Eger - hetilap, 1870

1870-04-14 / 15. szám

115

újból szervezéséről, a középtanodai oktatásról és középtanodákboz kapcsolható szakiskolákról, végre 1,013,114 ft póthitelröl oktatási s nevelési czélokra. Etvös indítványa folytán a ház elhatározta egy 15 tagú bizottság kiktlldését, mely ezen törvényjavaslatokról véle- ményes jelentést lesz teendő. Napi renden volt a Duna folyamnak a főváros melletti szabályozásáról sat. szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, melynek folyamában az ellenzék részéről indítványozott módositváuyok elvettetvén, a törvényjavaslat a közp. bizottság által ajánlott módosításokkal elfogadtatott. Ennek kapcsában elfogadta még a ház a közp. bizottságnak ekét határozati javaslatát is: 1) hogy egyidejűleg a duna-szabályozási munkálatokkal a Duna két partján levő vasutakat egybekapcsoló, és a vasúti kölcsönből építendő hid is készíttessék el; 2) hogy a minisztérium kiváló figyelmét arra fordítsa, hogy a Dunaszabályzással, s a rakparttal egyidejűleg a kereskedelmi raktárak mielőbb létesittessenek.

Az april 8-iki ülésben, mely majd 6 órahosszat tartott, tárgyalta s hosszabb-rövidebb vita után általában, majd a közp. bizottság módosításaival részleteiben is elfogadta a következő törvényjavaslatokat: a kir. vegyes bíróságok törvénybe iktatásáról; a pesti dunairakparton építendő há'/ak adómentességéről; a törvények kihirdetéséről szóló 1868 III. t. ez. 4. §-nak módosításáról; s az ítélő birák számának meghatározásáról a fölebbviteli biróságoknál.

Az april 9-iki ülésben véglegesen elfogadtattak a megelőző ülésben tárgyalt s megszavazott törvényjavaslatok. A vita tárgyát képezte ezután az ö Felsége keleti útja költségeinek pótlásáról szóló törvényjavaslat, melyet azonban a ház nagy többsége általánosságban is,részleteiben is elfogadott. Minden vita nélkül elfogadtattak még a 10 kros papír- és 6 pengőkrajczáros ezüstváltópénzeknek a közforgalomból kivonásáról, úgy az orsz. képviselők lakbérének fölemeléséről szóló törvényjavaslatok. B. Nyáry Gyula áthozván a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatait, jelenté, hogy a főrendek elfogadták az államvaspálya adójáról, s a Duna szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat ; azonban az áll amszékröl szóló törvényjavaslat 6-ik §-ra nézve tovább is ragaszkodnak módosításukhoz, mig a 8-ik §-ra nézve a képviselöház határozatához hozzájárultak. Végül gr. Mikó köziek, miniszter az érsekujvár-nyitra-trencséni vasút kiépítése tárgyában két törvényjavaslatot nyújtott be.

April 11-én volt a képviselőháznak utolsó ülése a húsvéti szünidő előtt. Ez ülésben a miniszterelnök átnyújtó a Dunaszabályo- zás s a főváros szépítése érdekében fölveendő kölcsönről szóló szentesített törvényt, mely kihirdetetett. Gr. Mikó miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a gömöri vasipar érdekében építendő vasúthálózat iránt. Boczkó Dániel szintén nyújtott be egy törvényjavaslatot az úrbéri örök váltságról szóló törvény módosítása iránt. Mindkét törvényjavaslat kinyomatása elhatároztatott. Végül a ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését, a húsvéti ünnepek miatt, april 26-án tarfandja.

Törvényj avaslat

Az első folyamodási bíróságok rendezéséről.

I. FEJEZET.

Az első folyamodási bíróságok szervezete.

1. §. Első folyamodási bíróságok :

a) a békebirák ;

b) a kir. járásbíróságok ;

c) a kir. törvényszékek ;

d) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.

2. §. A békebirák szervezéséről, hatásköréről, s az előttük követendő eljárásról, külön törvény rendelkezik.

3. §. A kir. járásbiróság áll: a járásbiróból, kihez szükség esetében aljárásbiró neveztetik.

A járásbiróság mint egyesbiróság jár el.

Az aljárásbiró a járásbirót helyettesíti, ki őt önállólag végzendő teendőkkel is megbízhatja.

Kisebb járásbíróságok vezetése aljárásbirákra is bizható.

4. §. A járásbiróság ügykezelése fölötti fölügyelet azon törvényszék elnökét illeti, a melynek kerületében a járás fekszik.

E czélból köteles a törvényszéki elnök a járásbíróságot éveu- kint legalább egyszer személyesen vagy megbízottja által megvizsgálni.

5. §. Azon járásban, melyben a törvényszék székel, a járás- birói teendőket az elnök által a törvényszék kebléből kiküldendő egy vagy több biró végezi, kit, a mennyiben lehetséges, az elnök törvényszéki teendőkkel is megbízhat.

