Eger - hetilap, 1870
1870-07-21 / 29. szám
233 közt. Midőn a baloldalnak azt veté szemére, hogy ha a kormányra találnak jutni, minden eddigi beszédeiket kénytelenek lesznek az országgyűlési naplóból kitépni, a jobboldal nemcsak viharos éljenzésben tört ki, hanem lábaival is tombolt, mely tiszteletlenségért a ház méltósága iránt Sotnssich Pál elnök a tombolókat rendre utasitá. Miután még László Imre indítványozó és Perczel Béla a közp. bízó ság előadója megtartók zárbeszédeiket, elnök a szavazást a következő ii ésre tűzte ki. A jul. 16 iki ülésben, a porosz viszály alkalmából két interpelláló történt Ivánka Imre és Madarász József részéről'; az előbbi a v( dtörvény 57.§-ra vonatkozólag, az utóbbi pedig az iránt kért föl- világositást: váj jon a magyar kormány hajlandó s képes-e a kti- Bzöböu levő franczia-porosz háborúval szemközt Magyarországra nézve a semlegességet föntartani s biztosítani? Ezután névszerinti szavazás történt a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat fölött, melynek eredménye következő: 403 igazolt magyar- országi képviselő közül összesen szavazott 348; ezek közül igennel szavazott 203, nemmel 145, távol volt 54 képviselő; az elnök nem szavazott. E szerint a törvényjavaslat 58 szótöbbséggel a részletes vita alapjául elfogadtatott, s a ház a részletes vi:át azonnal meg is kez- de te Először Tisza Kálmán szólt, indítványozván a javaslat czime megalapításának elhalasztását a részletes vita befejezteig; de a többség a czimet elfogadta. Az 1. § hoz Győrffy Gyula módosítványt ad be, mely szerint a városok külön rendezendök lennének. Wahr- mann Mór szintén barátja a külön rendezésnek, de ezt jelenleg ki- vihetlennek tartja, miért is csak Buda-Pest rendezésére nézve indítványoz külön törvényjavaslatot, s ez iránt határozati javaslatot nyújt be. Tóth Vilmos, mint a beteg belügyminiszter megbízottja, Ker- kápoly miniszter s több jobboldali aWahrmann módositványa mellett szóltak, mig a baloldali szónokok Győrffy Gyula modositványát pártolók, de a szavazás e kérdés fölött a következő ülésre halasz- tatott. A jul. 18-iki ülésben folytatták a részletes tárgyalást a köz- törvényhatósági törvényjavaslat l-sö§-a fölött. Az ellenzéki szónokok, kö/.tü < Tisza Kálmán, Mocsáry Lajos,Irányi Dániel és Nyáry Pál,a városok kttíön rendezése mellett szóltak,mig a jobboldaliak Wahrmann módo-itványát pártolók,mely szerint csupán Buda-Pestre nézve fog külön törvényjavaslat intézkedni. Végül névszerinti szavazással az 1. §. a közp. bizottság szövegezése szerint, Wahrmann módosításával s ugyanannak azon ha ározati javaslatával fogadtatott el, mely szerint a minisztérium a testvérfövárosok közigazgatásának egyesítése czéljából, a kellő lépések megtételére utasi tátik. A 2-ik §. észrevétel nélkül megszavaztatott. A 3. §-nál Pulszky módosítványt tett, melyben a városoknak a vagyonkezelésre nézve könnyebbségeket kivánt biztosítani. Ugyané §-nál Pécsy Tamás is ajánlott módosítást, melyben a törvényhatóságok jogkörét rendkívül megtágitotta volna. A többség azonban mindkét módosítványt elvetette. Politikai hetiszemle. A spanyol trónkérdés fölött Franczia- és Poroszország közt pár héttel eze ött váratlanul kitört viszályt a semleges hatalmaknak, fajdalom, nem sikerült kiegyenlíteni. Főleg Ausztria-Magyarország és Anglia bti/gólkodiak a békés kiegyeztetés körül, de minden erő- kö lé-óik sikeretlen maradt. Francziaország megizente a háborút Poroszországnak. A viszályra, mint tudva van, Hohenzollern hg. spanyol trónje- löltiége szo'gált okul. A franczia kormány megengadhetlennek találván, hogy a különben is tulhatalmas Hohenzollern dynastia egyik tagja foglaja el a spanyol trónt, fölszólitá a porosz kUliigyminiszte riu not a jelöltség visszavonására; ez azonban vonakodással vála- szo t, azt ál itván, hogy az ügyről mit sem tud , s hogy az a berlini cabinet előtt teljesen idegen maradt. Ezután a franczia kormány Vilmos királyhoz fordult, ki bevalló, hogy Lipót bgnek a jelöltséghez beleegyezését adta, sőt azt is beismeré, hogy az ügyet Bismarck gróffal közölte; de azt állítá, hogy a Spanyolország és Lipót hg. közt fo yt alkudozásokba be nem folyt, s hogy mint a család feje, és nem mint ural-odó avatkozott az ügybe. Időközben Hohenzollern Lipót hg. visszalépett a jelöltségtől. Most a franczia kormány azt kívánta Vilmos királytól, hogy csatlakozzék e lemondáshoz, s tegyen kötelező nyilatkozatot az iránt, hogy azon esetre, ha Hohenzollern hg. a koronával újra megkináltatnék, megvonandja tőle beleegyezését an- Dak elfogadásához. A porosz király azonban nem vállalta el e kötelezettséget, sőt Benedetti franczia nagykövettől, ki e kívánat előterjesztésével volt megbízva, az elfogadást megtagadta. Benedetti Emsben a fürdői