Eger - hetilap, 1870

1870-05-26 / 21. szám

164 cent ralisat iőról szól, emlékeztet beuuiiuket arra, hogy Francziaor- szágban uj és szabad alkotmányos rendszer lépett az autoritär csá­szárság helyére. Végre a császár békés intentióinak adott kifeje­zést, de ez a beszédnek még sem kölcsönzi ama nyílt szabadelvű jellemet, melyet joggal megvártunk volna. Az uj Ollivier-cabinet megalakult, uj tagjai lettek: Grammont, Mége és Plichon. Grammont bg., az uj külügyminiszter progratnm- ja: hogy a függő kérdések sohasem oldhatók meg Francziaország befolyása nélkül. Állomását, melyre kitiinőleg alkalmasnak tartják, csak néhány nap múlva foglalja el. Egy párisi távsürgöny szerint, a franczia kormány elhatároz­ta, hogy a csalhatlansági dogmának az egyházi szószékeken való netáni kihirdetését eltiltandja. A pápai államban egy második Mentana készül. A Toscana déli részén Grossetto kerületben alakult egyik fölkelő csapat Ponte della Bavianál a pápai területet átlépte , és a frauezia csapatokkal Cornettonál összetalálkozott. A cornettói franczia helyőrség meg­támadta, és Montalto felé visszaüzte azt. Civitavecchiában két uj franczia zászlóalj megérkezését várják Toulonból. — Az eddigi ta­pasztalatok folytán kétségtelen, hogy a fölkelés leginkább Róma el­len van intézve. Több elfogott fölkelő kijelenté, hogy a lázadók a zsinatot akarják szétrobbantani. Különben a fölkelés még nincs el­fojtva, sőt folyton uj csapatok keletkeznek. Mazzininak e lázadás rendkívüli örömet okoz, s barátait nyilt levélben fölhívja, hogy vagyonukkal és vérükkel csatlakozzanak a fölkelökböz. Magában Róma városában is igen nagy az agitatio. A Cimarra-laktanyában a csapatok ellen merényletet forraltak. A mint látszik, az elégedet­lenek az egész laktanyát légbe akarták röpíteni. Rómában, a zsinatnak e hó 13-án tartott egyetemes congrega- tiójában, a de parvo Catechismo vitatkozás bezáratott, s 14-én meg­kezdetett a Schema de Romano Pontifice tárgyalása. A congregatio ezentúl majdnem naponkint tarfand ülést. — Az ultramontán párt­nál nagy bizalom s lelkesülés uralkodik ; s azt hiszik, hogy a tárgya­lás egy hónap alatt be lesz végezve. A zsinat centrumában ülő atyák közül számosán kértek távolléti engedélyt. Mintegy 100 atya iratá be nevét, hogy kisebb-nagyobb mérvben ellenezze a javaslat hit­ágazati értelmezését. Portngalliában legközelebb katonai forradalom ütött ki, melyet még eddig csak távsürgönyökből ismerünk. A forradalom feje Sal- danha tábornagy. Lissaboni távsürgönyök szerint, Saldaoha tábor­nagy e hó 19-én reggel a királyi palotaőrségnek egy óráig ellenállt; III. Ötször hullaták el leveleiket a fák, hogy az őrnagy leányait szivéhez szoríthatta. De sokat változtak, nőttek s nem hasonlitának többé egymáshoz. Mariska mindig az a szőke piros leány maradt, egészsége nem volt megtámadva betegség által. Ellenben Mari csaknem egy éven át betegeskedett, ennek következtében jóval nyú­lánkabb lett, mint testvére, gömbölyű arcza hosszúdadra változott, és barna fürtök övezték arczát, melynek hófehér vonásait némi hal­ványság tévé még érdekesebbé. Ezen változás, melyet az őrnagy alig vett volna észre, ha ez lassan szemei előtt foly le, — eldönté a kérdést, mely oly hosszú idő óta foglalkoztató. A gyönge, beteges gyermek, kinek életéért annyit remegett, nem más, mint Mari, mig Mariskában az erőteljes halászleányt ismerte föl. Az őrnagy nem akart többé leányaitól megválni. Magával vivé őket Bécsbe, hová ezrede áttétetett, és első gondja volt, a leányok mellé egy franczia társalgónőt fogadni. Madame Düvalnak hítták e társalgónőt, kire leánya további képeztetését bízta az őrnagy. Megnyugodva az ajánlatokon, melye­ket előkelő személyek tettek, elmulasztá kifürkészni, ha rája bizhat- ja-e legdrágább kincsét, megelégedett azzal, hogy időnkint, megkér­dezte leányait, hogy nincs-e valami kifogásuk ellene ? A szeretetre­méltó Mariska mondá, hogy nincs rá panasz, a bájos Mari dicsére­tekkel halmozta el. Madame Düval éles szemei csakhamar észrevevék a befolyást, melyet Mari az őrnagyra gyakorol, azért is leginkább ennek hajla­mát igyekezett magának biztosítani. Ez sikerült is. Csakhamar ki­ismerte növendékét, hogy ez szívesen hallgatja a hízelgést; hogy ép oly büszke észtehetsége- és képességeire, mint vonzó külsejére; hogy