Eger - hetilap, 1870

1870-03-31 / 13. szám

101

nyát, s csak Tisza K. indítványa maradt főn tárgyalásra, melyhez hozzászólt legelőbb Simonyi Ernő, ki azonban kimerülés folytán beszédét megszakitá, hogy a következő ülésben folytassa.

A márcz. 28-iki ülésben beadattak a szavazatok az egyetemi alap megvizsgálására kiküldendő bizottság 7 tagjára, s a közalapok s alapítványok megvizsgálására kiküldendő bizottság 12 tagjára. A többség által beadott jegyeken a következő nevek voltak följegyezve : A 7 tagú bizottságba: Bujanovics S., Kautz Gyv Madocsányi P., Paczolay J., Wächter Fr., Ghyczy I. és Szaplonczay J. A 12 tagú bizottságba: Hoffmann P., Horváth M., Mihályi P., Perczel B., Szlá- vy J., Török D., Vukotinovics J., Ghyczy K., Nyáry P., Salamon L., Szilágyi V. és Simonyi E. Ezután folytatta a ház Tisza K. indítványának tárgyalását a köziek, minisztérium ellen indítandó parlamentáris vizsgálat iránt. Simonyi Ernő után, ki az előbbi ülésben megkezdett beszédét folytatta, Hollán Ernő majd két óra hosszat tartó, feszült figyelemmel hallgatott, s rendkívüli hatást aratott beszédben felelt pontról pontra azon vádak s ellenvetésekre, melyek ellenzéki oldalról, s nevezetesen Simonyi Ernő által ellene fölhozattak. Az ülés föloszlása előtt szólották még Halász B., Patay I. és Csiky S.

Ausztria.

Giskra miniszterről Írják, hogy lemondási folyamodása már e hó 24-én helybenhagyólag érkezett le ő Felségétől, kihirdetését azonban el kellett halasztani egy alaki hiba miatt, miért is ujravisz- szaküldetett Budára, hol jelenleg ő Felsége tartózkodik. Más liir szerint, a miniszter lemondása azon föltétel alatt fogadtatott el, hogy liusvétig minisztériumának élén maradjon. Prágai távsürgöny jelenti, hogy a feudálisok s a fiatal cseh párt győzelmi öntudattal van eltelve Giskra bukása folytán.

A bir. tanács képviselöházának f. hó 23-iki ülésében a pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő az ingatlan államja- vak eladására vonatkozólag.A honvédelmi költségvetés tárgyalásakor Majerhofler indítványt tett, hogy hivassák föl a kormány a katonai budgetben nagyobb mérvű megtakarításokra, és az átalános európai lefegyverkezésekre működni. Az indítványt a ház helyesléssel fogadta. - A lengyel képviselők körében nagy lehangoltság uralkodik, mert minden jel arra mutat, hogy a galicziai határozatok német részről egészén el fognak ejtetni.

Politikai hetiszemle.

Fraucziaország figyelmét a múlt hét folytán Bonaparte Péter herczeg pőre vette igénybe. A tárgyalás Toursbau, f. hó 21-én vette kezdetét, s mint elgondolhatni, roppant érdekeltséget keltett. Több mint 70 tanú hallgattatott ki, kik egymással ellenkező vallomásokat tettek. Bonaparte herczeg a törvényszéki tárgyalás alkalmával ismétlő az elővizsgálatkor tett vallomásait, s különösen azt, hogy az általa agyonlőtt. Noir Viktor őt megütötte. Több tanú szintén azt vallá, hogy Fonvielle, Noir Viktor társa, a gyászos esemény után mondá, miszerint Noir a herczeget arczul ütötte. Fonvielle azonban tagadá, hogy ezt mondta volna. A tárgyalás alatt heves jelenetek fordultak elő. Fonvielle sértő kifakadásaiért 10 napi fogságra Ítéltetett. Az esküdtszék f. hó 28 án egyhangúlag fölmenté a vádlott herczeget. Ellenben a polgári pörben a herczeg a költségek viselésére s a Noír- családnak fizetendő 25,000 frank pénzbírságra Ítéltetett. Az Ítélet kihirdetése utána herczeg szabadlábra helyeztetvén, vendéglőbe szállt, s a roppant számban egybegyült néptömeg által rokonszenvesen fogadtatott. Egy f. hó 28-iki párisi távsürgöny szerint, Napoleon császár Bonaparte Péter herczeget száműzte Francziaországból.

Napoleon császár végre betetőzte Francziaországban a szabadság épületét. F. hó. 21-én egy kéziratot intézett a császár Ollivier miniszterelnökhöz, melyben a deczemberi alkotmány tökéletes újjáalakítása mellett nyilatkozik, s a törvényhozó testületnek visszaadja a tőle az 1852. decz. 2-iki államcsíny által elvont alkotmányozó hatalmat. A reactio-párt ily teljes vereségét, s a Parlamentarismus ily fényes győzelmét senki sem várta. Az Ollivier-cabinet férűai híven megfeleltek a hozzájok kötött várakozásnak, kivívták a Parlamentarismus restauratióját Francziaországban. A párisi lapok nagy örömmel iidvözlik a császári levelet, mely az országnak visszaadta szabadságát. Girardin a többi közt igy ir: „A napóleoni dynastia most már teljesen meg van alapítva. Ki lenne most elég vakmerő, azt megtámadni, elég erős, azt megingatni ? Egy pártalan főben sem maradhat többé a biralmatlanság számára csak a legkisebb hely is. Ki eddig kétkedett a császár őszinteségében, most többé nem kétkedhetik.“ Hasonló szellemben nyilatkoznak a legtekintélyesb párisi lapok.

