Eger - hetilap, 1870
1870-05-12 / 19. szám
146 egyszer megadott fizetést csökkentéül nem szabad. A mi igazság- ÜgyérUnk előrelátása még tovább terjedt, nem akar ugyanis a végrehajtó hatalom kezébe oly hatalmat adni, melynek alapján a fize- tésemelési kecsegtetéssel a bírákra befolyást gyakorolhasson, és e végből alaptörvényi rendelkezés alá bocsátá a fizetésemelés kérdését is. Biráink e javaslat törvényitése esetében első 10 évi szolgálatuk után — ba jól emlékszünk — 10%» minden további 5—5 évi szolgálat után 5% fizetésemelésben részesülnek, melyet sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom, hanem az alkotmányos alaptörvény biztositand számukra. Ez szolgál egyszersmind az alaposabb munkaképesség, érdem és előléptetéshiáuy kárpótlása, illetőleg megj utal mazására. Az illetékesség tekintetében már az ideiglenes pörrendtartás is szabatosan rendelkezett. No de megszakítjuk itt e nagy reformmunkálat további méltatását. Befejezésül csak e néhány sort szabadjon még ide iktatnunk: Emberi kormányszervezetekben csak két ellenőrző hatalom létezik: egyik a fegyver, másik a törvények hatalma. Ha ez utóbbiak számára egy, minden félelem és gáncs ellen biztosított bírói hatalom szervezése nem sikerülne, akkor sztikségkép az elsőnek keilend uralgnia, mi a katonai intézményeknek a polgáriak fölötti győzelmét jelentené; óvakodjunk ez okból azuj nagy intézmények keresztülvitelének akadályozásától, mert e téren minden lépés egy a militarismus támogatásával. Saáry Ferencz. Városi ügyek. Folyó év május hó 8-án, Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt Eger városa részéről képviselői ülés tartatván, ez alkalommal fölolvastatott a f. év aprilhó 3-án 928. sz. végzéssel meg bízott küldöttség jelentése, Schvarcz Adolf és Adler Mór által a tábornoki laktanya előtti téren építtetni tervezett 12 boltnak mily föltételek mellett leendő fölépítése tárgyában. Végeztetett : Miután a küldöttségi véleményből az derül ki, hogy kérdéses boltok, melyeknek fölépitési költsége 14,295 ft69 krra van előirányozva,a kívánalomnak lehetőleg megfelelő és szilárd anyagokból terveztetnek építtetni; tekintve továbbá, hogy mig egy részről ezen építkezés által a kérdés alatti tér tisztán taríhatása eléretheiik, s a patak árka is szabályoztatni fog, más részről a város közönsége 20 év leteltével, a nélkül, hogy legkisebb költsége vagy áldozatába kerülne, egy épület birtokába jut, mely évenként legkevesebb 1400 forintot jövedelmez : ennélfogva kérdéses 12 boltnak, s — a költségvetésben elősorolt anyagokból — a bemutatott s ezennel jóváhagyott terv szerint leendő fölépítése megengedtetik, a következő föltételek mellett: 1- ször. Az építendő 12 holt jövedelme, az építkezés bevé- geztétől számítandó 20 év alatt, az építkezőket illeti, őket terhelvén az épületek jókai ban tartása is. 2- szor. Az épdendő boltok utáni adókat s egyéb kincstári terheket, a mennyiben azok mentessége iránt a törvény nem rendelkezik, építkezők tartoznak viselni. 3- szor. Az építendő boltok előtti téren, a jelenleg ott gyakorlatban levő étetés, itatás és árulás megszüntetendő. 4- szer. Kérdés alatti térről a gőzmalom melletti patakszélen, az irgalmasnénék kórháza előtt, a főutczára vezető gyalogút kinyitandó, az ottani utczacsatorna fölső része, egyelőre 5 öl hosszaságban, a város által beborítandó, a patak mentén lévő ut pedig építkezők által jókarba hozandó. 5- ször. Kitelvén a húsz évi használati idő, az egész összes épületet — melynek állaga jelenleg is a város tulajdona — minden hozzátartozó fölszerelvényével együtt, jókorban a városnak tulajdoni joggal, szabad rendelkezése alá bocsátani kötelesek. Végre 6- szor A költségvetés 4-ik pontjában jelzett 5 láb magasságú fal nem közönséges malterrel, hanem czementmésszellesz fölrakandó. Miről a közigazg. tanács a hely kijelölése s a tulajdoni jog biztosítása, úgy az építkezés fölötti fölügyelet s ellenőrködéssel megbi- zatik ; továbbá folyamodó Adler Mór és Schvarcz Adolf épitkezők, a terv és költségvetés kiadásával végzésileg értesitendök. Elnöklő polgármester, mint a városi indóház ttgyébeu f. évi 1231. sz. végzéssel megbízott küldöttség elnöke, előterjeszti, hogy megbízatásukhoz képest múlt hó 29-én érsek ő nméltóságánál megjelentek, s a képviselő-testület által kérdéses ügyben ő nméltóságá- hoz czimzett írásbeli kérvényt átnyújtván, szóval is kérelmezték, hogy a füzes-ahony-egri szárnyvasut indóházának az érseki népkert alsó vagy felső részén leendő fölállithatása