Eger - hetilap, 1870

1870-05-19 / 20. szám

156 34. Fölolvastatott a Mahovszky Antal elnöklete alatt Szávoszt Frigyes és Vezekényi István egyleti tagokból álló számvizsgáló bi­zottság előterjesztése, mely szerint az egyleti 1868. és 1869-ik évi számadások megvizsgáltatván, helyeseknek találtattak. A számvizsgáló bizottságnak ez ügybeni pontos és szorgalmas eljárásáért köszönet szavaztatik, s a további működésre annak min­den tagja újabban fölkéretett. 35. Fölolvastatott az 1868-ik évtől bevett egyleti tagok név­sora; 1868-ik évtől: Ámonyi Zoltán, Barna Márk, gróf Degenfeld Lajos, Fejér Alajos^ Hanisz Imre, Kolozsváry László, Langhammer Gyula, Nagyfejeő Ódon, Trebicser Sámuel, Valthern Zsigmond. — 1869-ik évtől: Jacsó Lörincz, Ivády Miklós, Veiszberger Ignácz. — 1870 ik évtől: Györky Imre, Horner Gusztáv, Szávoszt Alfons. Mind­nyájan hazafiui örömmel üdvözöltettek. 36. Szóba hozatott, hogy miután halálozás következtében az igazg. vál. tagok sorában hiány támadt, annak kiegészítése ez alka­lommal eszközöltessék. Miután a hiányzó tagok időközönkinti megválasztására nézve az alapszabály semminemű utasítást nem tartalmaz, — az elhunyt vál. tagok pótlására s ennek folytán a választmány kiegészítésére az igazg. vál. fölhatalmaztatik; arra nézve pedig utasittatik, hogy az igazg. vál. ülésekre a vidéki választmányi tagok — ez érdemben fölmerült panasz elhárítása tekintetéből — minden ülés alkalmával 3—4 nappal előbb, két kros levelezési lappal hivassanak meg; nem­különben a közgyűlésekre is ezentúl, mint minden más ülésre, a szokott meghíváson kivül, az egyéni meghívás is el ne mulasztassék. 37. Elnök előadja, hogy a kormány által évenkint elrendelt lótenyésztési dijak kiosztása ez ideig mindig Egerben eszközöltetett, minek természetes következése az lett, hogy többnyire mindig egy és ugyanazon lótulajdonosok részesültek jutalomban ; óhajtandó vol­na tehát, hogy más vidékek is részesülnének eme jótékonyságban ; mire nézve indítványozza, hogy a földművelés-, ipar- é3 kereskedel­mi minisztérium kéressék föl az iránt, hogy a f. évi jutalomdij ki­osztása Gyöngyösre tétessék át. Az indítvány helyeseltetett, s a fönérintett minisztérium meg­kerestetni rendeltetett az iránt, hogy a jutalomdijak kiosztását ez évre Gyöngyösre áttenni méltóztassék. 38. Ezek után Kovách László elnök több rendbeli javaslatot terjeszt elő, jelesen : a) A gazdaközönség egyrészről, másrészről a szolgálat után élő közlakosság, érzékenyen tapasztalják a cselédrend vagy cseléd- törvény hiányát, és miután e téren a gazd. egyletek hivatása, anya­got szolgáltatni az illető törvényjavaslatok készítőjének, hogy az élet által sürgetve kívánt kellékeknek, s igy a gyakorlatnak meg­felelővé váljanak: megbízandó lenne az igazg. választmány, hogy mindazon adatokat, melyek egy czélszerü szegődményi és cselédtör­vény alkotására nézve kívánatosak és tekintetbe veendökül mutat­koznak, a földművelési, ipar-és kereskedelmi minisztériumhoz tegyen fölterjesztést. Az indítvány elfogadtatván, az igazg. vál. ez értelemben leen­dő működésre utasittatik. b) Fölmerülvén számos gazdatársainál azon nehézség, hogy a cselédbérek meghatározásánál nem kevés obsolet, a gazdára néz­ve hátrányos, mig a cselédre nézve máskiut sokkal előnyösebben rendezhető természetbeni szolgálmányok foglaltatnak, milyen p. o. a cselédi marhatartás; minek folytán, eltekintve attól, hogy a leggondosabb gazda is ki van téve a marhavész becsempészésének, a cseléd az örökös cserebere,.vásárjárás által elfoglalva, takarmány- lopás és csalásra ingerelve, végre nem kevés esetben, nemhogy a keresett nyereményben részesülne, de értetlensége miatt tetemes károkat vall: utasittassék az igazg. vál. annak kipuhatolására, minő módokon pótoltatik más helyütt ezen marhatartás, s adjon véleményt a gazdaközönségnek az iránt, hogy lehetne ezen mindkét részre, úgy a gazdára, mint a cselédre egyaránt nem előnyös, obsolet marhatar­tási díjazás helyett másként intézkedni, oly módon, hogy a hátrá­nyok elhárítva, a cseléd is méltó jutalmáról jobban biztosítva legyen. Az igazg. vál. az illető szakosztályoknak ezen tárgyat tanácskozá­suk alá adván — azok megállapított véleményét jegyzőkönyvben tegye közzé. c) A szalmafütés gazdasági calamitása egyrészt, másrészt a tőzegnek botrányos és egészségtelen használata, s ezeknek a fütés- és főzésnél fával alig kezdett pótlása a folyvást