Eger - hetilap, 1870
1870-08-04 / 31. szám
250 van meggyőződve, hogy mihelyt a franczia hajóhad Koppenhága elé érkezik, Dánia is háborút kezd Poroszország ellen. A franczia hajóhad jul. 29-én a koppenhágai kikötőbe mégis érkezett, de hogy Dánia most már Francziaországhoz csatlakozott volna, arról hallgat a krónika; sőt egy koppenhágai távsürgöny szerint, a dán hadipárt minden erőködése daczára, a kormány szigorú semlegességet határozott el; de hogy képes lesz-e semlegességét mindvégig föntartani, az más kérdés. Annyi bizonyos, hogy Dániában egy Poroszország elleni háború igen népszerű volna, s a franczia kormány, mely a semlegességi nyilatkozatot igen rósz néven vette, most a legnagyobb pressiót fejti ki, hogy a dán kormányt a háborúban való részvétre bírja. A franczia kormány Washingtonból sürgönyt vett, melyben Amerika föltétien semlegessége mondatik ki. Hír szerint e sürgöny nemcsak igen udvarias, hanem rendkívüli rokonszenves hangon is van írva. Madridból jelentik, hogy a don Carlos által a franczia hadseregben való szolgálat iránt tett ajánlat — mely egyébiránt a franczia kormány által nem fogadtatott el — a carlisták közt egyenetlenséget idézett elő ; a főnökök közül többen boszankodnak dón Carlosra ez ajánlat tétekért, s mint mondják, most annak testvérét, ki a pápai zuávoknál szolgál, szándékoznak jelöltül elfogadni. Az összes madridi sajtó constatálja, hogy a spanyol kormány nyakra- főre készül. Az ezredek uj fegyvereket kaptak, a várak fölszereltetnek, a szabadsággal távollevő tisztek behivattak, s mindenütt egy negyedik zászlóalj alakittatik. Kinek szólanak a hadikészületek, azt még senkisem tudja. Levelezés. Párád, aug. 1. Mi az évszakban a május és pünkösd, az a parádi fürdőidényben a csehviczei s timsósi Annabál. Miként a hajónak a parthoz közeledése pezsgést és mozgást idéz elő, úgy e nap közeledtére megpezsdül és forr a vér az ifjúság ereiben, s mindenki czéljánál képzeli magát. E napon kinyílik a burkolt remény kaktusvirága, s a fürdő- intézet, mely különben szenvedő- s üdülőket is nagy számmal foglal magában, egyszerre egy nagyvárosi mulató-helylyé vará- zsoltatik át, hói a természet szépsége az elegantiával testvéri frigyben párosul — minden örömet s vigságot lehel. Midőn a szabatos játéku aszódi barnák fölöttünk uralkodni kezdének, elismerők karzati fölsőbbségtíket, s a nagy rész, hódolva a nemzeties zamatu zene hatalmának, a táncz örvényébe keveredett. Ez örvény gyttrüzéseit megköszönté a hajnal, mely is aztán magára vállalta a kivilágítást. — Eszembe jutott Frigyes császár, ki Aeneas szerint szívesebben vállalta volna a hideglelést; eszembe, hogy mennyire megváltoztak az idők! A régiben nem szerint is kedélyesen tánczoltak, s a férfiak a nőkkel tánczközben nem keveredtek. Vájjon visszamegytink-e még mi vagy unokáink a régi szokásra? talán, ha az adnectálási politika lejárja magát. Ki volt a bál királynéja? e kérdésre adósok maradunk. Ha egy nemzet oly sokáig nem tud királyt választani, hogyan bátorki djam én királynét? s ha a sok vajúdás után elvégre kiszemeltnek kijelölése egy nagy háborunaklett oka és szerzője,nem tarthatok-e én a szükségkép mellőzendő szép szemek nyilaitól? — Voltak sok szépek, és ez elég, — egyik sem lett enyim, s ez már sok vagy igen kevés. A parádi fürdőben ekkorig 320—30 vendég keresett gyógyulást vagy szórakozást. Való, hogy az Annabáli gőzfürdő után sok család elutazott, de helyeik, reméljük, még betöltve lesznek. A fürdő birtokosa gr. Károlyi György ur, évről évre többet áldoz mind a mulatni vágyók, mind különösen a szenvedő emberiség kényelmére. Tavaly húztak föl egy csinos melléképületet 14 fürdő szobával, ezek öszhangzó szépsége s czélszerüsége az áldozatkészségnek, mint a finom ízlésnek maradandó bizonyítéka. Az alsó-kerti sétányok bővítése s díszítése is mindig nagyobb mérvben halad előre. — Legyen szerencsénk! K. Legfölsőbb kéziratok. 