Eger - hetilap, 1870
1870-01-27 / 4. szám
29 déken is, s ismételve több száz főnyi csoportok járták be az utczákat, Rochefort és a köztársaság éltetése mellett; de komolyabb csendhá- boritás nem fordult elő. — A bíróság nagyon gyorsan járt el a „Marseillaise“ hírlap elleni perben. F. hó 22 iki távirat szerint a szerkesztő Rochefort, lovábbá Greusset és Dereux 6—6 havi fogságra, ezenkívül az első 3000, a második 2000, a harmadik 500 frank pénzbírságra ítéltetett el. Az Ollivier-miniszterium szabadelvű szándéklatairól fényesen tanúskodik azon tény, hogy mihelyt a kamara megadta az engedélyt Rochefort perbefogatására, azonnal igen szabadelvű sajtótörvényjavaslatot terjesztett a császár elé, mely által a sajtóvétségek az esküdtszék elé utasittatnak. A császár heíyeslőleg fogadta e törvény- javaslatot. Az is jelentékeny vívmánya az uj franczia minisztériumnak, hogy ezentúl a diplomatiai közlemények nem a császárhoz, mint eddig történt, hauem egyenesen a külügyminisztériumhoz fognak intézteim. Jelentékeny szabadelvű intézkedés az is, hogy a levéltitok megsértése czéljából 18 év óta fönállott „fekete kabinet“-et a belügyminiszter föloszlatta. Párisi tudósítások szerint Daru gróf Metternich herczeggel tartott eLö értekezletkor ez utóbbinak igen megnyugtató felele et adott azon állást illetőleg, melyet az uj kabinet a nagy európai kérdésekben elfoglaland. Daru gróf különösen hangsúlyozó, hogy mint előde, úgy fog ő is a keleti kérdésben az osztrák-magyar állammal karöltve járni; a német kérdésben a minisztérium haiározattan elfogadja a statusquo-t, de egyszersmind szigorú föntartását s a prágai béke lelkiismeretes végrehajtását is követeli. „Mi —mondá Daru gróf — a béke barátai vagyunk, de nem a minden áron elérhető béké-é.“ A Bonaparte Péter hg. elleni vizsgálat valószínűleg e hó végével lesz befejezve. A berczeg azt kívánja, hogy esküdtszék Ítéljen fö.ötte, de e kívánsága törvénytelen lévén, nem teljesíthető. Fogságában kevés látogatást fogad el, s kedélyállapota mély bút árul el. Creuzot franczia városban t. hó 2i>-án nagyszerű stricke történt, 10,000 munkás abbanhagyá a munkát. Azonban pár nap múlva két harmadrészük már újra. megkezdé foglalkozását. Porosz lapok találgatják Károly Lajos föherczeg látogatásának indokait s czéijait. A „Prov. Corr.“ ez utazásban annak bizonyságát látja, hogy a bécsi udvar Poroszországgal szívélyes viszonyba akar lépni. Más lapok tagadják, hogy az utazásnak politikai czél- jai vaunak. De bármi legyen is annak közvetlen czélja, nézetünk szerint, már maga a látogatás ténye azt tanúsítja, hogy a két állam közötti viszonyok barátságosabb alakot öltenek. A bajor országgyűlést f. hó 17-én nyitá meg a király trónbeszéddel, melyben a német szövetségi ügyre nézve a következő fontos nyilatkozatot tévé : „Tudom, hogy némelyek szivét azon aggodalom tölti el, hogy Bajorország jogosult önállása fenyegetve van. Ezen aggodalom alaptalan. Ismeretesek az ország előtt mindazon szerződések, melyeket én Poroszországgal, s az éjszek-német szövetséggel kötöttem. Hű lévén ama szövetségi szerződéshez, — mely iránt királyi szavamat zálogositám el, hatalmas szövetséges-társammal föl fogok lépni Németország, — s ezzel Bajorország becsületéért, ha ezt kötelességünk parancsolná. Bármennyire óhajtom is a német államok nemzeti összeköttetésének helyreállítását, Németországnak csupán oly alakulásába fogok beleegyezni, mely Bajorország önállását nem veszélyezteti. Midőn a korona, s az ország számára a szabad önelhatározást megőrzőm, — nemcsak Bajor-, hanem Németország irányában is kötelességet teljesítek. A német fajok csak úgy biztosítják Ösz-Németországnak a jog terén való kifejlődése lehetőségét, ha nem adják föl magukat.“ Porosz kormánykörökben rósz vért csinált a trónbeszédnek ezen, oly határozott hangon szerkesztett része. Rómában azon hir van elterjedve, hogy a pápa a politikai bűnösök részére átalános amnestiát szándékozik kibocsátani, s főleg az emigránsoknak a Rómába való visszatérést megengedni. A szász képviselőkamra f. hó 2l-ikén a lefegyverkezési indítványt, a kormány ellenzése daczára, nagy szótöbbséggel elfogadta. Vajha a nagyhatalmak is hajlandók lennének a népek terhein le- fegyverkezés által könnyíteni! Sheffield angol városban a munkások közt f. hó 21-én zavargások fordultak elő, mely alkalommal 30 ház lerontatott. A rendőrség komolyan közbelépett, s a nyugalmat