Eger - hetilap, 1870

1870-07-14 / 28. szám

226 hogy a fölmondási idő 100 fton alóli kölcsönöknél egy hónál, 100 fton felüli kölcsönöknél pedig három hónál rövidebb nem lehet. Ki a* egyleti pénztárból kölcsönt akar venni, kérelmével szó­val vagy irásbelileg a választmányhoz fordul; a legkisebb kölcsön 3 frt. — A tagok az idegenek, az előbbi folyamodók a későbbiek és a kisebb összegű kölcsönök a nagyobbak előtt elsőbbséggel bimak. — Kölcsönök rend-zerint három hónapnál hosszabb időre nem adat­nak, egyébiránt a kölcsönvevövel létrejött megállapodás határoz. A választmány föl van jogosítva, a kölcsön visszafizetése idejét meg­hosszabbítani. Azon összeg erejéig, mely a betéti könyvecskében az illető ja­vára van Írva, a tag keze>ség nélkül is tarthat igényt kölcsönre, ha az illető tag ennél nagyobb Kölcsönt kivan, a kiállítandó kötelez­vény legalább egy kezes vagy jelzálog által biztosítandó. — Kézi zálogokul csak könnyen értékesíthető tárgyak, úgymint érték­papírok, arany- és e/.üstnemüek sat. fogadtatnak el, oly határozott kikötéssel, h< gy a kölcsönzési határidő lejárta után egy hó alatt vissza nem váltott zálog nyilvános árverésen eladatik. — A tartozás levonása után maradt felesleg az adósnak átadandó. Az egylet ügyeir igazgatják: a közgyűlés, a választmány s a tisztviselők. Közgyűléseken minden törzsbetét annak, kinek nevére szól, 1—5-ig egy, 6—10-ig két, és 10-en fölül három szavazatot biztosit, három szavazatnál több nem gyakorolható. — A szavazati jog csak személyesen gyakorolható, azonban a kiskorúak törvényes gyámjuk, a nők pedig meghatalmazottjuk által képviselhetik magukat, a meg­hatalmazottaknál megkivántatik, hogy az egyletnek tagtai legyenek, a gyámok pedig, ha az egyletnek tagjai nem volnának, magukat egy­leti tag által képviseltethetik. A választmány a közgyűlés által egy évre választandó elnök­ből és 12 tagból áll. — A választmány az alapszabályok pontos megtartásáért és az egylet mindennemű ügyeinek lelkiismeretes ke­zeléséért vagyonával is felelős, magától értetvén, hogy a választmá­nyi ülésben hozott határozatokért csak a végzés létrehozását párto­lók felelősek. Az egyleti tisztviselők számát, illetményeiket s az általuk ne­tán leteendő biztosítékot a választmány állapítja meg, köteles azon­ban mindezt a közgyűlésnek tudomás végett bejelenteni, a tisztvise­lők számára hivatalos utasítást készíteni. A tisztviselők a választ­mány alatt állnak, általa választatnak és elbocsáttatnak. Minden év végével a választmány az üzletkimutatást, úgy a mérleget elkészíti, és azt a számbiráló bizottmány által történt átvizs­gálás után a közgyűlés határozata alá bocsátja. — A közgyűlés ál­tal megállapított mérleg s üzletkimutatás kimutatandó, és az egy­leti tagoknak, úgy az egylet hitelezőinek egy-egy példány kézbe­sítendő. A tiszta jövedelemből 10% a tartalékalaphoz csatoltatik, 20% a választmányi tagok működésük aránya szerinti jutalmazására, 70°/o pedig osztalékra fordittatik. — A tét alatt föl nem vett oszta­lékok a tartalékalaphoz csatoltatnak. Az egylet tartama egyelőre hat évre állapíttatott meg. Műkö­dését tovább is folytathatja, ha ez a közgyűlés által az összes tagok beleegyezésével elbatároztatik. — A hat év lejárta előtt feloszlik az egylet, ha ez az összes tagok által közgyűlésileg elbatároztatik. — A tartalékalap, illetőleg annak fönmaradt részének egy harmada jótékony czélokra fordítandó, két harmada pedig a tagok közt törzs­betéteik arányában kiosztatik. Az „egri önsegélyző egylet“ alapszabályai a földművelés , ipar és kereskedelmi rn. kir. minisztériumnak a törvény értelmében be- mutattattak, és általa 7896. sz. alatt helybenhagyattak. A megalakult egylet elnöke: Mészáros István; választmányi tagjai: Tavassy Antal, Eisenmann János, Kánitz Lipót, Schwarcz Adolf, Glósz Károly, Kubik Endre, Adler Mór, Konn Soma, Bernek- ker Ferencz, Greiner Arnold, Sir Antal, Ringelhann Imre; ügyve­zetője Fekete Károly, pénztárnoka Lieb Károly. Közgyűlési határozat folytán az üzlet folyó hó 18-kán, Klein András urnák a Széchenyi- és sz. János-utczára néző, 191. sz. alatti házában nyílik meg, azontúl szombat, ünnep és vasárnap kivételével, naponta reggeli 9 órától déli 12 óráig nyitva leend. A 3 frtos törzsbetétek f. hó 18-kától 3l-kéig ugyanott befizeten- dök, ezenkívül ugyanez alkalommal a fölszerelési költségek fedezé­sére külön fizetendő minden egyes törzsbetét után 30 kr pótlék; a rendes 50 kros havi részletfizetés pedig jövő augusztus 1-én veszi