Eger - hetilap, 1870

1870-05-12 / 19. szám

150

egyesület anyagi ereje elegendő nem volna, annak támogatására a

m. kormány anyagi segélye is fölkéressék.

Szükségesnek látná a bizottság f. évi május havában Jász- Apathin, Kömlőn, Füzes-Abonyban, Bodonyban és Adácson szántás- versenyek rendezését, de a bíráló bizottságoknak különös figyelmök- be ajánlandóknak véli, a díjak kiosztását inkább a kisebb mezei gazdák, mint a nagy gazdaságbeli cselédek részére eszközölni.

Kiosztandó volna minden egyes versenytéren első díjul 5, második díjúi 3, harmadik dijúl 2d. arany, és a mennyiben az egyesület semmi activ vagyonnal nem rendelkezik, fölkérendő volna a magas minisztérium, hogy e czélra az 1868-ban Egerben tartott kiállításból fönmaradt 50 dr. aranyat az egyesületnek átengedni szíveskednék.

Miután nemcsak az egyesület területén, de ahhoz közel is gyakorlati példákat nyújtó és kísérletek által kalauzoló mintagazdaság nem létezik, szükségesnek látná a bizottság, egy minta-gazdasági telep fölállítását a magas kormánytól kérelmezni, a hol a müveit gazdaközönség követésre méltó gyakorlati példákat láthatna; a hol a kisebb mezeigazda magát kiképezhetné, s a hol a napjainkban annyira ritka ügyes, szorgalmas és becsületes béres-gazdák és más e nemű cselédek fiatalkorukban neveltetnének.

Ezeket látná a jelentéstételre kiküldött bizottság legelső és legszükségesebb teendőknek, ha nem akarja e tisztán mezőgazdálkodásból élő gazd. egyesület nagy közönsége magát és saját érdekét elhanyagolni, s ha ez óriási mérvben fokozódó hangyaszorgalom közepette nem akar saját hazájában zsellérkedni, s ha elhiszi azt, hogy az Isten is csak úgy fogja megsegíteni, ha a munkához maga is hozzálát, s ha nemzeti bünkint reánk fogott praedestinafionalis hifiinkben összetett kézzel elpusztulni nem akarunk.“

A fölolvasott bizottsági jelentésnek 1-ső és 2-ik pontjában foglaltjavaslatok, miután azok a jelen körülmények között kivihetet- lenek, el nemfogadtatnak ; ellenben a 3-ik pont alatti, mely a ménes- telep fölállítását hozza javaslatba, s mely, az e tárgyban körültekintés és adatok gyűjtése végett fölkért Kovách Lászlónak, a lótenyésztési bizottság elnökének szóval történt előterjesztése fo'ytán üdvösnek, kivihetőnek is mutatkozik — átalános viszhangra találván, elfogadtatott, s a lótenyésztési bizottság érintett elnöke — mint ki e tekintetben a kormánynyal közvetlen összeköttetésben áll, s ez érdemben már lépéseket is tett, fölkéretett és megbizatott, hogy az e tárgyban megkezdett ügymenetét odavezetni igyekezzék, hogy a javaslatba hozott egyleti közös ménestelep mielőbb létesüljön, s annak mibenlétéről az igazg. választmányt eleve értesítse.

A mi a javaslat 4-ik pontját, a szántásverseny tartását illeti: az idénre kitűzött ő helyett két helyen tartatni rendeltetett; egyiket Jász-Apáthin, másikat pedig, miután a Mátravidéken még semmi ily nemű versenyek nem rendeztettek — Párádon, még pedig mindkét helyütt az év tavaszán, a határidőnek megválasztása és kitűzése azonban az igazg. választmányra bizatik; addig is, míg ez megtörténnék, alkalmas tér kijelölése iránti intézkedésre Móczár János és Flöttnig Adolf egyleti tagok eleve fölkérettek. Á javaslóit dij osztályozása és mennyisége szintén helybenhagyatik. Miután azonban az egyesület annyi pénzérövei nem rendelkezik, hogy az erre szükségelt összeget saját pénztárából fedezhesse, a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium fölkéretni rendeltetett, hogy az 186S-ik évi kiállítás alkalmával fönmaradt s hasonló czélra kegyesen az egyesületnél hagyott 50 db. aranyat a fönnelősorolt czélra átengedni méltóztassék.

Végre az 5-ik pontban foglalt mintagazdaság fölállítása iránti javaslatot az egyesület, föladatának túlhaladása nélkül még akkor sem tartaná elfogadhatónak, ha az erre szükségelt tetemes pénzalappal rendelkeznék ; azonban a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium, egy fölterjesztésben megkerestetni rendeltetett az iránt, hogy ilynemű mintagazdaságokkal egybekötött gazdaképző intézetek fölállítása alkalmával, ,e vidék is vétessék tekintetbe, miután bármelyik meglevő ilynemű intézet az egyesület területéhez távol esik.

(Folyt, köv.)

Törvényj avaslat.

Az első folyamodásu bíróságok rendezéséről.

26. §. A 25. §-ban elősorolt ügyeken kívül minden más polg. peres ügyek, a melyekben eddig a bányabiróságok jártak el, jövőre a rendes polgári bíróságok hatásköréhez tartoznak.

