Eger - hetilap, 1870

1870-08-11 / 32. szám

256

A pártalakitásnak nem szabad czéllá aljasulni, hanem a honbol- dogitás nemes eszközéül kell megmaradnia, ez pedig csak akkor lesz, ha nem arra használtatik föl, hogy a polgárt polgártól elidegenitse, az egyik családot a másik előtt gyűlöletessé tegye, s igy társadalmi boldogságunkat teljesen földulja: hanem ha az önzetlen hazaszeretet testvériesen kapcsolja egybe az ellenkező meggyözödésüeket, közösen, higgadtan, ellennézetet tűrve vitatják meg a kérdéseket, s ha ennek daczára is ellenkezik meggyőződésük, ám lépjenek a szavazatládához, s kisértsék meg, melyik meggyőződés uralma jogosultabb?

Azok azonban, kik a pártalkotást, mint a fösvény a kincsgyüj- tést, czélnak tekintik, azok kezében az emberek meggyőződése csak tárgy, melyet minél nagyobb halomra gyűjteni, egyedüli föladatuknak képzelik, . . . ezek rendesen még hozzá türelmetlenek is, munkásságuknak gyümölcsét, bár éretlen és savanyu legyen is, minél előbb akarják szemlélni; ez okból nem a hideg ész biztosb eredményű hangjával közelednek polgártársuk meggyőződése szentélyéhez, hanem a szenvedély és izgatás hangján; gyűlöletet ébresztenek az el- lenvéleményüek személye ellen, mi által czéljuk, elzárni az utat attól, hogy — elvük sajnálatraméltó eszköze — ellenkező meggyőződésű polgártársával, csak szóba is ereszkedhessék.

íme ez utóbbi állapot a pártoskodásnak átkos kinövése, melyet megakadályozni mindenkinek hazafiui kötelessége; törekedjünk az előbbi pontban kijelölt határok között meggyőződésünket csoporto- sitni, akkor áldás leend a véleményeltérésben, s az elfogulatlan nem leend kitéve azon közmondás beteljesültétöl való szünteleni félelemnek, mely szerint két fél veszekvö versengése mellett idővel egy harmadik (t. i. panszlavismus) nevethessen. Saáry Ferencz.

Megyei élet.

Heves-Szolnok megye bizottmányának augusztus havi üléseiből. (Folytatás.)

Gr. Andrássy Gyula magyar királyi miniszterelnök 1142. szám alatt az állami számvevőszék fölállításáról s hatásköréről szóló 1870. évi XVIIL törvényczikket hitelesített másolatban megküldi. — Ker- kápolyi Károly m. k. pénzügyminiszter 1801. sz. alatt az 1870. évi az osztrák államvaspálya-társulat adójáról szóló XVII., a Temes folyó- s Béga csatornamunkálatok költségeinek beszedéséről szóló

XIX., a szőlőváltsági kötvények szelvényadójáról szóló XX., 0 Felsége keleti útja költségeinek pótlásáról szóló XXL, a pesti duna- rakparton építendő házak adómentességéről szóló XXII., a függő államadósság ellenőrzése végett 1868. 46. t. ez. 5. §. módosításáról szóló XXIII., a papír 10- s ezüst 6 kros váltópénzeknek forgalombó- li kivonásáról szóló XXIV , az országgyűlési képviselők lakbérilletményéről szóló XXV., a tiszai koronauradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékainak megváltásáról szóló XXVI., és a buda-pesti lánczhid megváltásáról szóló XXX. törvényezikkeket hitelesített másolatban leküldi.

A fölolvasott törvényezikkek kihirdettettek, s a megyei levéltárban elhelyeztetni rendeltettek.

A belügyminiszter úr 11183. szám alatt tudatja, hogy a f. évi június 21-én tartott évnegyedes közgyűlésből 456. szám alatt tett fölterjesztésben kifejezett azon óhaj, hogy a szolnoki szolgabirói hivatalhoz még egy esküdti s egy irnoki állomás rendszeresittessék, nem teljesíthető, mert az 1870. évre megállapított költségvetésben az ilykép fölmerült költség fedezetet nem talált.

Tudomáséi vétetik.

Báró Liptbay Ágota, özvegy Orczy Istvánné bárónő a Tárná vize kiáradásai által okozott károk elhárítása végett, annak Sírok és Kőkút közti medrét megvizsgáltatni, a vizek rendes lefolyását lehetetlenné tevő akadályokat megszüntetni, és igya károk ismétlését megakadályozni kéri.

Az 1840. X. t. ez. értelmébeni eljárás végett küldöttség rendeltetik ki, elnökül Tahy Manó bizottmányi tag, tagokul Ivády Miklós főszolgabíró, esküdt társával, és Szabó Imre megyei főmérnök választattak meg, miről nevezettek jegyzőkönyvi kivonaton ér- tesitendők, elváratván hivatalos jelentésük ; a kérvény a küldöttségi elnöknek kiadandó.

Fölolvastatott a belügyminiszter urnák f. évi 10355. számú rendeleté, melyben tudatja, hogy elhunyt Ferenczy Mihály rendszerinti esküdt, és Tizedes János iktató özvegyeinek f. évi 379. számú határozat folytán kiszolgáltatott halálozási évnegyedi illeték kiadatását tudomásul veszi ugyan, azonban figyelmezteti a megye közönségét, hogy addig, mig a megyei javadalmazás ez államkincstárból tétetik

folyóvá, e czimeni költségek engedélyezése iránt elölegcs fölterjesztés intéztessék a belügyérhez.