szívesen látja ezek által nővérét és minden vetélytársát elhomályo- sitva. E hajlamokat annyira ki tudta zsákmányolni a madame, hogy Mari egy értékes karpereczczel ajándékozta meg atyja beleegyezé­7 katona elesett, 30 megsebesült. Saldanha a Szent-György-erődöt bevette, utóbb a királylyal hosszabb ideig értekezett, ki öt egy uj cabinet megalakításával s a külügyminisztérium ideiglenes vezetésé­vel bízta meg. Oporto és más városok követték a lázadást, mely mindazáltal tisztán katonai volt. A lakosság nyugodtan maradt. A lázadás czélja a minisztérium megbuktatása volt, mely eléretett. Pá­risi diplomatiai körökben ez eseményeket a Spanyolországgali unió bevezetéséül tekintik. Spanyolországban komolyan kezdenek a trónkérdés megoldá­sával foglalkozni. Egy párt Esparterot jelölte ki a trónra, ki állító­lag a jelöltséget elfogadta volna. Azt hiszik azonban, hogy candí- datiója meg fog hiúsulni. Ha a királyválasztás nem sikerülne, úgy Serrano regenst fogná a cortes a királyság minden előjogával fölru­házni. Egy másik hir szerint, a kormány plebiscitum által akarja a trónkérdést megoldani. A marathoni esemény, úgy látszik, még sem fog egész békésen lefolyni. Az athéni kormány, talán Oroszország buzdítása folytán, ri­degen megtagadja Anglia és Olaszországtól a teljes elégtételt. Még az elfogott rablók ellen kezdett vizsgálatban sem vehet részt ama két állam képviselője. Nem valószínűtlen tehát, hogy Angol- és Olasz­ország tettlegesen fog interveniálni, és miután Francziország kíván­ságait is visszautasitá a görög kormány, valószínű, hogy a párisi ca­binet is segitendi őket. Levelezés. Gyöngyös, május 20. Tegnap tartatott meg a Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egye­sülete által Jász-Apáthiban rendezett számítás verseny, Makó Ger­gely, szives vendégszerető gazdának a várostól jó negyedórányira eső, szépen rendezett tanyai birtokán, hol a forró napsugara elől a fák hüs árnyai alá vonulva, dúsan ellátott villásreggeli mellett, nyugodtan vártuk az izzadó versenyzők számára kitűzött s 9 óratáj­ban megkezdett munka befejeztét. Láttuk a szántás mesterségé­nek is példányát Tari Jánosnál, báró Beust Ödön fogacsi béresénél, ki 10 versenyző közül az első dijat, 3 db. aranyat, nyerte ; nyert to­vábbá egy két, és öt fejenkint egy- egy db. aranyat. Sajnos , hogy a kisebb önálló gazdák , kiknek épen érdekükben rendeztetett legin­kább a verseny, részt nem vettek benne, minek oka — mint elöada- tott — leginkább az illető elöljáróságok közönbösségének tulajdo­sével, s az őrnagy szerencsésnek érzé magát, hogy a háznál oly ki­váló nő van, ki oly csodás eredményeket mutat föl leánya kép­zésében. Egy év múlt el, hogy az őrnagy hazajött, s a fejedelmi kegy egy rendjellel tüntette ki. Ez alkalommal díszes társaság gyűlt össze az őrnagy házánál. A leányok ekkor voltak vezetendők a világba. Mariskát vonzónak találta mindenki, mivel a nemes tartózkodás a fiatalságnak csak emeli szeretetreméltóságát. De az ünnep királynéja s atyja büszke­sége Mari volt. Mariskára semmi utóhatása sem volt az egésznek, nem igy Marira. Ö csak ünnepélyekről álmodott, s minden kedvét és fogé­konyságát elvesztette eddigi foglalkozásaihoz. Kiuyilatkoztatá Dü­val madamenak, hogy nincs kedve a sok haszontalan dolgokkal ne­hezíteni a fejét, hogy fog egy keveset foglalkozni a rajzzal és zené­vel, de mással ne gyötörje, hadd maradjon ideje a regényolvasásra. Düval madame nem szegült ellen. Mari elmerült a regények olvasásában, hogy, mint mondani szok­ta, az életet egész mivoltában ismerje.Mariinkább az egyszerű,tevékeny élet mellett maradt. Bizonyos méla, szenvedő volt egész lényében, egy véletlen fölfedezés csak növelte benne e hajlamot. E fölfedezés, mely atyja viseletét egészen megfejté, az, hogy egyikök halász- leány. E fölfedezést Margit tévé, ki a gyermekkori fölügyelést, s ve­le az engedelmességet s befolyást, legalább Marisra elveszítvén; midőn ez egy alkalommal az engedelmességet kereken megtagadd, a jólelkü nő kimondá az eddig eltakart titkot, miáltal azonban csak Mariska életét keserítette meg. Ö szerété az őrnagyot, de midőn ezt maga iránt hidegebbnek látá, önkéntelen is a kunyhóra, a ha­lászsajkára, a nem ismert szülőkre gondolt. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom