Eger - hetilap, 1870

1870-07-07 / 27. szám

216

államsegélyért a kormányhoz folyamodni. Különben ez ügyben a tárgyalások folyamatban vannak.

Atkár községe is községinek jelenté ki eddigi róm. kath. iskoláját, de mivel mindeddig nem igazolá tulajdonjogát az iskolai épülethez : említett község tanfölügyelö ur által a tulajdonjog igazolására hivatott föl. Ez azonban még meg nem történvén, az iskolaügy itt függőben van.

Zsadány községe szintén községinek nyilvánító róm. kath. iskoláját ; minthogy azonban ez nem a polgári község, hanem a róm. kath. hitközség tulajdonát képezi, a telekkönyvbe „kántori állomás“ czimen lévén bevezetve, illető község elöljáróságát elnök tauföliigye- lö ur figyelmezteté a nagym. m. kir. vallás- és közoktatási miniszter ur múlt évi nov. hó 11-én 31,717. sz. alatt kelt rendeletére, mely- nélfogva ily esetekben az egyházközségnek s az egyházközségi hatóságnak van joga határozni, a miért is az egyházközségi hatóság beleegyezése kikérendő.

III. Elnök a. m. kir. vallás- és közoktatási miniszternek f. é, april 28-án 9055. sz. a. kelt rendelete folytán értesíti az iskolatanácsot, miszerint a képviselőház által a 80 megyei iskolatanács úti költségei és napidijainak fedezésére 1870-re 40,000 frt engedélyeztetvén, miután e tankertilet iskolatanácsának ülései a megye bizottmányi gyűléseivel különben is összeesnek, de tekintve ez ősz- szegből a megyékre eső részlet csekély voltát is: a tanácstagok ha- zafiui áldozatkészségének igénybevételét hangsúlyozza.— A tagok áthatva a népnevelésügy fontosságától, az évnegyedes gyűlésekre lemondanak az útiköltség és napidijakról, s csak egyes rendkívüli esetekben és kiküldetések alkalmával óhajtják annak igénybevételét.

IV. Elnök a Tiszavidékén levő nagy terjedelmű és népes pusztákon, melyek eddig az iskolákat teljesen nélkülözik, tanyai iskolák fölállításának, vagy esetleg vándortanitók kiküldésének szükségét adván elő, az ottani birtokosok figyelmét és áldozatkészségét ez irányban kívánja föhivni.

Az iskolatanács belátván amaz iskolák fölállításának szükségét, egyes vidékekre megbízottak kiküldését határozta el, kik a fölállítandó iskolák létesítése tekintetéből az egyes tanyák terjedelmét, egymáshozi távolságát és egyéb viszonyait tüzetesen tanulmányozván, a tett tapasztalatok szerint a létesítendő iskolák helyeinek kijelölése tekintetéből javaslati tervezetet készítve, az illető birtokosoknál odahatni fognak, hogy a népiskolai czélokra a törvény értelmében különben is fizetendő 5% tes iskolai-adó tekintetbe vétele mellett, a szükséges népiskolai tanintézeteket az illető tanyákon részint egyesülten, a körülményekhez képest pedig egyedül is fölállítsák. — E czélból tehát a török szent miklósi tanyák megvizsgálására Herkel Károly és Fejér Miklós, Mezőtúrra Mészáros Endre és Pethő József tanácstagok, P.-Süly vidékére pedig Halasy Béla közbirtokos és Berzeviczy Anlal róm. kath. lelkész urak kéretnek föl, kik erről elnök tanfölügyelö által oly fölhívással értesittetnek, hogy eljárásuk eredményéről elnök tanfölügyelö urat annak idejében ér- siteni szíveskedjenek.

V. Meg lévén győződve az iskolatanács, miszerint a tanítás biztos sikere leginkább a tanítók jól képzettségétől függ, elnöklő tanfölügyelö ur indítványára a szünidőben egy 4 hétre terjedő ké- pezdei gyakorlati tanfolyam nyitása határoztatott el, oly módon, hogy az iskolatanács a kettős megyében működő községi iskolatani- tókat fölszólítván e tanfolyambani részvételre, azoknak díj nélkül nyerendő elszállásolása és élelmezése végett Eger városa t. képviselő-testületének áldozatkészségéhez fog járulni. A felekezeti tanítók megjelenése is szívesen fogadtatván, elnök tanfölügyelö ur által a főt. esperességek utján a részvételre szintén fölhivatnak. — Jelen határozat végrehajtásával elnöklő tanfölügyelö ur bizatik meg.

VI. Végre az egri községi iskolák tanítóinak dijlevelei mulattatván be, — tudomásul vétetik. Jelenszky Ferencz,

tanfölügyelőségi tollnok.