sétányon terjesztette elő kormánya követelését Vilmos királynak, beszélgetés közben, ki ezt sértésnek vette, s az au- dientiát ezért tagadta meg tőle. Midőn a franczia kormány nagykövetének elutasításáról s a porosz hadikészületekről hirt vett, azonnal hadat izent Poroszországnak, s arról, valamint az egész tényállásról előterjesztést tett a kamaráknak, melyek a hadizenet iránti közlést nagy lelkesedéssel fogadták, s a kormány által kért hitelt, valamint a mozgó nemzetőrség behívása s a háború tartamára to- borzandó önkéntesek iránti törvényt csaknem egyhangúlag megszavazta. Leirhatlan a lelkesedés, mely nemcsak Parisban, hanem egész Francziaországban a háború iránt nyilvánul. Az Emsböl érkezett hírek e hó 15 én őrült izgatottságot idéztek elő Párisban, mindenütt harczia8 kiáltások hangzottak, s ha itt-ott valaki a békét merte éltetni, azt a zajongó tömeg jól elpáholta. Hir szerint két Orleans herczeg is, mint közkatona fog a hadjáratban részt venni. A toborzott önkéntesek száma pár nap alatt már meghaladta a 10,000-et. Mindez azt bizonyítja , hogy Francziaországban nemzeti háborúnak tekintik az ügyet. Biztosan állítják, hogy Napoleo n császár maga is elmenend a hadsereghez. De berlini lapok szerint ott is igen nagy az izgato tság és lelkesedés, sőt a délnémet államok is nemzeti ügynek tekintik a porosz franczia háborút. Azonban más forrásból meritett hirek épen ellenkezőleg hangzanak. A franczia és porosz lapok már megkezdték a csatározást, 8 különösen ez utóbbiak a legdurvább kifejezésekkel illetik Benedet- tit s a franczia nemzetet. A harcz megkezdéséről e pillanatig még nincsenek híreink. Egy jul, 17. párisi sürgöny szerint, Bouher a se- natusban jelenté, hogy a poroszok a franczia területre bevonultak. Ugyanazon napról egy másik párizsi sürgöny azt állítja, hogy a poroszok benyomulása hivatalosan megczáfoItatott. A határon 7 porosz vétetett észre, semmi csapat sem állíttatott föl. — Anglia még nem mondott le végkép a béke föntarthatásának reményéről. Ezt tanúsítja az, hogy kérdést intézett a porosz kormányhoz, ha vaijon az 1865-iki párisi egyezmény értelmében, a fegyverfogás előtt hajlandó volna-e, a vitás kérdést a semleges hatalmak elé terjeszteni? Anglia kész a kellő lépéseket kezdeményezni. Hir szerint ugyanily kérdés intéztetett Párisba is. A többi hatalmak magatartását illetőleg, eddig a helyzet következő : A délnémet államok: Baden,Würtemberg, Bajor és Szászország kiadták már a mozgósítási parancsot, hogy Poroszország mellett küzdjenek. Ausztria-Magyarország nem készül, mert semleges akar maradni, de kénytelen lenne síkra szállni azon esetre, ha Oroszország jelenlegi semlegességéből kilépne, mi egyelőre nem látszik valószínűnek. Oroszország szándéklatairól még mit sem tudhatni. Gortsakoff hg. orosz külügyminiszter, e hó 18-án Párisba érkezett. Olaszország biztosító Francziaországot, hogy távol marad a harcztól, és alkalmasint bevonuland az egyházi államokba, mihelyt a francziák onnan eltávoznak, mi legközelebb várható. Anglia hallgat, s beavatkozása nem valószínű. Spanyolország sem szándékozik kilépni a semlegességből, ez állammal — a „Constit." szerint — minden nehézség ki van egyenlítve.Hollandia, Belgium és Sveicz fegyverkeznek semlegességük megóvása végett, Törökország szintén fegyverkezik, mert nem bízik Oroszországban. Svéd- és Norvégország semlegessége szintén valószínű. Romania követ-kamrájában a kormány kijelenté , hogy a szerződések értelmében semleges marad. Csupán Dániáról írják, hogy F ranziaországot tényleg segélyzendi, habár egy újabb sürgöny Dánia semlegességéről szól. Dániában nagy ovatiók történnek Francziaország mellett. Hogy mint fejlődnek a viszonyok később, ki tudná előre megjósolni? ! Madridból azt írják a franczia lapoknak , hogy a különböző pártvezérek megegyeztek , miszerint a köztársaságot fogják procla- málni, miután a királyválasztás mindenütt a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Prim hir szerint értesité is a császárt, hogy csak magának köszönheti, ha a köztársasági államforma fogadtatik el Spanyolországban. A zsinat e hó 13-án szavazott a pápa csalhatlanságának kérdése fölött. 600 zsinati tag közül 88-an „non placet-“tel, 62 en „placet juxta modum“-mal szavaztak, 81-en távol voltak a szavazástól. Ezen 231 szavazat képezi a zsinati ellenzéket, s igy a csalhat- lanság mellett 369 szavazat adatott be. A Rómában levő ösz- szes magyar püspökök, a székesfehérvári kivételével, „non placet“- tel szavaztak. A végletárgyalás valószínűleg novemberre marad. A magyar püspökök a jövő héten haza készülnek. Rómából sürgönyzik,hogy egy ott elterjedt röpirat egyuj zsinat egy behívását kíván ia, a jelenlegi zsinat határozatainak megsemmisítése végett. — A „Gi-