helyreállító. A távsürgöny, mely ezt jelenti, a zavargások okáról nem szól. Oroszországnak is megvannak a maga belső bajai. Mint már említők, egy socialista össseesktivést fedeztek föl, minek következtében igen sok elfogatás történt. A kis-oroszok közt az összeesküvés meglehetősen el volt terjedve, mert bennök még a szabad kozákság reminiscentiái élnek, s az orosz uralom alól minden áron fölszabadulni vágynak. Az orosz kormány mindent elkövet, hogy a forradalmi proclamatiók terjesztőit kinyomozhassa. E czélból egy külön fölsőbb büDtetö-töi vényszéket állított föl. — De mindez nem gátolja a kormányt Lengyelország teljes megsemmisítésére irányzott működésének bevégzésében- Most azon dolgozik, hogy az összes lengyelországi holt-kéz birtokait magához vonja. Fölhívás. Az egri római katholikus közönségnek f. 1870-ik évi januárhó 18-án tartott közgyűlésén megválasztott öttagú bizottság részéről közhírré tétetik: hogy a magyarországi kath. egyház önkormányzatát szervező gyűlésre küldendő képviselö-választsában résztvenni jogosult választók összeírására a következő napok és helyiségek tűzettek ki: 1-ször. Az összeírás kezdetét veszi: folyó januárhó 23-án reggeli 9 órakor, és tart jan. 30-iki esti 5 óráig. 2) Az összeírás teljesittetik : I. A belváros 1. 2. 3. és 4. negyedére nézve: Az érseki lyce- umban a földszinti 24. számú szobában jan. 23-tól 30-ig. II. A hatvani első negyedben: Varga Pál-féle házban jan. 23. 24. 25. és 26-ikán. III. A hatvani 2-ik negyedben : Bóta Bernát-féle házban jan. 27. 28. 29. és 30-án. IV. A hatvani 3-ik negyedben: Popik Ferencz-féle házban jan. 23. és 24-én. V. A hatvani 4-ik negyedben: Szentgyörgyi József-féle házban jan. 25. 26. 27-én. VI. A felnémethi negyedben: Özv. Horánszky Imréné-féle házban jan. 28. 29. 30-án. VII. A sánczban : Az ottani róm. kath. iskola-épületben 23. 24. 25. és 26-án. VIII. A czifra-külvárosban: Nagy Ferencz-féle házban jan. 27 28. 29. és 30-án. IX. A makiári első negedben : az ugyvnevezett Vécsi-féle házban, jelenleg r. kath iskolaépületben január 23. 24. 25. és 26-án. X. A makiári 2-ik negyedben : Kamenyiczky-féle házban jan. 27. 28. 29. és 30-án. Mindenkor d. e. 9 órától déli 12 óráig, d. u. 2-töl 5 óráig. Megjegyeztetik azonban, hogy mindazok, kik a most kitűzött napokon a beirásra megjelenni, netalán akadályozva lennének, az összeirási időnek egész tartama alatt bizottságuknál beiratás végett jelentkezhetnek. Fölhivatnak tehát Eger városának mindazon férfilakosai, kik életkoruk 24-ik évét már betöltötték, hogy ezen szép és nagyfontosságú ügyben jogukat gyakorolni, s e végből a kijelelt időben és helyeken mennél számosabban megjelenni és magukat beíratni szíveskedjenek. Végül megjegyeztetik, hogy a netaláni fölszólamlások elintézésére nézve.annak idején külön hirdetmény fog közrebocsáttatni. A megválasztott bizottság. Városi és megyei hírek. — A hevesmegyei i s k o 1 a t a n á c s. alakuló gyűlését f. h. 31-én d. e. 9 órakor tartja a megyeház törvényszéki termében, Vavrik Béla kir. tanácsos, tanfelügyelő ur elnöklete alatt. — A hevesmegyei egri honvédegylet (nem a honvédtisztikar) jövő febr. hó 19-én, sorsjátékkal egybekötött táncz- estélyt rendez. A tiszta jövedelem a kápolnai honvédemlékszobor még hiányzó költségeinek fedezésére fog fordittatni. Belépti dij 1 ft. Egy sorsjegy ára 20 kr. A sorsjátéktárgyak, melyek adakozására az egylet fölkéri a közönséget, s különösen a hölgyvilágot, febr. 18-ig Pillér József úrhoz küldendők be. Belépti és sorsjegyek febr. 19. d. u. 3 óráig Kaán Sándor ur boltjában, a bál estéjén pedig a pénztárnál lesznek kaphatók. — Boszorkány E g e r b é n. Közelebb V. lakatosmesterné mintegy Lő—16 éves inasát bekisértette a városi kapitányhoz, mire öt azon köítHipény indította, hogy inasa két egymásutáni szombaton éjjel a házból timüRrtt^s éz' azon gyanút ébreszté benne, hogy a fiú talán álkulcsokkal barangol éjjel a városban, s holmi csínyeket követ el. Midőn inasát kimaradása miatt kérdőre vonta, ez azt állitá, hogy esti 9 órakor egy öreg asszony kopogtatott ablakán, s midőn erre kiment, az öreg asszony öt kézen fogván, magával vitte, még pedig röpülve a házak fölött egész a lyceuratérig, hol leszálltak, s onnan gyalog mentek a hatvani hóstya végéig; ott már több, különböző korú férfiak és nők vártak rájok, kik öt egész éjfélig tánczoltatták. Ezután szabadon bocsáttatott, de az öreg asszony elvette kalapját, s