kezdetét. Választmányi határozat folytán elfogad az egylet betét- pénzeket is 1 fttól 20 )0 frtig 6°/o kamatra, 100 forinton alól egy havi, 100 frton 2000 frtig három havi felmondásra, azonban ha a pénztár állása engedi, a betett pénz a fölmondási határidő előtt is kivehető, ha az annyi ideig be volt téve, mint a mennyi a fölmou- dási idő. 2000 forinton felül, vagy az ugyanazon egyén által részle­tekre osztott, de 2000 forintot összesen meghaladó betétre nézve a kamatláb, úgy a fölmondási idő esetenként a választmány által álla- pittatik meg. Kamat csak egész hóra és csak forint után számittatik,a hó 5-éig betett s a hó két utolsó hivatali napján kivett pénzektől azon­ban egész havi kamat jár. — A kamatok félévenkint, junius 30-án és deczember 3l-én vehetők ki; az üzleti év eltelte után ki nem vett kamatok tökésittetnek, ugyanazon kamatláb szerint, mint a betéti tőke. Könyvdij fejében a betevő 1 fttól 10 frtig 1 kr, 10 írttól 100 frtig minden 10 forint után 1 kr; 100 frton fölül minden 1000 forint után 10 kr, azonban 1 írtnál többet semmi esetre sem fizet. Kölcsönöknél a kamatok, melyek a kölcsönösszeg ki­szolgáltatásakor előre levonandók, ez idő szerint következőleg van­nak megállapítva: a) az ingatlanra jelzálog! bekeblezés mellett adott kölcsön­nél 8°10, b) a legalább egy kezes által aláirt három hórai kölcsönről szóló kötvénynél 9°l0, c) váltónál 9°10, d) kézi zálogoknál, mint érték papírok, államsorsjegyek, arany- eziistnemüek ékszereknél 10°10. Aláírások mindaddig, mig 5000 részvény alá nem lesz Írva, még elfogadtatnak Mészáros István intézeti elnök, Fekete Károly ügyvivő és Lieb Károly pénz tárnok által, f. hó 18-ika után pedig az egylet helyiségében. Politikai hetiszemle. Egy hét óta a lapok politikai tartalmát, igen kevés kivétellel, a legújabb spanyol trónjelöltségre vonatkozó hírek és czikkek képezik. Hohenzollern herczeg jelöltsége kevés nap alatt oly eseménynyé nőt­te ki magát, mely egész Európa figyelmét fölkeltette. Legközelebbről van ez ügyben érdekelve Francziaország, miért is ott lázas izgatottság uralkodik. E kérdésben az összes pártok egyetértenek. A franczia lapok szenvedélyesen nyilatkoznak. A „France“, a porosz lapok ellen polemizálva, Prímet és Bismarckot egy diplomatiai összeeskü­vés vezetőinek nevezi. A „Moniteur“ kimutatja, hogy e két államfér­fin szövetkezett Európa békéjének megzavarására; s tanácsolja a kormánynak, hogy legkevésbbé se habozzon, mert az ország mellette van, s Európa Francziaországnak ad igazat. A „Liberté“-ben Girar- din azt írja, hogy egy gyorsan megkezdett háború Poroszország elleu Franciaországnak még akkor is igen kedvező kilátásokat nyújt, ha nincsenek is szövetségesei. A „ CoDstit.“ is igen izgatott hangon s fenyegetöleg nyilatkozik. A mi a párisi cabinetet illeti, minden jel odamutat, hogy ez nem fog engedni, még ha legvégsőre kerül is a dolog, de nem is engedhet Francziaország lealázása nélkül, azért Európa békéje ma Porosz- és Spanyolországtól függ.—■ mondja a „Con- stit.“ — mely hatalmakról hírlik, hogy szövetséget kötöttek. Gram­mont hg. külügyminiszter erélyes jegyzéket küldött Berlinbe, melyben nemcsak Hohenzollern hg. jelöltségének visszahúzását, hanem azt is kívánja, hogy a porosz király, mint a Hohenzollern-ház feje, tiltsa meg Lipót hgnek a korona elfogadását. Ugyancsak Grammont hg. a franczia kamarában interpelláltatván, egész nyíltsággal kijelenté, hogy a kormány meg nem tűri Hohenzollern hget a spanyol trónon, s annak megválasztását casus bellinek tekinti. A kormány Madrid­ba is küldött jegyzéket, melyben a jelöltség visszahúzását követeli. Az összes európai hatalmasságok kivétel nélkül hidegen fo­gadták a trónjelöltségre vonatkozó spanyol közlést. Az osztrák-ma­gyar külügyminiszter, Beust gróf, csak föntartással fogadta el e köz­leményt, a mennyiben nem titkolá el azon nézetét, hogy e meglepe­tés az európai békére nézve igen kedvezőtlen hatást idézhet elő. A mi Oroszországot illeti, ez a kérdés elintézésére conferentiát ajánlott a franczia kormánynak, de ez indítvány Párisban határozott ellenzés­re talált, mert sejtik, hogy Oroszország háta mögött Bismarck áll, ki csak időt akar nyerni a conferentia-tervvel. Hát Poroszország ? ott azt színlelték, mintha az egész trónkér­désről csakis a franczia lapokból értesültek volna először, s Pilátus­ként mossák kezüket; de Francziaország ezzel nem elégszik meg, s Poroszországot teszi felelőssé. Mint Bécsből távirják, Poroszország **

Next

/
Oldalképek
Tartalom