növekvő faárak mel­lett tetemesen aggasztóvá lett, — bár legújabban a közlekedési esz­közök, nevezetesen a vasútnak megyénkbe való érkezése által, jó és olcsó kőszén áll rendelkezésünkre ; már nagyobb épületek és urila- kokban jól készült kályhákban, sőt tűzhelyekben is teljes megelége­désre használtatok a kőszén, de a parasztházak, cselédlakok fűtésére a nálunk divó búbosokban sem fűtésre, még kevésbbé kenyérsütésre, úgy az u. n. szabad tűzhelyeken főzéshez kőszenet használni nem tu­dunk. És mert ezen nagy baj nem csak egyesületünk területén, de országszerte legtöbb helyt mindinkább érezhetővé kezd válni, s mert egyesületünk e végre elégséges körrel nem bir : kerestessék meg a földművelési-, ipar- és kereskedelmi minisztérium, hogy ez ügyet becses figyelmére méltatva, oly egyszerű ftitőkályhák, kenyérsütő- kemeaezék és fözö-ttizhelyekkel, — melyek bizonyosan külföldön hasonló körülmények által előidézve, használatban is lehetnek, — kísérletek tétessenek, s azok a mi viszonyainkhoz alkalmaztassa­nak, és ezen alkalmazás körül tett tapasztalatok, úgy netán e tárgy­ban létezhető egyéb, már életrevalóknak bizonyult intézkedések köztudomásra hozassanak. A fönérintett minisztérium ez érdemben megkerestetni rendel­tetett. 39. A tett indítvány folytán alapszabályaink értelmében tisz­teleti tagokul ajánltattak, először is: Gorove István földművelési, ipar- és kereskedelmi miniszter, mint ki kormányi elfoglaltságának közepette a magyar földművelési ipar előmozdítására oly buzgón közrehat, ki egyletünket számos anyagi és szellemi kitüntetésekben részelteti. Miután czimzett miniszter urat az egyesület már kitüntetett érdemei miatt 1864-ik évi május 4 én tartott közgyűlés alkalmával történt kinevezésnél fogva tiszteletbeli tagjai között szerencsés bír­ni, — nehéz pályáján újabban szerzete érdemeiért, különösen a földművelési ipar fölvírágzásának előmozdítása körül tanúsított buz­gó és fáradhatatlan törekvéseiért, — mint melyekről az egyesületnek közvetlen érintkezése által bő alkalma volt tapasztalást és meg­győződést szerezni, -— egyhangú lelkesedéssel köszönő fölirat intéz- tetni határoztatott. Továbbá Kozma Ferencz miniszteri tanácsos ur, ki a gaz- dászat, különösebben a lótenyésztés körül közelismerést érdemlő sikeres fáradozásairól ismeretes; úgyszintén Janka Viktor múzeumi őr, ki a füvészet terén vívta ki magának még egyesületünk területén ismeretessé vált nevét. Egyhangú fölkiáltással az egylet tiszteletbeli tagjai közé fölvé­tetni határoztattak, egyszersmind az erről szóló okmány részökre megküldetni rendeltetett. 40. Alapszabályaink értelmében a jelen jegyzőkönyv hitelesí­tésére: Vezekényi István és Kolozsváry László egyleti tagok kéret­tek föl. Mindezek után elnök azon kijelentése mellett, miszerint bátran elmondhatja, hogy az egyesület által véghezvitt két évi működés, ha nem is oly fényes és nagy horderejű, mint az kívánatos volna, de semmiesetre sem oly csekély, mint azt némelyek hiszik — büszké­nek vallja magát, az egyesület tagja lehetni, s kéri a tagokat, hogy az egyesület azon jó hírnevét, melyet országszerte élvezni szeren­csés, nem kisebbíteni, hanem lankadatlan közreműködéssel föntar- tani s öregbíteni igyekezzenek ; maga részéről pedig Ígéri, hogy minden alkalommal, midőn hivatása megengedi, tevékeny részt fog venni mindenben, mi egyesületünk előhaladását czélozza, s kéri a tagokat, hogy az egylet ügyei körül eddig tanúsított buzgalmukat jövőre is egész odaadással folytatni törekedjenek, őt pedig becses emlékükben továbbá is megtartani szíveskedjenek. Mire az ülés, egyéb tárgy nem lévén, eloszlott. Kelt, mint főn. Hitelesiték : Vezekényi István. Kolozsváry László, Jegyzetté: Rigó Antal, titkár. Kimutatás Heves-Szolnokmegye egri törvényszékének 1869. évi működéséről. A parlamentaris kormányzat egyik természetes követelménye lévén, hogy a köztörvényhatóságok a felelős kormánynak szintén felelősek legyenek, — Heves- és Külső-Szolnok törvényesen egye­sült vármegyék Egerben székelő egyik törvényszéke, a bírósági ügyvitel iránti rendelet értelmében, 1869. évi öli Ugykimutatását a nagyméltóságu királyi igazságügyi minisztériumhoz annak idejében fölterjesztette. — Azonban a törvényhatóságok mikénti működésé­ről tudomással bírni, az ügymenet által érdeklett közönségnek is jo­gos óhajtása lévén, az érintett megyék egri törvényszékének 1869.

Next

/
Oldalképek
Tartalom