Eger - hetilap, 1870

1870-05-12 / 19. szám

148 Bécsből távirják, hogy Beust gróf februári jegyzékére Rómá­ból válasz érkezett. A válasz tartalma és hangulata Róma ál­láspontjának szilárd megtartásáról s nagy izgatottságról tanúskodik. A közoktatási miniszter elrendelte, hogy a lengyel nyelv­nek kizárólagos alkalmazása a krakói egyetem három világi ka­ránál a következő tanévben foganatosittassék. Politikai hetiszemle. A népszavazás Francziországban a plebiscitumra, f. hó 8-án befejeztetett. A f. hó 9-én estig ismert eredmény (6 ári ondissement ki­vételével), 7,415,000 „igen“ és 1,415,000 „nem“ szavazatot mutat. A helyőrségek szavazata, a mennyiben eddig tudva van, 219,200 „igen“ és 36,508 „nem.“ Több nagyobb városban, névszerint Páris, Marseille, Toulouse és Bordeauxban a többség nemmel, azaz a ple- biscit ellen szavazott. A szavazás napján mindenütt teljes nyugalom uralkodott. Azonban f. hó 9-én este Párisban zavargások voltak. Nagy csoportok vonultak végig az utczákon, a „MarseillaiseM éne­kelve és a köztárságot éltetve. Több helyen torlaszokat emeltek fölforditott kocsikból, melyek azonban a katonaság által csakhamar lerontattak, s a zavargók széttizettek. A párisi hivatalos lap közzétette Grandperret főügyész terje­delmes jelentését az összeesküvés tárgyában. E jelentés mindenkit meggyőzhet arról, hogy a szélsők egy töredéke nemcsak forradamat, hanem merényletet is tervezett a császár élete ellen. Az összeesküvők több titkos tanácskozmányt tartottak, s már 1869. júliusban akarták a császárt megölni. Az összeesküvés szálai igen messze kiágaznak, s mind Mazzini, mind a nemzetközi munkásegylet tagjai résztvettek ben­ne. A jelentés megemlíti, hogy Beaury vallomása szerint, ki a gyilkos­ságot végre akarta hajtani,Flourens franczia menekült ösztönözte öt ar­ra Londonból; ezt Flourens több lefoglalt irata is bizonyitja. ügy a februári összeesküvés, — melyre vonatkozólag a vizsgálat pár hét­tel ezelőtt fejeztetett be, — mint a legújabb complot részeseinek pőre a legfőbb törvényszékhez utasittatott. A merénylet következ­tében múlt héten több helyen számos elfogatások történtek, melyek Creuzotban, Marseilleben és St. Quentinben zavargásokra adtak al­kalmat. Czartorisky herczeg Párisban, a société historique közgyűlésén a lengyel ügyben fontos beszédet tartott, melyben kifejté a lengye­lek programmját. Beszédében hangsúlyozd, hogy Ausztria, mely Po­roszország és az oroszok által fenyegettetik, Európa szabadsága és egyensúlyának föntartása tekintetéből nélkülözhetlen, Lengyelország utolsó asyluma, ennélfogva minden erővel támogatni kell. Lengyel- országnak törekvése: confoederált monarchia a Balti tengertől a Fe­kete tengerig. A görögországi gyilkosság ügyében a diplomatiai actio meg­indult, de nem azon egyetértéssel, melyet várni lehetett. Csak Anglia és Olaszország tettek activ lépéseket, melyeket Orosz- és Francziaország nemcsak hogy nem pártolnak, hanem állítólag ro- szalnak is. Francziaország minden komolyabb büntetést ellenez, s elégnek tartja a közönséges diplomatiai büntetést, mi nem len­ne egyéb a roszalás kifejezésénél; ellenben Anglia szándéka, ko- komoly katonai demonstratiót intézni Görögország ellen, Olaszor­szággal együttesen, melyet e végre föl is hivott. Otvay állam­titkár az angol alsóházban kijelenté, hogy Clarendon lord a kö­zéptengeri hajóhadat a Pyreusba rendelte, s hogy egyelőre bő­vebb közlést nem tehet. A nők szavazattjogának kérdése Angliában nagy győzelmet aratott. Bright Jakab képviselő, a miniszter testvére, az alsóház f. hó 4-iki ülésén indítványt tett az iránt, bogy a választási jog a nők­re is kiterjesztessék. Itt csak azon nők értetnek, kik a városokban önálló háztartást visznek, és szegényadót fizetnek, vagy a vidéken legalább 120 ft. értékű házat birnak. E nők a parlamenti választá­soknál szavazati joggal fognak bírni. E javaslat azonban csak az egészen önálló nőkre terjed ki, férjes nők és atyjuknál élő leányok e kedvezményben nem részesülnek, Bright javaslata már második fölolvasásban is elfogadtatott, s valószintileg törvénynyé fog válni. A zsinat f. hó 4-én elfogadta a kis katechismusról szóló decre- tumot. A magyar és német püspökök tagadólag szavaztak, mert ők Conisius katecbismusát meg akarják tartani. — A csalhatlanságról a vitatkozások múlt kedden vették kezdetüket, — A római szent szék a franczia és osztrák sürgönyökön kívül a porosz, portugál és bajor kormányoktól is kapott jegyzékeket. Mindnyájan figyelmezte­tik a curiát, hogy a pápa csalhatlanságának kimondását hadizenet- nek veendik az állami rend ellen. Olaszország még folyvást zavargások színhelye. Catanzaro tartományban 200—300 főnyi lázadó csoportok mutatkoztak, melyek Filadelfia mellett a csapatok állal megtámadtatván, megfutamodtak. Vezéreik ismeretlenek. — Mint Flörenczből jelentik, a kormány arról értesült, hogy a Napoleon császár elleni összeesküvés Olaszország­ban is szélesen el van ágazva, s a Mazzinista-párt Uzelmeivel össze­köttetésben áll. Az északi tartományok el vannak özönölve mazzi- nista ügynökökkel. Spanyolországban, mint a „Liberté“ Írja, a kormányformára nézve legközelebb fontos esemény történend. Madridban ama hir van elterjedve, hogy Serrano a régeusséget Prímnek fogja átadni, ki a királyság minden attribútumával fog fölruháztatni. Serrano egy proklamatio kíséretében teendi le magas méltóságát. Ez esemény már e hó 15-ke körül fogna végbe menni. Amerikai távsiirgöny szerint, Jordán tábornok, a cubai fölke­lők főparancsnoka, lemondott, s Sz.- Tamás szigetébe menekült, a hol kijelenté, hogy a fölkelés sikere lehetlen a fegyelem hiánya s a fölkelés vezérei közt létező viszályok miatt. — Egy madridi távirat pedig azt jelenti, hogy a havannai főkapitány elzáratá az angol fökonsult, miután constatáltatott, hogy az a fölkelést támogatja. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1870-ik év april hő 20-an, Kovách László egyesületi elnök elnöklete alatt tartott évi rendes köz­gyűlés jegyzőkönyve. 30 Elnök a szép számmal egybegyiilt tagok szívélyes üdvöz­lése után az ülést megnyíltnak nyilvánító, engedelmet kérve, hagy miután az ügyek vezetésében — elfoglaltsága miatt — tettleges részt csak kevés alkalommal vehetett, s igy annak lefolyásáról kel­lő tudomással nem bir, elnöki jelentést nem készíthetett; minek foly­tán a titkár által e tárgyban készitett jelentést kéri fölolvastatni; mire fölolvastatott a következő jelentés : „Tisztelt közgyűlés! Az egyesület által múlt 1868-ik év jan. 28-án tartott évi rendes közgyűlés óta két év telt el a nélkül, bogy évi rendes közgyűlés tartatott volna. E szerint tán az egyesü­letnek két évi működéséről kellene számot adni, s eljárásáról jelen­tést tenni; mindamellett méltó sajnálattal kell fölemlíteni, hogy az egyidő óta fölmerült közönyösség miatt, az egyesület működési kö­rében teljes pangás uralkodik, annyira, hogy gyakran üléseket sem lehetett tartani; innen van, hogy e téren valami nevezetesebb moz­zanat föl sem is említhető. Óhajtandó volna tehát, hogy az egyesület a tettek mezejére lépve, magáról életjelt adjon, annyival inkább, minthogy e tekintetben többé semmi erkölcsi akadály nem áll útjá­ban, sőt inkább, mint a tapasztalás bizonyitja, a m. kormány részé­ről az egyesület minden eljárásában buzgón támogattatik. Igaz, hogy erre nézve az anyagi erő hiányzik, de ez ismét csak a minden alkalommal tanúsított részvétlenség kifolyása. A legutóbb tartott közgyűlésnek egyik életrevaló, és e tekin­tetben czélra vezető határozata az volt, hogy minden egyesületi tag vállalja magára egy új tagnak a megszerzését; ha ez sikerül, s min­denki megteszi a reá rótt kötelességet, — a tagok száma megkét­szerezve, s ez által az egyesület fönállása nemcsak biztositva lenne, hanem meglehetős anyagi eszközzel rendelkeznék arra nézve, hogy hivatásának teljesen megfeleljen; de sajnos, alig tiz tag teljesité ezen reá rótt csekély kötelességet. Pedig itt volna ideje, e tekintet­ben gondoskodni, mert az alakulás alkalmával történt első rendbeli aláirók kötelezettségi határidejének második korszaka az évvégével jár le, s igy jó része a tagoknak megszűnt tag lenni, hacsak azzá lenni újabban is nem kíván. Hogy az egyesület arra nézve, kik kí­vánnak továbbá is tagok maradni, magának tájékozást szerezhessen, minden megszűnt taghoz egy fölhívó levél intéztetett, melyben illető azon nyilatkozatadásra szólittatott föl: kiván-e továbbá is az egye­sület tagja maradni, vagy sem? még pedig azon hozzáadással, hogy hallgatása belegyezésnek vétetik, s újabban a tagok sorába iktat- tatik; mire lemondási szándékát mindössze csak 6 tag küldötte be; e szerint a tagok száma ezúttal nem sokkal kevesbedett. Azonban 1870-ik év végével jár le ismét a második rendbeli aláirók kötele­zettségi határidejének második korszaka, s szűnik meg mégnagyobb része tagja lenni az egyesületnek; fognak-e ezek újabban is a tagok sorába lépni? nagy kérdés; s ha ezeknek csak egy része marad is el, már az egyesület fönállása koczkáztatva van, miután a jelenlegi tagok után esendő részvénydijak jövedelméből is csak épen a rendes költségek fedeztethetnek. Ily körülmények között nem csoda, ha az egyesület nevezete­

Next

/
Oldalképek
Tartalom