Eger - hetilap, 1870

1870-04-28 / 17. szám

131 és tésztánerntiek, tűzi- és mtífa, fa- és kőszén; esztergályozásra és köfaragásra alkalmas anyagok, gyauták, kén mindenféle vegyi egyesületeiben, réz, len és kender, az ezekből készült kézi fonat nyers állapotban, papír, csont és faárak, kőzönségesb fajú üvegedé­nyek, szobrok, közönséges agyag-áruk, műszerek, gy úszerek, irodalmi és művészeti tárgyak, olajpogácsa és más hulladékok minden várn­ádétól teljesen fölmentvék, mig a többi nyerstermények és iparczik- kek vámtétei tetemesen alább szállíttattak. E körülmény anuál örvendétesb, mert e vámtéti táblázatot Anglia is, a néhány hét előtt elfogadott pót-kereskedelmi és vám- egyezményben minden változtatás nélkül elfogadá. Ezen pót-egyez­mény még egy más nagy előnyt is foglal magában, s ez az, hogy a pamut- és gyapjuáruk vámtéteiböl részünkről, mintegy a vámtét egy harmada elengedtetett, minek eredménye az leend, hogy ez árukhoz ennyivel olcsóbban fogunk jutni, annál is inkább, mivel a velünk gaz- dászati szerviszonyban álló Franczia-, Olasz- és Németországra, Bel­gium, Sveiczés Németalföldre e kedvezményt szintén ki kellett ter­jeszteni, mert szerződéseik azon szép és hasznos elvet foglalják ma­gukban, hogy minden előnyben, mely egyik államnak adatik, nem csak ez, hanem valamenuyi szerződéses állam részesítendő. Hason ló előnyöket nyújt számunkra a tavaly Sveiczczal kötött kereske­delmi és vámszerződés is. A legfontosabb jelenség azonban kétségkívül a kereskedelmi és iparkamrák életbeléptetése. Ezek fognak buzditólag hatni ezen­túl le- és fölfelé; az ellenléteket elsimítják, és hibák elkövetését megakadályozandják, szóval, ezek mentendik ki hazánkat a gazdá szati tespedésböl. Ily magas szempontból hivatását egyedül a pes­ti kamra fogta föl, példát adva ezáltal vidéki testvéreinek. A sajnos hitelválság orvoslására legalkalmasb az ő kitűnő emlékirata volt, kikelt a kereskedelmet nyomasztó községi terhek ellen, elba tározta, hogy elkészítteti az illetékessége alatti terület mezőgazda­sági és iparstatisztikáját, a munkás-lakok kérdését erélyesen kezei közé vette, a régi hiányos ipartörvényjavaslat helyett egy újat dol­gozott ki, távirászatunk hiányait szintén emlékirat tárgyává tette, a cairói annyira fontos nemzetközi kereskedelmi gyűlésen magát kép­viselteié, szóval, néhány hó alatt nemcsak helybeli, de országos elis­merést érdemelt ki. (Végeköv.) Saáry Ferencz. Ausztria. F. hó 24-én az uralkodó pár egybekelésének évnapja alkalmá­ból, a bécsi hivatalos lap egy legfelsőbb elhatározást tett közé, mely az Ausztriában elkövetett sajtóvétségekre amnestiát hirdet. A bécsi „Tagespresse“ a Potocki-kormány programmjáról Írja, hogy a jelen kormány őszintén óhajtja a nemzetiségekkel való ki­békülést, az alkotmány korlátain belül. Csak alapos ellenvetések és tényleges szükségek fognak tekintetbe vétetni, de figyelmen kivlil hagyatnak a politikai vagy nemzetiségi álmodozások, sa kormány­nak épen nincs szándékában a németeket az ellenzék soraiba szo­rítani. Atalánosan kielégítő és megnyugtató kiegyezkedés fog meg- kiséreltetni a legjobb szándékkal — úgymond a nevezett lap — de a birodalom szervezkedési bajának véget kell vetni,és az ellenzék két­ségtelennek tekintheti azt, hogy ha a jelen kiegyezkedési kísérlet meghiúsul, ez a legutolsó is lesz. Ha e kísérlet a csehek és lengyelek túlságosan fölcsigázott követelésein meghiúsulna, az államhatalom megváltoztathatlan vezéreszméjének fogja tekinteni azt, hogy az al­kotmány szabadelvű irányban fejtessék, és az ellenzékkel szemben kíméletlenül és tekintet nélkül érvényesíttessék. Egy bécsi távsürgöny szerint, a cseh pártvezérekkel már vol­tak elöleges tárgyalások. A megállapodás szerint hihetőleg a cseh és morva országgyűlések, s azután a birodalmi tanács föl fog oszlattat­ok Azután az újonnan választandó parlament egybehivatik a delega- tioválasztás végett. — Potocki Prágába és Brünnbe utazik, hogy programmja fölött a különböző párttöredékek tekintélyesbjeivel értekezzék. Mint Bécsböl jelentik, Rauscher és Schwarzenberg bibornokok uj röpiratokat bocsátottak ki a pápa csalhatlansága ellen. Politikai hetiszemle. A franczia kormány a múlt héten, három napi tárgyalás után, nagy lelkesedés közt elfogadta az uj alkotmánytervet. Francziaor- szág kormányformája ez által lényeges módosításon ment át. A csá­szár személyes hatalma és tekintélye helyére a parlamenti rendszer­ben nyilvánuló nemzeti akarat lépett, s igy Fraucziaország ezentúl a parlamentaris államok közé lesz sorolható. Az uj alkotmánynak azonban csak a népszavazat, melynek árjai e héten már megindnl- tak, fogja a végleges szentesítést adni. A mozgalom már hatalmas hullámokat ver. Pro et contra rendkívüli izgatás foly. A pártok mindnyájan kiadák jelszavaikat. A kormány barátai bizottságokat, egyleteket alakítanak, az ellenfél szintén meginditá hadjáratát. Mant- festuma, melyben azt ajánlja párthiveinek, hogy nemmel szavazza­nak, már megjelent, de alig tön valami hatást. A legitimisták is ad­tak ki manisfestumot, melyben a plebiscitum elvetését tanácsolják. A nemzetközi munkásegylet jelszava a nemszavazás. A hivatalos lap közié már a rendeletét, melylyel a nép május 8-ra fölhivatik, hogy a kővetkező plebiscitumot fogadja el, vagy vesse el: A nép helyesli a császár által a nagy államtestületekkel egyetértöleg i860, óla behozott szavadelvii rcfrmokat, és jóváhagyja az 1870. april 20 iki senatusconsultumot. — A hivatalos lap april 24-iki száma a császár­nak egy a néphez intézett proclamatióját közli, melyben a császár fejtegeti a közelebb végbemenendö népszavazás horderejét, elmondja a szabadelvű reformok szükségének okait, s kéri a népet, hogy sou- verain jogával szentesítse az uj alkotmányt, mely egyidejűleg állan­dóságot és haladást biztosit Francziaországnak. Banneville marquis e hó 19-én nyujtá át Daru gróf, volt fran­czia külügyminiszter legújabb sürgönyét Antonelli bibornoknak. Ebben a franczia kormány kijelenti, hogy attól tart, miszerint a zsi­nati határozatok folytán az állam és egyház közt antagonismus jő létre, mely iszonyúvá válhatik. Azért azt tanácsolja, hogy a zsinat az eléje terjesztett tételeket módosítsa, s azokat kitörölje, melyek az állam és egyház közti viszonyt zavarják. — Mint Rómából jelen­tik, a pápa nagypénteken egyedül Napoleon császárnak és családjá­nak küldé táviratilag apostoli áldását. Olaszországból majd mindennap érkezik valami leverő hir. Egy milánói, april 21-iki magánsürgöny szerint öt nap óta a város egészen a mazzinista zavargó hatalma alatt áll. A Ticinese és Ga­ribaldi negyedekben sok ezer forradalmi fölhívást osztottak szét. A székesegyház-téren levő Magn a vendéglőből az utczára lőttek. Erre a rendőrség a vendéglőbe nyomult, s itt nehány ládát revolve­rekkel, orsini bombákkal és töményekkel megrakva talált, minek folytán számos egyén elfogatott. Az elfogottaknál a compromittáltak teljes névsorát, a pénzutalványok, továbbá azon katonák és altisztek jegyzékét, kik az összeesküvésben részt vettek, megtalálták. Az utóbbiak közül többen elfogattak, de a complott valódi szervezői idejekorán elszöktek Milánóból. Maga a város nyugodt ugyan, de a fotytonos aggály és félelem nagy izgatottságban tartja a lakosságot. Spanyolország a múlt hét folytán meglehetősen nyugodt volt; csak Puerto S. Máriában, Cadiz közelében, fordultak elő zavargások, de a rend helyreállítására elég volt 40 helyhatósági őr. A zavargók száma mintegy 500-ra mehetett, kik közül egy megöletett, s többen megsebesültek. E zavargásokat állítólag a bérkérdés idézte elő. — A cubai fölkelés is megszűnt borzasztó lenni, de azért még mindig léteznek el-zórva kisebb-nagyobb guerilla-csapatok, melyek elnyo­mása sok időbe fog kerülni. Egy Párisba érkezett bukaresti magánsürgöny szerint, ott Károly he rezeg ellen irányzott összeesküvést fedeztek föl. A Cousapárt naponta uj híveket nyer; a forradalmi bizottságok kijelentik, hogy nekik nem kell idegen fejedelem. Ha e birek igazak, úgy legközelebb ismét forradalomra van Ruméniában kilátásunk. Oroszország számos vidékén majdnem egyidejűleg zavargások for­dultak elő a parasztság közt. melyek a kormánynak komoly aggó dalmat okoznak, s elövigyázati rendszabályokra szolgáltatnak al­kalmat. A belügyminisztérium egy rendelete utasitá a hatóságokat, hogy éber szemmel kisérje a parasztságot, s minden forradalmi mozgalmat a legnagyobb szigorral gyorsan elfojtsanak. Több kerü­letben a parasztságtól mindennemű fegyvert elszedtek. — Az orosz civilisatio egy újabb vívmányát közük a lapok. T. i. egy czári ukáz ismét behozta a botbüntetést az alsóbb hivatalnokokra. Görögországban egy rabló-csapat több kéjutazót, köztök a dip- lomatiai testület több tagját is, elfogta. A rablók nemcsak váltság­díjat kívántak a foglyokért, hanem a kormánytól még amnestiát is. Most Konstantinápolyból jelentik, hogy a porta az athenei követségtől f. hó 23 án táviratot kapott, mely szerint az elfogott angolok a rablók által meggyilkoltattak. A rablók, a katonaság által üldöztet- ve, menekülni akartak, s mivel a foglyok őket fáradság következ­tében nem követhették, meggyilkolták őket. A katonaság 9 rablót megölt (köztük a banda főnökét is), egyet pedig megsebesített; 12 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom