Eger - hetilap, 1870
1870-06-09 / 23. szám
179 nyittassanak, és a begyült összegek Sztupa György bizottmányi pénztárnokhoz eljuttassanak. A to- és alszolgabiráknak meghagyatik, hogy a hazafiui kegyelet e tényére aláírásokat nyitni, az adományokat átvenni, és ezeket a megyei első alispánhoz beküldeni siessenek, az aláírási ivek julius hó 31-ig visszajuttatandók. Griinbaum József egri lakos, ki az Eger városán keresztül vonuló és az andornak-maklári megyei útvonalok bekavicsolását fölvállalta, az ezen vállalat után járó pénzösszegnek— miután vállalati kötelezettségének megfelelt, — a megyei útépítési pénzalapból leendő utalványoztatását kéri. A megye bizottmányának f. évi 192. sz. határozatánál fogva, a kérdéses útvonalok kiépítésével a megyei 1-ső alispán elnöklete alatt kirendelt küldöttség bízatott meg, mely egyszersmind minden nemű intézkedések megtételére is fölhatalmaztatott; minélfogva ezen kérvény Isaák László megyei 1-ső alispánnak, a szerződés értelmé- beni elintézés végett kiadatni rendeltetik. Csernyus Kálmán szbiró, Kaál községének egy heti- és egy országos vásártarthatás iránti kérvényét, pártoló véleménye kíséretében bemutatja. Miután a vásárjoggal kiró szomszédközségek ezen országos és hetivásár megtarthatása ellen kifogással nem éltek, sőt mellette pár- tolólag nyilatkoztak ; és miután a kaáli vásári állomás a közforgalmat tetemesen növelte, e végből a szbirói jelentés alapján az összes iratok a m. k. földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz pártolólag fölterjesztetni rendeltettek. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselöház az utóbbi hét folytán osztályülésekkel lévén elfoglalva, csak két közülést tartott: május 31-én és jun. 3-án. A május 31-iki ülésben szokás szerint számos kérvények mulattattak, illetőleg nyujtattak be, melyek közül megemlítjük Gyöngyös városának Berecz Ferencz által benyújtott kérvényét egy Gyöngyösön felállítandó kir. törvényszék iránt. Tisza László határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a keleti vasút Tordán át vezettessék. E javaslat tárgyalásra fog kitüzetni. Napirenden volt az 1868. 49. t. ez. 1 §-ának módosítása azon pontra nézve, mely a magyar-északi vasútvonalnak Salgótarjántól Lospncz és Beszterczebánya felé leendő folytatását rendeli el. A közp. bizottság a beszterczebányai vonalat egyelőre elejtetni s a törvényjavaslatot , mely a va>ut főirányát Körmöczbánya felé jelöli ki, elfogadtatni ajánlja. A ház elfogadta a törvényjavaslatot, de Madocsányi Pál azon módosításával, hogy a minisztérium tartozik az ó-zólyom -beszterczebányai szárnyvonal iránt még a jelen évben törvényjavaslatot előterjeszteni. Végül tárgyaltatott a gazdasági bizottság jelentése a régi fitvészkertbe nyitandó ajtó, s a képviselők számára ott fölállítandó csarnok iránt, mely 1200 ftba kerülne. A ház nagy többsége a képviselők kényelmére ezélzó eme tervet nem fogadta el. Ajun 3-iki ülésben Gonda László interpellálta a közlekedési minisztert: vájjon a ház határozata értelmében elkészitette-e már a folyók szabályozására vonatkozó munkálatot, s mikor szándékozik ezt beterjeszteni ? Az interpellatio kiadatott az illető miniszternek. Simonyi Ernő interpellálta az összes minisztériumot: vájjon a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről beterjesztett törvényjavaslatokat az ö.-szes minisztérium magáévá teszi-e, vagy azokért egyedül a belügyminiszterre hárítja a felelősséget ? és vannak-e e törvény- javaslatokban oly alapelvek, melyek el, vagy el nem fogadásához az összes minisztérium állását köti, s ha igen, melyek azok ? Ez interpellatio kiadatott a minisztériumnak. Gorove miniszter két törvény- javaslatot nyújtott be, melyek egyike a Hódmező-Vásárhelytöl Csabáig terjedő vasútnak előbb, mint a törvény által megerősített szerződésben kilátásba van helyezve, megnyitására, — a másik pedig a tizedes mérték és sulyrendszer behozatalára vonatkozik. Napirenden volt a Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról, s a csatorna kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A ház a kormány által e tárgyban egy társulattal kötött szerződését jóváhagyta. E szerződés szerint a csatorna több száz hold földdel együtt a társulatnak engedtetik át 75 évre, s a társulat köteles lesz a csatornát jó karban tartani, Bajától Besdánig hajózható medret ásatni, továbbá Kis-Sztapártól kiindulva, egy 10 mérföldnyi