0 cs. és Apostoli kir. Felsége a fiumei kérdésre vonatkozólag következő két legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: I. A magyar- és horvát-szlavon országgyűléseknek a fiumei kérdés tekintetében hozott, egymással lényegben egyező határozataik folytán, magyar minisztertanácsom előterjesztésére megengedem, hogy : 1. az 1867-ik évi april hó 6-án kelt elhatározásommal Fiume városa, kikötője és kerülete, nemkülönben Fiumevármegye kormányzatára nézve kinevezett biztosom működése megszünteltessék; 2. Fiume városa, kikötője és kerületében, az Elém terjesztett módozatok szerint provisorium állíttassák föl; 3. a javaslatba hozott hatáskörrel felruházandó kormányzó és a mellette tervezett hivatali állomások betöltésére, nemkülönben a Fiúméban fölállítandó első folyamodásu és fölebbviteli bíróság szervezésére nézve Nekem külön előterjesztés tétessék; 4. Fiumevármegye Horvát-Szlavonországaim autonom kormányzata alá visszabocsáttassék, mire nézve horvát-szlavon miniszteremet az •/. alatt ide mellékelt kéziratommal jelentéstételre egyúttal fölszólítottam; hogy végre 5. az ezen provisorium folytán szükségessé válandó tiszti fizetéseknek, továbbá a fiumei kormányzói lak átalaki ási, fölszerelési s egyéb költségeknek póthitel utjáni fedezése végett az országgyűléstől fölhatalmazás kéressék. Kelt Becsben, 1870. évi julius hó 28-án. Ferencz József, s. k. Gróf Andrássy Gyula, s. k. II. Kedves miniszterem Bedekovich ! Miután a fiumei kérdés tekintetében a magyar és a horvát-szlavon országgyűléseknek egymással lényegben egyező határozataik nyomán, magyar miniszter- tanácsom előterjesztésére, mai napról kelt elhatározásommal Fiume városa, kikötője és kerületének kormányzatára nézve ideiglenesen intézkedtem, s ennek következtében az 1867 ik évi april 6-án kelt kéziratommal Fiumevármegyére is kirendelt biztosom működése megszüntetendő, és ezen vármegye, a horvát-szlavon országgyűlésnek e részbeni óhajtásához képest is, Horvát Szlavonországaim autonom kormányzata alá visszabocsátandó lesz: ennélfogva megbízom önt, hogy az utóbbi tekintetben szükségesnek mutatkozó intézkedések iránt Horvát-Szlavon- s Dalmátországaim bánjától a szükséges javaslatokat bekivánván, eziránt Hozzám haladéktalanul előterjesztést tegyen. Kelt Bécsben, 1870. julius hó 28-án. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Városi és megyei hírek. ^Kovács János, városunk egyik jótevője, egyéb alapítványain kivitl az egri leányiskola számára is, nevezetesen — a mint magát 1824-ik évi augusztushó 25-én kelt alapitó levelében kifejezi — oly czélból tett alapítványt, hogy annak „esztendei interessé- böl — ezek az alapitó szavai — a szegényebb iskolai leánykáknak vagy a szükséges könyveket kellene venni, és csinosan bekötve az examenek alkalmatosságával az iskolai esztendőnek a végén, a legszorgalmatosabbak között kiosztogatni, vagy pedig ruházat jókra fordittatni, a mit tökéletes bizalommal a nemes egri tanács bölcs Ítéletére bízok, és arra ennélfogva meg is hatalmazom.“ Ez alapítvány évi kamataiból, az alapitó szándéka szerint, eddig különféle könyvecskék szoktak az ünnepélyes vizsgálat alkalmával a leányiskola növendékei között kiosztatni, melyeket a polgármester szokott volt beszerezni; azonban ez évben ily könyvkiosztás nem lesz, mert a boldog emlékű Kovács János ezen alapítványa többé nem létezik, a mennyiben a városi képviselőtestület többsége azt más czélra rendelte fordittatni. De lehet-e oly czél, mely bárkinek is jogot adna egy végrendeletet megmásítani? s hová lesz igy a tulajdon és a végrendeletek szentsége ? Kovács János alapitó-levele bevezető részében szándékát és akaratát ünnepélyesen kijelenti, midőn igy szól: „ime e következendő pontokat, mint szabad akaratomnak megmásol hatatlan végzését, s halálom után a testamentumok szentsége, s a hazai törvényeink oltalma alatt végbe-h aj tandó s mind végig megtartandó utolsó rendeléseimet állapítom me g.“ Ajánljuk ez ügyet polgártársaink figyelmébe, hogy városunk egyik jótevője akaratának és szándékának érvényt szerezhessenek. — Az egri k a t h. fő e 1 e mi tanodában, melynek 4 osztályában összesen 372tanoncz nyert oktatást, a nyilvános vizsgák, az egyházmegyei tanfelügyelő, az egri própostplebános, számos iskolaszéki tag s több szülő jelenlétében, jul. 25—28-án tartattak meg, kitűnő credménynyel. A tanév jul. 31-én a lyceum dísztermében ren