Politikai hetiszemle

A franczia törvényhozótest jun. 30-iki ülésében foglalkozott az ujonczozás kérdésével. A kormány ez évre 90,000 ujonczot kivan. Több képviselő reductiót követelt, de a hadügyminiszter kijelenté, hogy a kormány már elér e az engedmények netovábbját, midőn

10,000 ujonczcza! kevesebbet kíván, mint azelőtt. E reductiót is c-ak azért tette, mert a többi hatalmak megigériék, hogy ők is leszállítják hadseregeiket, mit azonban — mint a hadügyminiszter mondá — például Poroszország nem teljesített. Favre Gyula a nemzetőrség visszaállítását követelte. Ollivier miniszter Favre ellen fordulva, a

többi közt igy nyilatkozott: „A kormánynak semmi oka sincs nyugtalanságra; sohasem volt a béke föntartása inkább biztosítva, sehol sincs fölizgató kérdés napirenden.“ Hanem azért a kormány nem volt hajlandó engedni a 90,000 ujonczból, és a kamra azt másnap nagy többséggel meg is szavazta. — E hó másodikán tárgyalta a kamra az Orleans-hercZegek kérvényét a Francziaországba visszá- térhetés iránt. A kérvéuyi bizottság a kérelem megtagadását ajánlá; ennek ellenében két ellenzéki képviselő fölszólalt, s kifejték, hogy a herczegek sohasem esküdtek össze Francziaország ellen. Erre Ollivier válaszában a többek közt következőket mondott: a társadalmi törvény s a politika ellenzik a kérelem megadását. A bukott dynastiák tagjai nem térhetnek mint egyszerű polgárok haza, mert mint a letűnt nagyságok utódai, a jövő reményeit képezhetik. Kiemelte, hogy a herczegek kérvényének szövegéből nem titnik ki az, miszerint Fraucziaország jelen állam jogi helyzetét loyalis módon elfogadnák. A herczegek visszatérése agitatiókra adna alkalmat. A kormány nem fél veszélytől, hanem csak zavaroktól s a közrend megtámadásától tart, melyet védeni kötelességében áll. — A vita azzal végződött, hogy a ház 174 szóval 31 ellen napirendre tért.

Parisból stirgönyzik, hogy a konnáuy nem szándékozik a franczia csapatokat az egyházi államból visszahivni. Grammont hg. külügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy ha a kamra ezt követelné, a kormány abból kabinetkérdést csinálna, esetleg a kamarát föloszlatná.

Rómából távirják, hogy a zsinat e hó 4-én befejező a pápai primátusról szóló schema 4-ik fejezete fölötti részletes vitát; a csal- hatlanság fölött a vitát folytatják. A szenvedélyes infallibilisták minden közvetítő formula visszautasítását követelik, s a vita befejezését kívánják. Újabb hir szerint a csalhatatlansági dogma f. hó 10-én hirdettetnék ki. — A pápa e napokban maga czáfolta meg a beteges állapotáról szóló híreket, úgy nyilatkozván, hogy oly jól, oly erősnek érzi magát, hogy azt hiszi, miszerint az évenkinti áldást még többször fogja oszthatni.

Több madridi lap irta e napokban, hogy Prim egy újabb trónjelölttel áll alkudozásban. Most a párisi „Constitut.“ jelenti, hogy az uj trónjelölt Hohenzollern herczeg, ki a koronát el is fogadta. Azt hiszik, hogy Prim a cortes megbízása, vagy a regens fölhívása nélkül járt el, egyedül saját nevében ; ez eseten e közbejött esetet egyszerű intriguára lehet leszállítani— úgymond a nevezett lap. Ha azonban a spanyol nemzet e lépést szentesíti, vagy azt tanácsolja, azt azon tisztelettel kell tekintenünk, melyet annak egy oly nép akarata kölcsönöz, mely maga intézi saját sorsát, s ennélfogva egyedül illetékes bíró e kérdésben. De — folytatja a „Constitut.“ — még sem fojthatnék el meglepetésünket, ha látnék, hogy V. Károly pálczá- ja egy porosz herczegre Hibáztatnék, ki egy Murát herczegnönek unokája, mely csak fájdalmas emlékkel fűződik Spanyolországhoz.

Az utolsó lengyel forradalom viharos napjai óta Sándor orosz czár pénteken tartá először ünnepélyes bevonulását Varsóba, melyet bakói vérig gyö’örtek, és melynek legjobb fiait a bitóra vagy Szibériábaküldők. Most sem az engesztelő* és vigasz angyalaként jele nik meg ott. Paskieyits tábornagy emlékszobrának ünnepélyes leleplezése e hó 4-én ment végbe Varsóban. Ez ünnepély a kancsukának a szabadság után törekvő nemzetek fölötti győzelmét jeleuti, s bizonyára nem igen alkalmas arra, hogy a lengyelek kedélyére bé- kitöleg és megnyugtatólag hasson.

Legújabbak.

Madrid, jul. 4. A minisztertanács Hehenzollern herczegnek, ki a koronát elfogadta, trónjelöltség’t ma este fogja megvitatni.

Pári s, jul. 4. A spanyol követség, mely a hobenzollerni her- czeghez utazik, az itteni követ báró Werther által fogadtatott. Mind a „Presse“, mind a „Liberté“ igen ingerült czikkeket hoznak Porosz- ország ellen. Grammont herczeg állítólag mind a spanyol, mind az északnémet szövetségi követtől fölvüágositásokat kért a bobenzol- lerni herczeg jelöltségét illetőleg. Mint hallatszik, a kamarában erre vonatkozólag legközelebb interpelláló fog tétetni.

Pár is, jul. 5. Az „Univers“-nek egy római távirata megerősíti, hogy a csalhatlanság fölötti vita 60 szónoknak egyhangú elállása folytán berekesztetett.

Városi és megyei hírek.

— Emberölés vigyázatlanságból. Ehó 1-én Kása János és Jakabacska András kéregetö koldusok a korcsmában borozás közben összeczivódtak, később azonbau kibékülvén, midőn együtt távozni készültek, Jakabacska az előtte menő s visszaforduló