27. §. Ha a bányabiróság előtti eljárásban oly bírói cselekmények teljesítésének szüksége merül föl, melyek a bíróság székhelyén kívül végzendők, a bányabiróságnak jogában áll, ezen cselekményeket akár egy kiküldött bírói tag által végeztetni, akár teljesítésére a kerületében lévő bíróságok vagy bányabirák bármelyikét megkeresni.

28. §. Sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselekvények ese" tében, melyek esküdtszék elé utalvák, az alább meghatározott kerületekben a következő törvényszékek ruháztatnak föl bírói hatósággal:

1) a pesti kir. törvényszék: a pesti, budai, czeglédi, kecskeméti, kalocsai, félegyházi, balassa-gyarmati, losonczi, székes-fehérvári, esztergomi, gyöngyösi, egri, szolnoki, jászberényi, karczagi, miskolczi, mezőkövesdi, szabadkai, zombori, bajai, ó-becsei, újvidéki, szegedi és hódmezővásárhelyi kir. törvényszékek területén;

2) a pécsi kir. törvényszék: a pécsi, siklósi, kaposvári, mar- czali, szigetvári, szegszárdi és högyészi kir. törvényszékek területén;

3) a szombathelyi kir. törvényszék: a szombathelyi, sárvári, kőszegi, szt.-gothárdi, sopronyi, kapuvári , magyar-óvári, győri, veszprémi, pápai, zala-egerszegi, sümegi, alsó-lendvai, Csáktornyái, nagy-kanizsai kir. törvényszékek területén ;

4) a pozsonyi kir. törvényszék: a pozsonyi, nagy-szombati, beszterczebányai, selmeczi, ipolysági, aranyos-maróthi, lévai, nyit- rai, vágujhelyi, privigyei, szakolczai, trencséni, zsolnai, turócz-szent- mártoni, turdosini, liptó-szent-miklósi kir. törvényszékek területén;

5) az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, szarvasi, békés-gyulai, makói, körös-bányai, lugosi, oraviczai, temesvári, ver- seczi, nagy-becskereki, modosi, nagy-kikindai, nagy-szent-miklósikir. törvényszékek területén ;

6) a debreczeni kir. törvényszék : a debreczeni, margitai, belényesi, nagyváradi, marmaros-szigeti, huszti, szatmár-németi, nagykárolyi, nagybányai, szilágy somlyói, zilahi, nagy-kállói, nyíregyházai, szoboszlói, hajdúböszörményi kir. törvényszékek területén;

7) a kassai kir. törvényszék : a kassai, lőcsei, késmárki, rima- szombati, rosnyói, tornai, eperjesi, bárlfai, sátoralja-ujhelyi, homon- nai, nagy-tokaji munkácsi, ungvári, beregszászi, nagy-szőllösi kir. törvényszékek területén;

8) a kolozsvári kir. törvényszék: a kolozsvári, tordai, nagy- enyedi, abrudbányai, gyula-fehérvári, dévai, hátszegi, décsi, szamos- ujvári kir. törvényszékek területén ;

9) a nagy-szebeni kir. törvényszék : a nagy-szebeni, szászvárosi, fogarasi, segesvári, medgyesi, brassói kir. törvényszékek területén ;

10) a maros-vásárhelyi kir. törvényszék : a marosvásárhelyi, sepsi-szent-györgyi, kézdi-vásárhelyi, csik-szeredai, gyergyó-szent- miklósi, szász-régeni, beszterczei, naszódi, székely-udvarhelyi kir. törvényszékek területén.

29. §. Az 1868. I. t. ez. 2. §-ában érintett központi telekkönyvi hatósággal a pesti kir. törvényszék rubáztatik föl.

A telekkönyvi hatóság teendői a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak; és a telekkönyvek vezetését, úgy a kezelést rendszerint az azok mellett szervezett telekhivatal végezi.

Azonban a sz. kir. s XVI szepesi, a jászkun- és hajdú-, úgy a rendezett tanácsú városoknak, a mennyiben kir. törvényszék székhelyét nem képezik, a községbeli telekkönyvek vezetése megengedtetik, ha ezt már eddig is gyakorolták. Kötelesek azonban:

a) a telekkönyvek vezetését a minisztérium által megerősített telekkönyvvezetőre bízni;

b) a vezetés és kezelés költségeit viselni;

c) a rendes vezetés- és kezelésért jótállani,

d. az ügydarabokat legalább hetenkint egy Ízben elintézés végett az illetékes telekkönyvi hatósághoz beküldeni;

e) a minisztérium által megállapítandó ellenőrzési s kezelési szabályoknak eleget tenni.

Ezenkívül fölhatalmaztatik az igazságügyi miniszter, hogy a törvényszék székhelyétől messzebb eső járások községeinek telek1 könyveit a járásbíróságnál szervezendő telekbivatal által vezettesse olykép, hogy az ügydarabok előadás és elintézés végett hetenkint legalább egy Ízben a törvényszékhez küldessenek be.

30. §. Felségsérlés, hűtlenség, bankjegy és közhitelpapirok hamisítása bűntetteire nézve a pesti kir. tábla területén egyelőre a pesti kir. törvényszék; felségárulás, a felség és uralkodóház tagjainak megsértése, a közcsendbáboritás, pénzhamisitás és a közhiteli papirosok meghamisítása eseteiben a maros-vásárhelyi kir. tábla területén egyelőre a maros-vásárhelyi kir. törvényszék rubáztatik föl első folyamodásu bírói hatósággal. Amennyiben a fon előszámlált cselek-