdálkodunk, ugyancsak sok babot sat. lehet venni, s baj sem lesz vele. A másik hátrány az, hogy a szőlők végeinél annyi térség kí­vántatik, hogy az eke megfordulhasson. De ezen is lehet segiten i, a vállalkozó fölvállalhatja a szomszéd szőlőt is, s igy egyfolytá n dolgozhatik. Harmadik hátrány az, hogy a meredek szőlőknél az eke nem hásználható. Ez igaz, a meredek szőlők tehát maradnak a kapások­nak, mint eddig; de ba összes szüléinknek csak felét műveljük meg ekével, már tömérdeket nyertünk munkában, emberben, s igya pénz­ben is. Pedig szőleink nagyobb része művelhető ekével, főleg a ke­leti és déli menedékes oldalak és tetők; kevés lejtőség nem akadály, sőt haszon, hol az eke fölmegy, mert a földet is némileg fölhúzza. Egyébiránt hol az eke nem járja, ott maradunk a régi szokásnál; ezzel nem vesztünk, csak nem nyerünk; de nyerünk is, mert a nap­számbér sohasem lesz oly túlságos, mint például most. Sokan talán azt a nehézséget fogják találni, hogy nekünk és általán Egerben kevés szőlősgazdának van lova. Ez se baj, a dolog majd igy lesz: eleinte a kapások haragudni fognak az ekére, ke- nyéririgységböl, később belátják a munka könnyebbségét; van köz­tük igen sok taligás egy lóval, ilyenek ketten összeállnak, megszer­zik az ekéket, közösen fognak vállalkozni és dolgozni, a többi ka­pás pedig látni fogja, hogy az eke után is lesz egy kis munka, és ha nem kapálnak szőlőt, kapálnak mást, vagy tisztítanak gödröket sat. ennyi a kapáló-ekére nézve. Másik a fedő-eke, erre kevés mondanivaló van- Az eke végig vitetik a sorok között, s a tökére forditja a földet. Előnye az, hogy a sorok köze nem marad parlagon, és igy miután a föld fölforgatta- tik, sohasem kell a sorok közét fölvágatni. Harmadik a nyitó eke. Ez véleményem szerint nálunk tán né­mi akadályokba fog ütközni a nagy tőkék miatt; no de a próba majd megmu atja, mennyiben használható. Meg kellene tehát az ekéket próbálni ; de ki lesz a kezdő ? igen természetes, egy gazda sem akar vaktában belefogni. Nézetem szerint ez volna teendő : A városi közigazgatási bizottmány folya­modjék a gazdasági minisztériumhoz azért, hogy küldjön Eger váro­sának ily ekéket próbára, ingyen vagy pénzért, a város fizesse ki, és ha a próba megtörtént, árverezze el; majd valamelyikünk meg­veszi. Hiszen a jelentés dicséri használhatóságát, sőt előnyösnek mondja és óhajtja, hogy minél hamrább elterjedjen. Tegyük meg te­hát az első lépést. Joo János. Városi és megyei hírek. — Verekedések. Múlt vasárnap este a hatvani hóstya egyik korcsmájában F. T. tímár és G. Gy. mészáros erősen fölöntvén a garatra, szóvitába keveredtek, mely végre tettlegességekhe ment át, miközben G. Gy. társának F. T.-nek ábrázatán késével öt nagyobb sebet ejtett, melyek közül kettő 3*/2 hüvelyk hosszú. — Ugyanaz nap a hatvani hóstya egy másik korcsmájában u. n. ivó volt, mely alkalommal a mulató parasz tlegények közt szintén komoly vereke­dés fejlődött ki. A kirendelt két hajdú, mint halljuk, ott állott fegy­verével, de óvakodtak a non-interventio elvét megsérteni. Kívánatos volna, hogy az ivók, melyek már annyi verekedésre és botrányos jelenetre szolgáltattak alkalmat, végkép betiltatnának. Ajánljuk ez ügyet a képviselő-testület figyelmébe. — Az egri katb. le.gényegylet ma délután 5 órakor tartandja saját helyiségében évfordulati ünnepélyét, hova az egylet védnökei és pártolói tisztelettel meghivatnak. Belépti díj 30 kr. Eger, szept 8. 1870. Vincze Alajos, alelnök. — A hevesmegyeijótékonynőegylet javára múlt vasárnap rendezett érsekkerti népmulatság alkalmával befolyt 130 ft 30 kr, melyből levonva a 48 ftra rugó kiadást, marad tiszta jöve­delműi 82 ft 20 kr. — A hevesmegyei és jászkerületi gazd. egye­sület gyöngyösi kertjében termett mindenféle őszi és téli gyümölcs mielőtt, végeladásra bocsáttatnék, az egyesületi tagoknak azon ked­vezmény nyjutatik, hogy azokból f. évi szept. bó 14. és I5-én, ott a helyszínén, folyó piaezi ár szerint, a szokásos 20% leengedés mellett a maguk részére eleve vásárolhassanak. — A hevesmegyei jótékony nőegylet által folyó hó 4-én tartott érsekkerti zene- és táncz mulatság alkalmával történt szives fölülfizetések: Juhász Jánosné 1 ft, Fülöp Józsefné 1 ft, N. N. 10 kr, Malatinszky Györgyné 1 ft, Poparits N-né 1 ft, Péchy N fő­hadnagy 1 ft, Remenyik Ferenczné 20 kr, Bródy Jemka 50 kr, Do­mokos Ferencz 1 ft, Grünbaum Józsefné 20 kr, Keleti Aladár 30 kr, Békeffy Lipót 60 kr, Nagy Albin 20 kr, Lipcsey Péterné 1 ft 40 kr, Szuhány Jánosné 40 kr, N. N. 1 ft, Ury Józsefné 80 kr, Alexy Mi- hályné 60 kr, Dapsy Miklós 1 ft, Hodermarszky Antal 60 kr, Csontos N. 60 kr, N. N. 10 kr, Stransz Károly 40 kr, Aldor Imre 1 ft, Zalár József 1 ft, Miklio János 1 ft, Vonner Lajos 1 ft Varga Istvánné 40,

Next

/
Oldalképek
Tartalom