Tudomását vétetik.

A közmunka- és közlekedési miniszter úr 8215. számú rendeletében tudatja, miszerint Adács község azon kérelme, hogy ott vasúti állomás létesittessék, a vámosgyörki állomás nagy közelsége miatt, teljesíthető nem volt; ellenben az 1869. szeptember 18-án s 1870. april 26-án fölvett jegyzőkönyvek alapján, a 271—272. szelvény közti átjárat a 268. szelvénynyel fog elkészíttetni, a 254—255 részletszámok között egy 5 láb 6 hüvelyknyi hid fog fölállittatni; a fővonalon 283-|-40 —286-f-70 részletszámig g adasági ut nyittik ; és a szárnyvonalon 84—j—30 96 részletszámok között szintén gazdasági ut nyittatik.

Tudomásul szolgál, Adács község értesítése végett másolatban Borhy Dániel szolgabirónak kiadatni rendeltetik.

Hellebronth János főszolgabíró 1089. szám alatt utasítást kér az iránt, vájjon a folyó év 136. számú bizottmányi határozat foganatosítására kirendelendő közigazgatási tisztviselők és megyei állatorvosok, kiknek föladatuk a vásárokra eladás -végett hozandó lovaknak megvizsgálása, tarthatnak-e igényt díjkövetelésre, s ha igen, mennyit számíthatnak föl.

A földművelési, ipar- s kereskedelmi minisztériumnak 12966. számú rendelete alapján hozott 536. számú megyebizottmányi határozat a közérdek előmozdítása és a nemzetgazdászat lehető megóvása czéljából keletkezett, minélfogva az ennek végrehajtásánál közreműködő köztisztviselők és hivatalnokok, kik rendes illetménynyel ellátvák, ezen működésért külön dijt nem igényelhetnek, s ilyenre számot nem tarthatnak. Miről a megyei fő- s alszolgabirák és a megyei állatorvosok alkalmazkodás végett értesittetni rendeltetnek.

Szalay Pál szolgabiró 1088. szám alatt jelenti, miszerint a folyó évi 512. számú bizottmányi határozat kapcsán vele közlött, a tiszai híd jövedelméről vezetett számadásra keletkezett számvevőségi észrevételek alapján, a neheztelt 43 frt 70 krt, és 9 krt, összesen 43 frt 79 krt bemutatja, egyszersmind pedig kijelenti, hogy a számadást jövőre a közlött minta szerint vezetendi.

A hivatalos jelentés tudomásul vétetik, a számvevőségi észrevétel és a számadás Bozsik János megyei alpénztárnoknak azzal rendeltetik kiadatni, hogy az ennek alapján befizetett s 220. k. 1. szám alatt a letétbe helyheztetett 43 forint 79 krajezárt onnét fölvenni, a megyei útépítési alapba szállítani s a szolnoki Tiszahid jö- védelmeinél bevételbe helyheztetni, a számadást s észrevételeket pedig az útépítési számadás idevonatkozó tételéhez csatolni ne késsék. (Vége köv.)

Országgyűlési tudósítás.

A képviselőház első ülésszakát ö Felségének legm. leirata aug.

3-án berekeszté, s egyszersmind a második ülésszakot másnapra ösz- szehivá. A kir. leirat fölolvasása után Somssich Pál elnök hosszabb zárbeszédet tartott, számadást téve a nemzetnek a képviselőhöz munkássága eddigi gyümölcseiről. Előszámlált adataiból kiemeljük a következőket: A jelen orssággytilés 1869. april 22-én nyílt meg, s összesen 228 ülést tartott. Az igazolt képviselők legnagyobb száma 433 volt, mely szá időnkint változott. Meghalt 12 képviselő, lemon dott 31. A háznak összesen 19 bizottsága működött, melyek 310 jelentést nyújtottak be. Indítvány beadatott 31, határozati javaslat 64, interpellatio 228, törvényjavaslat 130, kérvény 1859; a főrendiháztól érkezett üzenet 87. Mindezekre vonatkozó határozatok száma, ide nem értve a kérvényeket, 2418. Szentesítés alá terjesztetett 75 törvényjavaslat, ebből törvényerőre emeltetett 73. Ezek közt van az 1870-iki költségvetés, melynek szükséglete 199,099.501 frt, fedezete pedig 184,332,859 frt; a deficit tehát 14,766,942 frt. Ekkép számokkal föltüntetvén az első ülésszak föhb eredményeit, röviden érinté a jelen helyzetben elfoglalt semleges állásunkat, melyben aggódva bár, de nyugodt öntudattal várjuk a jövendőt, bízva igazságos ügyünkben, melyet védeni el vagyunk határozva. Végül éltetvén a királyt s királynét, mit az egész ház lelkesen viszhangoztatott, az első ülésszakot bezártnak nyilvánitá.

Aug. 4-én megnyittatott a második ülésszak. Mindenekelőtt a házszabályok értelmében az alelnökök, jegyzők s állandó bizottságok tagjainak megválasztásához fogtak. A ház alelnökeiiil megválasztattak szótöbbséggel: Bittó István és Perczel Béla, jegyzőkké: Jámbor Pál, Bujanovics Sándor, Anker Hugo, Széli Kálmán, Majláth István és Ivácskovics György; háznagygyá Kovách László. Ezuián