Eger - hetilap, 1870
1870-07-14 / 28. szám
226 hogy a fölmondási idő 100 fton alóli kölcsönöknél egy hónál, 100 fton felüli kölcsönöknél pedig három hónál rövidebb nem lehet. Ki a* egyleti pénztárból kölcsönt akar venni, kérelmével szóval vagy irásbelileg a választmányhoz fordul; a legkisebb kölcsön 3 frt. — A tagok az idegenek, az előbbi folyamodók a későbbiek és a kisebb összegű kölcsönök a nagyobbak előtt elsőbbséggel bimak. — Kölcsönök rend-zerint három hónapnál hosszabb időre nem adatnak, egyébiránt a kölcsönvevövel létrejött megállapodás határoz. A választmány föl van jogosítva, a kölcsön visszafizetése idejét meghosszabbítani. Azon összeg erejéig, mely a betéti könyvecskében az illető javára van Írva, a tag keze>ség nélkül is tarthat igényt kölcsönre, ha az illető tag ennél nagyobb Kölcsönt kivan, a kiállítandó kötelezvény legalább egy kezes vagy jelzálog által biztosítandó. — Kézi zálogokul csak könnyen értékesíthető tárgyak, úgymint értékpapírok, arany- és e/.üstnemüek sat. fogadtatnak el, oly határozott kikötéssel, h< gy a kölcsönzési határidő lejárta után egy hó alatt vissza nem váltott zálog nyilvános árverésen eladatik. — A tartozás levonása után maradt felesleg az adósnak átadandó. Az egylet ügyeir igazgatják: a közgyűlés, a választmány s a tisztviselők. Közgyűléseken minden törzsbetét annak, kinek nevére szól, 1—5-ig egy, 6—10-ig két, és 10-en fölül három szavazatot biztosit, három szavazatnál több nem gyakorolható. — A szavazati jog csak személyesen gyakorolható, azonban a kiskorúak törvényes gyámjuk, a nők pedig meghatalmazottjuk által képviselhetik magukat, a meghatalmazottaknál megkivántatik, hogy az egyletnek tagtai legyenek, a gyámok pedig, ha az egyletnek tagjai nem volnának, magukat egyleti tag által képviseltethetik. A választmány a közgyűlés által egy évre választandó elnökből és 12 tagból áll. — A választmány az alapszabályok pontos megtartásáért és az egylet mindennemű ügyeinek lelkiismeretes kezeléséért vagyonával is felelős, magától értetvén, hogy a választmányi ülésben hozott határozatokért csak a végzés létrehozását pártolók felelősek. Az egyleti tisztviselők számát, illetményeiket s az általuk netán leteendő biztosítékot a választmány állapítja meg, köteles azonban mindezt a közgyűlésnek tudomás végett bejelenteni, a tisztviselők számára hivatalos utasítást készíteni. A tisztviselők a választmány alatt állnak, általa választatnak és elbocsáttatnak. Minden év végével a választmány az üzletkimutatást, úgy a mérleget elkészíti, és azt a számbiráló bizottmány által történt átvizsgálás után a közgyűlés határozata alá bocsátja. — A közgyűlés által megállapított mérleg s üzletkimutatás kimutatandó, és az egyleti tagoknak, úgy az egylet hitelezőinek egy-egy példány kézbesítendő. A tiszta jövedelemből 10% a tartalékalaphoz csatoltatik, 20% a választmányi tagok működésük aránya szerinti jutalmazására, 70°/o pedig osztalékra fordittatik. — A tét alatt föl nem vett osztalékok a tartalékalaphoz csatoltatnak. Az egylet tartama egyelőre hat évre állapíttatott meg. Működését tovább is folytathatja, ha ez a közgyűlés által az összes tagok beleegyezésével elbatároztatik. — A hat év lejárta előtt feloszlik az egylet, ha ez az összes tagok által közgyűlésileg elbatároztatik. — A tartalékalap, illetőleg annak fönmaradt részének egy harmada jótékony czélokra fordítandó, két harmada pedig a tagok közt törzsbetéteik arányában kiosztatik. Az „egri önsegélyző egylet“ alapszabályai a földművelés , ipar és kereskedelmi rn. kir. minisztériumnak a törvény értelmében be- mutattattak, és általa 7896. sz. alatt helybenhagyattak. A megalakult egylet elnöke: Mészáros István; választmányi tagjai: Tavassy Antal, Eisenmann János, Kánitz Lipót, Schwarcz Adolf, Glósz Károly, Kubik Endre, Adler Mór, Konn Soma, Bernek- ker Ferencz, Greiner Arnold, Sir Antal, Ringelhann Imre; ügyvezetője Fekete Károly, pénztárnoka Lieb Károly. Közgyűlési határozat folytán az üzlet folyó hó 18-kán, Klein András urnák a Széchenyi- és sz. János-utczára néző, 191. sz. alatti házában nyílik meg, azontúl szombat, ünnep és vasárnap kivételével, naponta reggeli 9 órától déli 12 óráig nyitva leend. A 3 frtos törzsbetétek f. hó 18-kától 3l-kéig ugyanott befizeten- dök, ezenkívül ugyanez alkalommal a fölszerelési költségek fedezésére külön fizetendő minden egyes törzsbetét után 30 kr pótlék; a rendes 50 kros havi részletfizetés pedig jövő augusztus 1-én veszi