Eger - hetilap, 1870

1870-01-06 / 1. szám

2 Fölolvastatott a magyar honvédelmi minisztériumnak 1869. év decz. 9-éről 31000. szám alatt kelt intézvénye, melyben az 1870- dik évre megszavazott ujoncz- és póttartaléki jutalék kiállítására vonatkozó utasításait leküldi.— Teljesítés végett Isaák László 1 so alispánnak,úgy a megyei fő- és alszolgabiráknak kiadatott. Fölolvastatott az iskolatanács megalakitása végett vélemé- nyes jelentéstételre választott küldöttség hivatalos jelentése, mely­nek folytán, a népoktatási 38-ik törvényczik 125. §-a értelmében, a megyei iskolatanács tagjaivá megválasztattak : Fehér Miklós, Fíi- löp József, Makay Imre, Horánszky Nándor, Mészáros Endre, Balog István, Herkl Károly, Peró József, Németh Albert, Almásy Bódog, Pap Pál, Soldos Sándor, Majzik Victor, Szathmáry László, Csiky Sándor, Ecsedy László, Zalár József, Fekete Károly, Kubik Endre, Schönberger Soma, ör. Nagy Pál, Szederkényi Nándor, Berecz Fe- rencz, Rády Endre, Kaszap Bertalan, Himfy József, Győrfy Ignácz, Plathy József, Kovács László, gróf Szapáry Imre, Tahy Manó, b. Orczy Elek, Ivády Miklós, Menyhárt Mihály. Erről a megválasztottak jegyzőkönyvi kivonaton értesittettek, egyszersmiud e választásról Vavrik Béla megyei tanfelügyelő, — mint az hkolatanács törvény­szerinti elnöke, szintén jegyzőkönyvi kivonat közlése mellett érte- sittetett. Fölolvastatott az 1869. évi decz. 24 éröl kelt belügyioiiniszteri intézvény, mely szerint értesittetik a megye közönsége, hogy az or­szágos kiadások folyóvá tételére a képviselöház által az 1870-ik év első negyedére a minisztérium fölhatalmaztatván, a megadott évi 185,584 ft 86 krból ez évnegyedre eső 46,463 ft 71V4 krt az adóhi­vatalnál utalványozta. Fölolvastatott ennek kapcsában egy másik miniszteri intézvény, mely szerint értesittetik a megye közönsége, hogy a fölterjesztett költségvetés tételei helybenhagyattak, s alkalmazkodás végett le is küldettek. — A fölolvasott miniszteri intézvények tudomásul vétet­vén, másolatban az első alispánnak, úgy az eredeti költségvetéssel a főpénztárnoknak alkalmazkodás végett kiadattak. Okolicsányi József, megyei l'öpénztárnok, azon előterjesztéssel járult a bizottmányhoz, hogy hivatala viselése óta számadásai vizs- gálatlanul lévén, azoknak a bizottmány áPal leendő felülvizsgálata iránt intézkedés tétetnék. — Mely előterjesztésnek hely adatván, Okolicsányi József főpénztárnok számadásai megvizsgálására, Lip- csey Péter, Il-od alispán elnöklete alatt, Fekete Károly, Babies Ist­ván bizottmány! tagok, Kiirthy Ferencz főszolgabíró esküdt társával, Vasváry Károly t. főügyész és Babócsay György számvevő kiküldet nek, elváratván eljárásukról szóló hivatalos jelentésűk. Előterjesztetett, hogy az 1869-ik évi követválasztások költsé­gei, bár részletes kimutatással — a megyei követválasztási központi bizottmány.által — a minisztériumhoz utalványozás végett már föi- klildettek, még most sem fizettettek ki az illetőknek, a mely körül­mény a megye hitelére nézve nem kis aggodalmat kelthet az ille­tőknél. — Indítványoztatott, hogy a megye hitele megóvása végeit, a kérdéses költségek a nemesi pénztárba befolyt kamatokból — annak idejében leendő megtérítés föltétele mellett — elölegeztesse- nek, a minisztériumhoz pedig a megtérítés végett sürgető fö’irat iu- téztessék. — Mely indítvány elfogadtatván, a követválasztási köz­ponti bizottmány által tett megrendelések költségei — azon összeg kihagyásával, mely az 1869-ik évi aug. 15-én kelt leiratban bővebb igazolásnak hagyatott főn, — összesen 2069 frt 19 krban, a nemesi pénztárba befolyt kamatokból, annak idejében leendő megtérítés föjBM*4a~malLelt útalványoztatnak. Hasoulóképen ezen pénztár ka­matbe vétedeiböl utalványoztatik a házipénztár részére azon 179 frt 67 kr is, mely a szolnoki kerület követválasztfási költségei fedezé­sére a házipénztárból már elölegeztetett. A belügyminisztérium pe­dig, hivatkozva az eddigi fölterjesztésekre, a kérdéses költségek Téli dal. Virágozott-e az a fa, Mely most búsan égre tekint, 8 mint az anya holt gyermekét, Nézi hervadt leveleit? Dalos volt-e az a fészek, Mely a gályák között remeg, S melyen a kisded hópihék Tán megfagyott madárkönyek? Csevegett-e az a patak, Mely a füzek gyökén jeged, S nem birja elhagyni sehogy, Mint a szív a reményeket ? Forró volt-e az a sugár, Mely a jégpánczélon ragyog , S mely most, mint a gyűlölt király, Vet csak hideg pillantatot ? Villámlott-e az a sötét Fölleg, mely ott végig suhan ? Megvetve a völgyet, hegyet, Mivel kopár, boldogtalan. . . Ah ! mindezek láttak tavaszt, És voltak egykor boldogok ; Csak e szív nem virágozik, Én, én örökre csak fagyok. ... Sas. Az elveszett gyermek. Londonban, a Street parkház egyik Ízlésesen berendezett szo­bájában, 1840. febr. 10-ikénegy fiatal pár enyelgett egy gyermekkel, ki a padozat szőnyegén először kisérlé meg a csiiszást. A kis Hedvig, — igy hivák a szülök a gyermeket, a lengyelek iránti előszeretetből s az anya egy lengyel elhunyt barátnője iránti kegyeletből, — a kis Hedvig úgy örült, midőn sikerült neki, néhány lépésnyit haladni. Örültek a szülők is. Mari. a szép anya, igy szólt boldog férjéhez: „Eduárdom! Viktória királynőnk igazán boldog lehet, mivel herczegi jegyese, mától fogva férje, mindazon nemes tulajdonokkal bir, meíyek képesek egy királyi arát boldogítani; de hidd el, én nem cserélnék vele. Te vagy az én királyom, szivemnek királya, és az én angyalgyermekem, a kis Hedvig, többet ér nekem, mint a világ összes országai.“ A fiatal ember, egyike a férjek legszeretetreméltóbbjainak, vi- szonzá : „Jókor mondod, te hamis; igy nyugodt lélekkel lehetek je­len a királyi pár nászmenetén, és nem kell félnem, hogy én, az egy­szerű Clarendon Eduárd, utálatos leszek előtted, ha egyszer láttad a szép Szász-Koburg herczeget.“ Clarendonné gyöngéd ütéssel felelt e naiv megjegyzésre. Férje folytatá: „No igazán féltem. Különben készülj, kedves Marim, ha látni akarunk valamit, nincs veszteni való időnk. Vedd kalapodat és kö­penyedet.“ A fiatal nő sietve fölkészült, aztán előszólitá a gyermek gond­viselőjét, Hannáh-t, lelkére köté Hedviget, és csókokkal halmozváu el a szép kis teremtést, férje karjain elhagyta a házat. Minél közelebb jöttek beszélytink hősei a westminsteri apátság­hoz, hol az esküvésnek kell vala történnie, annál nagyobb lön a to­longás. Csak nagynehezen sikerült Clarendonnak, utat törni a soka­T Á II C Z A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom