Eger - hetilap, 1869

1869-01-21 / 3. szám

VII. évfolyam. 3. szám. Január 21 -én 1809 Előfizetési dí j: Egész évre . . 5 ft kr. Félévre . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . I ft 3}5 kr. Egy hónapra . — -15 kr. Egyes széni . — 12 kr. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, i: Kifizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentseh 0. könyvkereskedés» $ minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Hirdetésekért minden hasábzott petit sorhtly után 4, bélyegadé fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben petit egy sorhelyért 8 kr fizettetik. Hevesmegye fölirata a m kir. belügyminiszterhez. Nagyméltóságú magyar királyi Belügyminiszter ur! — A mi­nisztertanácsnak f. évi deczember hó 30-ról 3242 sz. a. kelt azon rendelete folytán, mely szerint múlt év deczember 14-én 1108 sz. alatt hozott határozatunkat, általunk föltétlenül visszavonatni, meg- semmisittetni, s erről a czimzett minisztériumot az illető jegyző­könyv fölterjesztése mellett haladéktalanul értesíteni rendeli; van szerencsénk az tigy komolyságához illő hangon kijelenteni: miként mi, a nagyméltóságu minisztertanács által neheztelt, s megsemmisit- tetni rendelt határozatunkkal valamint alkotmányos jogkörünkön túl nem léptünk, és a törvény iránti tiszteletet meg nem tagadtak, úgy másrészt azon parlamentaris alapelv ellen sem vétettünk, mely a fejedelem személyét a politikai tusák fölé emeli. Nem léptünk pedig túl — hitünk szerint, alkotmányos jogkö­rünkön ; mert bár a rendi alkotmány, az örök emlékezetre s hálára méltó 1848. törvényhozás által eltöröltetett, s a megyének utasítás­sal ellátott képviselője többé nincs; de mert az 1848 ki 16-ik t. ez. a megyéket, mint a nemzett védbástyáját, előbbi jogkörükben ide­iglenesen meghagyta: lehetlen annak föltevése, hogy mig test­vérmegyénk egyes választókerülete, illetőleg egy tizedrésze, sőt minden választópolgára, jogosult a hozott törvények fölött véle­ményt mondani, s ennek alapján választói jogát a törvények kor­látái között lelkiismeretének sugallata szerint gyakorolni, azalatt a törvényhatóság némán kényszerüljön hallgatni oly törvények fö­lött, melyek nem mindennapi aggodalmakra szolgáltatnak okot. Midőn tehát az országgyűlés által hozott, s koronás király ál­tal szentesített törvények némely szakaszaira nézve legbensőbb aggodalmunkat fejeztük ki, távolról sem akartuk mi magunkat az általános népképviselőt alapján alakult törvényhozás fölé emelni, s a törvény iránt tartozó engedelmességet megtagadni; mert a hozott tör­vényeknek, — bármily súlyos fájdalmakat okoztak is azok némely pontjai, — mint ezt jelzett határozatunkban is ismételve kijelentet­tük, valamint eddig készségesen s föltétlenül engedelmeskedtünk, úgy ezentúl is engedelmeskedni legkomolyabb kötelességünknek tartjuk ; távolról sem akartuk mi a koronás király személyét, a po­litikai tusák terén érinteni, mert mint a 48-ki törvények, s az ezek alapján alkotott parlamentaris rendszer s kormányzat hívei, nagyon jól tudjuk, s egy pillanatra sem feledjük azt: hogy a koronás király nem kormányoz, hanem uralkodik, s hogy annak személye, ki szent István koronáját viseli, minden hti magyar előtt szent és sérthetlen; távolról sem akartunk mi lépni anarchicus czél felé, sőt ellenkező­leg minden törekvésünk oda irányul: hogy a társadalmi rend és béke minden eszközökkel biztosítva legyen; távolról sem akartuk mi rágalmazni a törvényhozást; elismerjük mi, hogyannak inten- tiója, czélja, ténye, lelkiismeretének