kezdetét. Választmányi határozat folytán elfogad az egylet betét- pénzeket is 1 fttól 20 )0 frtig 6°/o kamatra, 100 forinton alól egy havi, 100 frton 2000 frtig három havi felmondásra, azonban ha a pénztár állása engedi, a betett pénz a fölmondási határidő előtt is kivehető, ha az annyi ideig be volt téve, mint a mennyi a fölmou- dási idő. 2000 forinton felül, vagy az ugyanazon egyén által részletekre osztott, de 2000 forintot összesen meghaladó betétre nézve a kamatláb, úgy a fölmondási idő esetenként a választmány által álla- pittatik meg. Kamat csak egész hóra és csak forint után számittatik,a hó 5-éig betett s a hó két utolsó hivatali napján kivett pénzektől azonban egész havi kamat jár. — A kamatok félévenkint, junius 30-án és deczember 3l-én vehetők ki; az üzleti év eltelte után ki nem vett kamatok tökésittetnek, ugyanazon kamatláb szerint, mint a betéti tőke. Könyvdij fejében a betevő 1 fttól 10 frtig 1 kr, 10 írttól 100 frtig minden 10 forint után 1 kr; 100 frton fölül minden 1000 forint után 10 kr, azonban 1 írtnál többet semmi esetre sem fizet. Kölcsönöknél a kamatok, melyek a kölcsönösszeg kiszolgáltatásakor előre levonandók, ez idő szerint következőleg vannak megállapítva: a) az ingatlanra jelzálog! bekeblezés mellett adott kölcsönnél 8°10, b) a legalább egy kezes által aláirt három hórai kölcsönről szóló kötvénynél 9°l0, c) váltónál 9°10, d) kézi zálogoknál, mint érték papírok, államsorsjegyek, arany- eziistnemüek ékszereknél 10°10. Aláírások mindaddig, mig 5000 részvény alá nem lesz Írva, még elfogadtatnak Mészáros István intézeti elnök, Fekete Károly ügyvivő és Lieb Károly pénz tárnok által, f. hó 18-ika után pedig az egylet helyiségében. Politikai hetiszemle. Egy hét óta a lapok politikai tartalmát, igen kevés kivétellel, a legújabb spanyol trónjelöltségre vonatkozó hírek és czikkek képezik. Hohenzollern herczeg jelöltsége kevés nap alatt oly eseménynyé nőtte ki magát, mely egész Európa figyelmét fölkeltette. Legközelebbről van ez ügyben érdekelve Francziaország, miért is ott lázas izgatottság uralkodik. E kérdésben az összes pártok egyetértenek. A franczia lapok szenvedélyesen nyilatkoznak. A „France“, a porosz lapok ellen polemizálva, Prímet és Bismarckot egy diplomatiai összeesküvés vezetőinek nevezi. A „Moniteur“ kimutatja, hogy e két államférfin szövetkezett Európa békéjének megzavarására; s tanácsolja a kormánynak, hogy legkevésbbé se habozzon, mert az ország mellette van, s Európa Francziaországnak ad igazat. A „Liberté“-ben Girar- din azt írja, hogy egy gyorsan megkezdett háború Poroszország elleu Franciaországnak még akkor is igen kedvező kilátásokat nyújt, ha nincsenek is szövetségesei. A „ CoDstit.“ is igen izgatott hangon s fenyegetöleg nyilatkozik. A mi a párisi cabinetet illeti, minden jel odamutat, hogy ez nem fog engedni, még ha legvégsőre kerül is a dolog, de nem is engedhet Francziaország lealázása nélkül, azért Európa békéje ma Porosz- és Spanyolországtól függ.—■ mondja a „Con- stit.“ — mely hatalmakról hírlik, hogy szövetséget kötöttek. Grammont hg. külügyminiszter erélyes jegyzéket küldött Berlinbe, melyben nemcsak Hohenzollern hg. jelöltségének visszahúzását, hanem azt is kívánja, hogy a porosz király, mint a Hohenzollern-ház feje, tiltsa meg Lipót hgnek a korona elfogadását. Ugyancsak Grammont hg. a franczia kamarában interpelláltatván, egész nyíltsággal kijelenté, hogy a kormány meg nem tűri Hohenzollern hget a spanyol trónon, s annak megválasztását casus bellinek tekinti. A kormány Madridba is küldött jegyzéket, melyben a jelöltség visszahúzását követeli. Az összes európai hatalmasságok kivétel nélkül hidegen fogadták a trónjelöltségre vonatkozó spanyol közlést. Az osztrák-magyar külügyminiszter, Beust gróf, csak föntartással fogadta el e közleményt, a mennyiben nem titkolá el azon nézetét, hogy e meglepetés az európai békére nézve igen kedvezőtlen hatást idézhet elő. A mi Oroszországot illeti, ez a kérdés elintézésére conferentiát ajánlott a franczia kormánynak, de ez indítvány Párisban határozott ellenzésre talált, mert sejtik, hogy Oroszország háta mögött Bismarck áll, ki csak időt akar nyerni a conferentia-tervvel. Hát Poroszország ? ott azt színlelték, mintha az egész trónkérdésről csakis a franczia lapokból értesültek volna először, s Pilátusként mossák kezüket; de Francziaország ezzel nem elégszik meg, s Poroszországot teszi felelőssé. Mint Bécsből távirják, Poroszország **