Gr. Daru franczia külügyminiszternek a zsinat ügyében Rómába küldött sürgönye igen szelíden van tartva. Daru ez iratban nem könnyedén siklik el a csalhatlanság kérdése fölött, mint álliták. Constatálja a kormány jogát, állam-egyházi kérdések tárgyalásakor meghallgattatást kivánni; de e jogot a kormány nem oly terjedelemben követeli, miként az a tridenti zsinaton gyakoroltatott. Öt kielégítené, ha egy franczia püspök a zsinaton Francziaország jogait s kívánságait határozottan védhetné. A sürgöny azon inditványnyal végződik, hogy a zsinati előterjesztvények ez értelemben módosíttassanak, habár e czélból tán a zsinatot el kellene is napolni. E kívánságainak elutasítása esetére a sürgöny nem fenyegetőzik. Anto- nelli válasza e sürgönyre végre megérkezett. Ebben ki van emelve, hogy a franczia álláspont védelmével megbízott püspök kettős kötelességének, mint követ és püspök, meg nem felelhetne, mert e két állás össze nem egyeztethető. Különben a bibornok nem utasítja visz- sza a kívánságot, hogy Francziaország nézeteit meghallgassa, még mielőtt a zsinat a dogmák megállapításához kezdene ; azonban nem is kötelezi magát e nézetek figyelembevételére. — Megemlítjük még, hogy Banneville, Francziaország római nagykövete visszatért Parisba, honnan távsürgönyzik, hogy Francziaország egyelőre egészen képviselő nélkül marad Rómában. Azt is jelentik Párisból, hogy a nagyhatalmak közt jelenleg a Rómában leendő együttes lépések iránt élénk eszmecserék folynak.

A zsinat tanácskozásai a pápa csalhatlanságát kimondó schema fölött hir szerint csak husvét után veendik kezdetöket; addig a hitről szóló schemát akarják elintézni. Egy római távirat szerint, a zsinaton jelenlevő összes egyháznagyok husvétra, illetőleg 14 napra szabadságot kapnak.

Spanyolországban az ügyek sehogysem akarnak megszilárdulni. A radikálisok és unionisták közt szakadás történt, minek következtében Topete tengerészeti miniszter kilépett a cabinetböl. Valószínűnek tartják, hogy Serrano is le fog köszönni a regensség- röl, ha a szakadás véglegesnek bizonyulna be. — A Montpensier herczeg elleni btiuvádi port az ismeretes párbajügyben, madridi tudósítások szerint, valószínűleg el fogják ejteni. Montpensier trónjelöltsége nagyon vékony lábon áll, kivált mióta fötámasza, Topete, a minisztériumból kilépett.

Olaszország több része ismét zavargások színhelye volt; több városban köztársasági tüntetések fordultak elő, melyek néhány emberéletbe is kerültek. E zavargások, bár az Olaszországban egybegyült gyúanyagok nagy mennyiségéről tanúskodnak, egyelőre nem fognak átalános köztársasági lázadásra vezetni, noha. úgy látszik, tervszerüleg készültek, s Mazziui is Olaszországba váratik. E zavargásokról igy ir egy florenczi lap: „A legkülönösebb hírek keringnek ma (márcz. 24.) itt a Modena, Milano, Pavia, Parma és Bologna városokban 22-én és 23-án előfordult igen komoly zavarokról. A katonaságot a laktanyákban forradalomra akarták lázitani, de ellenállásra találtak, s a nemzetőrség és rendes hadsereggel összeütközésbe jöttek. Mindkét oldalon vér folyt, s az izgalom növekedőben van.“ Az „Italie“ szerint, a 24. és 25-ike közti éjjel Florencz egész helyőrsége fegyver alatt állt netaláni csendzavarók szétüzésére. Azonban újabb zavargások seholsem fordultak elő.

A „Liberté“-hez Romániából igen nyugtalanító tudósítások érkeztek. A Bukarestből kapott összes levelek Károly fejedelem helyzetét igen válságos, s a dynastia-ellenes agitatiót növekvőben levő gyanánt tüntetik föl. Ezen izgatásnak kettős jelleme van; az ellenzék egy része Kuza fejedelem visszahelyezésére törekszik; — míg a másik, — Bratiano és Rosetti vezérlete alatt, — nyíltan a köztársaság mellett működik. Ez utóbbi párt tetemes erőszakossággal jár el; — annak egyik közlönye, a „Republika,“ még csak néhány nap előtt is, a rumánokat himezetlenül fegyverre szólitá, oly czélból, hogy a „német betolakodó Románia szent földjéről clüzessék,“ — s köztársaság kiáltassék ki, Bratiano János elnöksége alatt.

Városi és megyei hírek.

— A Heves és K.-Szolnok t. e. megyék részéröl minden hó 1-én tartatni szokott, s igy a jövő april 1-re kitűzött havi bizottmányi illés, első aüspáni intézkedés folytán april 4-re halasztatott.

— Sir Véne z el asztalosmester, városunk egyik köztiszte letben állott polgára, f. hó 25-én délben, a város gazdasági házánál létező rakbolíjában, egy ócska istrángon fölakasztva találtatott. Orvosi vélemény szerint, a nála néhány hét óta mutatkozott búskomorság vivé őt e szerencsétlen lépésre.