6. §. A járásbiróság köteles az illetőségéhez tartozó bűnügyek és vizsgálatok állásáról a kir. ügyészséghez havi kimutatást terjeszteni.

7. §. A törvényszék a hatásköréhez tartozó bűnügyekben teljesítendő vizsgálatok tekintetében a járásbíróságoknak utasítást adhat.

8. §. A kir. törvényszék áll: egy elnökből, több ülnökből és jegyzőből.

Alelnök csak a pesti kir. törvényszéknél alkalmaztatik; más törvényszéknél az elnököt a kinevezés rendje szerint legidősebb ülnök helyettesíti.

Vizsgálóbirákat és pertárnokot a jegyzők közül az elnök nevez.

9. §• Váltó- és kereskedelmi ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedő ülnököket ott, hol a kir. törvényszék székhelyén kereskedelmi és iparkamara van, annak közös ülése, és pedig felerészben a kereskedelmi, felerészben az iparososztály tagjai közül,

más helyeken a kereskedői testület öntagjaiból,

ha pedia; a törvényszék székhelyén kereskedői testület sem lenne, a helybeli bejegyzett kereskedők közül a térvényszék választja.

A kereskedői ülnökök számát és bírói működését a kereskedelmi ülnökökre vonatkozó törvényes szabályok határozzák meg.

10. §. Bányaügyekben bírói hatósággal fölruházott törvényszékekhez lehetőleg oly ítélő birák nevezendők, kik egyszersmind bányaszakértők. A bányaügyek úgy az első folyamodási, mint a fölebbviteli törvényszékeknél oly ítélő tanácsban adandók elő, melyben az ítélő birák nagyobb száma bányaszakértö.

E czélból addig is, mig bányaszakértő birák úgy az első folyamodási , mint a fölebbviteli törvényszékeknél elegendő számban alkalmaztathatnak, megengedtetik, hogy amennyiben az ítélő tanács oly birákból, kik egyszersmind bányaszakértők, összealakitható nem volna, kisegítő birákul, napidij mellett, oly bányaszakértök hivassanak meg, kik az 1869. IV-ik t. ez. 6. és 7. §-ában meghatározott bírói minösitvénynyel bírnak, vagy legalább jogvégzettek.

Ily kisegítő bírákra az 1869. IV. t. ez. 4. 5. 8--16. szakaszainak határozatai ki nem terjednek. A kisegítő bírákat az igazságügyi miniszter előterjesztésére ö felsége a király nevezi ki.

11. §. A budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszék áll: egy elnökből, hat jogtudós és tiz, a pesti kereskedelmi és ipar-kamara által választandó kereskedői ülnökből s a szükséges számú jegyzőkből.

12. §. A polgári törv. rendtartás (1868. LIV. t. ez.) 5. §-ának a szavazók száma iránt tett rendelkezése a bűnügyekre is kiterjesztetik.

13. §.Ajelen törvény 1. §-ának b) c) és d) pontjai alatt érintett első folyamodási biróságoknál alkalmazott ítélő birák fizetése, a szervezendő bíróságokhoz való kineveztetésliktöl számítandó tiz évi folytonos szolgálat után az eredeti fizetés tiz, minden további öt évi szolgálat után pedig annak öt százalékával emelkedik, ha ezen idő alatt magasabb állásba elő nem mozdittattak, és fegyelmi büntetés alá nem estek.

Fegyelmi büntetés esetében a fönérintett tiz, illetőleg öt évi időszak, a büntetés hatályának elévülésére kiszabott idő lefolytával kezdődik.

14. §. A jelen törvény 1. §-ának b| c) és d) pontjai alatt fölsorolt első folyamodási bíróságokhoz bírói végrehajtók a szükséges számban neveztetnek.

A bírói végrehajtásokat rendszerint ezek teljesitik.

A törvényszéknek azonban jogában áll különös fontos esetben saját járásában egyik bírói tagját, kerülete többi járásában pedig a járásbirót bízni meg a végrehajtással.

15. §. Az 1. §-ban érintett első folyamodási biróságoknál a segéd-és a kezelő személyzetnek a szükséges számban való alkalmazása iránt az igazságügyi miniszter intézkedik. (Folyt, köv.)

Ausztria

A bírod, tanács mindkét házában megválasztották a delegatio tagjait. A birod. tanács e hó 8-án a császár meghagyásából elnapoltatok, Bécsben azt hiszik, hogy föloszlatása sem fog sokáig késni. A f. hó 7-iki ülésben Kaiserfeld elnök fulminans zárbeszédében czél- zást tett a politikában beállott fordulópontra, s kifejté a német-osztrák párt bukásának okait, mely a kiilön-élet követeléseit alárendelte a birodalom hatalmi állása föltételeinek. Végül az elnök erélyes ellenállásra szólitá föl a házat az alkotmány ellenségei ellen. — Az urakháza f. hó 7-iki ülésében nagy többséggel elfogadtatott Schmerling azon indítványa; mely szerint a ház kinyilatkoztatja, hogy