ellen akadályokat gördíteni ne méltóztassék; azonban ő nméltósága tagadólag válaszolván, kijelenté, hogy ezen tervezethez beleegyezését adni nem hajlandó. , Minthogy azonban a kérdéses vasútvonal fölmérésével megbízott és időközben Egerbe érkezett főmérnök, Hegyi Zsigmond úrtól azon értesítést nyerte, hogy miután az indóháznak a tervezett helyen, vagyis az érseki népkertben leendő fölállítása szerinte is czél- szerünek mutatkozik; és miután közohaj, de a város is azt kívánja, hogy többször emiitett indóház a mondott helyen állíttassák föl: ennélfogva a tervet ezen kívánsághoz képest fogja elkészíteni, részére a város által nyújtandó azon biztosíték mellett, hogy a kert kisajátítási kérdését Eger városa közönsége magáévá teszi; — minek kimondását a képviselő-testület figyelmébe ajánlva, egyszersmind indítványozza, hogy kérdéses közérdekű ügyben a n. m. közlekedési minisztériumhoz indokolt fölterjesztés intéztessék. Végeztetett: Tekintve azon körülményt, hogy valamint természetszerű alkatánál, úgy a város minden részéhezi közelségénél fogva kizárólag az érseki népkert azon egyetlen pont, hol az egri szárnyvasut indóházának fölállítása, úgy országos, mint helyi érdekekből a leg- kiváuatosabbuak mutatkozik : ennélfogva az elnöki inditvány he- lyeslőleg tudomásul vétetvén, e testület ezennel kijelenti, hogy a többször emiitett helyiség kisajátítási kérdését magáévá teszi, következőleg a fölmerülendő árkülönbözetet fedezni fogja ; miről Hegyi Zsig mond főmérnök ur végzésileg értesittetni, s ez ügyben a n. m. közlekedési minisztériumhoz egy indokolt fölterjesztés intéztetni határoztunk, minek szerkesztése s hitelesítésével, Tavasy Antal polgár- mester elnöklete alatt, Burik István, Fekete Károly, Mészáros István, Schaffner János, Szederkényi Nándor, Vasváry Károly és Végk József küldöttségi tagok, — az illető helyeni átnyujtásával pedig Tavasy Antal polgármester és Mészáros István képviselő, kik a város érdekében, a szükséglendö útiköltségeket sajátjukból fedezni készeknek nyilatkoztak •— bízatnak meg. Miről az illetők jegyző- könyvi kivonaton értesitendök. Fölolvastatott a nml. beliigymiuiszteriumnak f. évi apr. hó 14-ről kelt, 6463. számú intézvénye, mely szerint Eger városa részére az 1870. január-aprilisi törvénykezési költségek fejében 1800 ft utalványoziatik. Jelen belügyminiszteri leirat tudomásul vétetvén, további szükséges intézkedés tétele tekintetéből, az összes ügyiratok kiséretébeu, a k. i. tanácsnak kiadatni határoztatik. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a város utczáinak tisztántartása csak úgy lenne eszközölhető, ha a város e czélra egy külön fogattal rendelkeznék ; minthogy pedig jelenleg, a honvédlovaknak egyesek használatárai kiosztása által alkalom kínálkozik — ennélfogva jónak látná egy ily lónak Eger városa használatára leendő kikölcsönzését elrendelni. Az előterjesztett inditvány általános helyesléssel találkozván, eJfogadtatik, s kivitelével a k. i. tanács megbizatik. Miről a most nevezett tanács végzésileg értesítendő. Hol legyen az egri vaspálya indóháza ? E kérdés az, mely jelenleg bennünket, egrieket, foglalkoztat, és igen természetes, hogy a vélemények megoszlanak, a mint különböző az érdek, a remény, melyet egyik vagy másik az indóház helyiségének közelségéhez köt. De e kérdést nem szabad csupán egyéni szempontból fölfogni és eldönteni. A vasút, mely városunkat Füzes-Abonynyal ösz- sze fogja kötni, állami költségen épül, és azért az indóházak helyisége megállapításánál az állami érdeket a helyi érdekkel kell ösz- hangzásba hozni, kiegyeztetni. A fölvidék várja, és reméli, hogy e vasút idővel tovább fog vezettetni, és saját városunk érdekében is kell, hogy tovább vezettessék ; az indóház helyiségének kijelölésénél tehát első szempont : el nem zárni a jövő előtt az utat, ellent nem állani a haladásnak. Már az országgyűlés kifejezést adott azon intentiójának, hogy a pályaudvar oly helyre tétesssék,. a honnan a vasút tovább vezethető legyen. Biztosak lehetünk, hogy ez intentiójának érvényt fog tudni szerezni, és a fölvidék, mely adójával a vasút költségeihez járul, nem fog késni, az országgyűlés figyelmét fölhivni, ha talán az indóház helyiségéül Egerben oly hely jelöltetnék ki , mely a tovább vezetést akadályozza, költségesbbé teszi. Az érsekkertből a vasutat, szakértők véleménye szerint, csak úgy lehetne tovább vezetni, ha az egész terület 2y2—3 ölnyire fölemeltetnék, és igy a város beépített részein és utczáin költséges ki-