hosszú uj öntöző-csatornát léteztem. A társulat e munkálatokra 10,045,000 ftnyi beruházást köteles tenni, melynek '/s részét a kormány viseli. A ház e szerződést jóváhagyta. Végül kihirdettetett az állami fő- számszékröl szóló szentesített törvény. A legközelebbi ülése hó 10-re tűzetett ki. Politikai hetiszemle. A porosz király e hó elején Etnsbe érkezett az orosz czár látogatására. A badeni és oldenburgi nagyherczegek szintén oda várattak. E fejedelmi találkozásnak, mely mindenütt, de főleg Párisban nagy föltünést okozott, politikai fontosságot tulajdonítanak, annál is inkább, mert Bismarck gróf, porosz miniszter, továbbá a berlini és londoni orosz követek ez alkalommal szintén Emsbe utaztak, hol minden valószínűség szerint diplomatiai értekezlet tartatott. A berlini „Tagblatt“ ezen értekezlet tárgyául a porosz király által fölveendő császári czimet, s az osztrák kormány által Galicziának tett engedmények elleni tiltakozást említi. Valószínű azonban, hogy ezeken kívül a netaláni franczia-német háború eshetősége is szóba hozatott, sőt tán ez ügyben megállapodás is jött létre. — Egy párisi távirat szerint, Napóleon császár is találkozni akar a porosz király- lyal Baden-Badenben, a chalonsi táborozás alatt. Az olasz mozgalomról, mely még folyton tart, számos tudósítást hoznak a lapok. Az ország különböző részeiben folyton uj lázadó csapatok tűnnek föl. Sveiczból is tört be egy olasz menekültekből alakult fegyveres csapat, miért is Viktor Emánuel kormánya fölszólamló jegyzéket intézett a sveiezi kormányhoz, melyben a határok megszállásával fenyegetőzik. A sveiezi kormány különben megtette már a kellő lépéseket a Graubündtenben tartózkodó menekültek szemmeltartására, s Hess tábornokot Bellizonába küldte az olasz menekültek elfogatása és belebbeztetése czéljából. A mozgalom czélja, úgy látszik, kettős : köztársaság és Róma. Egy római lap szerint Bixió tábornok, ki közelebb kilépett az olasz hadseregből, szintén Róma ellen indult. 0 nem a köztársaság, hanem Viktor E- mánuel nevében kezdé meg expeditióját. Bizonyosnak mondják, hogy Bixio együttesen akar működni Garibaldival, ki még eddig nem hagyta el Caprerát. Genuában iratokatat találtak, melyek ezt kétségtelenné teszik, miért is Florenczben igen nagy az izgatottság. Sacchi tábornok, Bixio barátja, szintén kilépett az olasz hadseregből, s úgy látszik, hozzá csatlakozik. A zsinaton mintegy 3 hét óta nagy buzgalommal, sőt ingerültséggel vitatkoznak a csalhatlansági dogma fölött, az ellenzék soraiból számos kitűnő szónokok emelték föl szavukat a csalhatatlanság ellen, köztük több magyar főpap is kitűnt érvdús ékesszólásával. De a többség nem sokat ad az érvekre, bizva számerejében. — A franczia nagy követ a római curiának uj sürgönyt nyújtott át, melyben a párisi cabinet Antonelli tagadó jegyzékére válaszol. E sürgöny erélylyel fejezi ki Franeziaország szándékait. Francziaország lemond minden további beavatkozásról, de acsalhatlanság kimondásának napján a concordatum elveszti érvényét, s az eddigi viszony az állam és egyház közt megszűnik. Az állam elválik az egyháztól, s a franczia csapatok elhagyják Rómát. Ez volna ama sürgöny lényeges tartalma. A spanyol cortesben f. hó 6-ra volt ttizve a királyválasztás. Úgy látszik, legtöbb szavazatra számithatnak: Serrano és Montpen- sier herczeg. Az elsőnek megválasztását, újabb tudósítások igen valószínűnek mondják. Espartero mellett e hó 5-én mintegy 5000 ember tüntetést rendezett. A sumlai táborban 30,000 főnyi török katonaság öszpontositta- tik, mely meg fogja szállni a romániai határokat. A porta bir szerint a romániai fejedelem megkeresése folytán állitá föl e tábort, hogy e rendszabály által a „vörösek üzelmeit féken tartsa“ s közvetve támogassa a fejedelmi kormányt. Az ó-bojárok kivételével Romániában minden párt a trón ellen izgat, mert Károly herczeget mindenki megunta. — Romániában a zsidóüldözések megújultak. Múlt hó 28. és 29-én Botusan város vagy vérengzéseknek volt színhelye; a zsidók brutális módon megtámadtattak s bántalmaztattak. A csőcselék dühe iszonyú volt. Az oda küldött katonaság végre helyreállitá a rendet. De már ekkor a zsidók elhagyták a várost. Levelezések. Gyöngyös, jun. 4. T. szerkesztőül-! ön kétségkívül csodálkozni fog azon, hogy ez a mi városunk oly csöndes — melyben mi sem történik, s ezt abból hiszi, mert ritkán értesül felölünk; de kérem, mikor az ön ren-