sugallata folytán keletkezett, s csak egyszerűen aggodalmunkat akartuk kifejezni némely köz­jogi törvények fölött, s ezáltal legkevésbbé sem gyakoroltunk több jogot, mint mennyit szabad s alkotmányos államban, a törvény korlátái között gyakorolni, minden egyes választó polgár jogosult. Mi a legterhesebbnek látszó törvényeket is tartozó hűséggel nem csak végrehajtjuk, sőt erkölcsi s anyagi erőnk egész súlyával sújtanánk azt, ki a törvények iránti engedelmességet megtagadni vakmerösködnék. Ezek kijelentése alapján, — mintán a fölolvasott leirat pon- tozatai, neheztelt határozatunk alapindokait legkevésbbé sem gyen­gítik meg, — határozottan kijelentjük: miszerint mi, komoly meg­fontolás mellett hozott határozatunkhoz következetesen ragaszko­dunk, s midőn erről Nagyméltóságodat értesítjük, egyszersmind tartozó egész tisztelettel kérjük: hogy fölfejtett indokainkat s kije­lentéseinket bölcs figyelmére méltatva, odahatui méltóztassék, misze­rint a mélyen tisztelt minisztertanács intézményére további szükség ne legyen. Kelt Egerben, t. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék részé­ről 1869. évi január hó 11-én tartott rendkívüli bízott mányi ülé­sünkből. — Heves-Szolnokmegye közönsége. Heves-Szolnokmegye központi választmányának jegy­zőkönyve. Fölvétetett a közp. választmánynak jan. 12-én, Isaak László 2-od alispán elnöklete alatt Egerben tartott üléséből. Az 1848 : V. törvényezikk 12 ik szakasza nyomán a központi választmány vezérlete alá tartozó nyolez választó-kerület választó­inak összeírására a következő küldöttségek választattak : A szolnoki kerületre: Kövér Károly, elnök, Pethes János, Horánszky Nándor; — póttagokul: Plathy Zsiginond, Szüsz Ernő. A mezőtúri kerületre: Horthy István, elnök, Mészáros Endre, Nagy József; — póttagokul: Petheő József, Singer József. Az abádi kerületre: Losonczy László, elnök, Lipcsey Gábor, Végess Mihály ; — póttagokul: Petrovay Ádám, Bor­bély Géza. A fügedi kerületre: Molnár Mihály, elnök, Blaskovics Gyula, Szerelem Géza; — póttagokul: Biró ZoltáD, Pólyák Károly. A nánai kerületre: Soldos Sándor, elnök, Cserey Ig- nácz, Pappszász Lajos; — póttagokul: Györky Antal, Máté Lajos. A kápolnai kerületre: Almásy Bódog, elnök, Fáy László, Csemyus Sándor ; — póttagokul: Kaszás József, Pet- heö László. A patai kerületre: Plathy József, elnök, Malatinszky Antal, Hegedűs János; — póttagokul: Fáy József, Paczek Zsigmond. A pétervásári kerületre: gr. Keglevich György, el­nök, Menybárth Mihály, Ambrózy Mihály; — póttagokul: Lipthay János, Greskovics János. Mely küldöttségek tagjai átalában a törvények értelmébeni eljárásra, különösen pedig oda utasittatnak, hogy a törvény által megrendelt eskü, a mennyiben még azt, mint a központi választmány tagjai, le nem tették volna, maguk körében tegyék le, — a pótta­gokra nézve világosan megjegyeztetvén, hogy ezek csak azon eset­ben alkalmaztathatnak, ha egyik vagy másik kiildöttségi rendes tag megjelenése elé elbáritbatlan akadályok gördülnének. Az összeíró küldöttségek munkálatainak az általuk kijelölen­dő helyen való megkezdésére határnapul f. é. február 8-ika tűze­tik ki. Az összeírások bevégzete után az összeirási ivek a központi választmányhoz haladéktalanul, s f. évi február 27-ig okvetlenül be­küldendők. Az összeíró küldöttségek által beadandó összeírások egy-egy példánya, mindenki általi megtekinthetés végett, f. é. márczius 1-sö napjától kezdve 6-áig a megyeház nagytermében fog kitétetni. A központi választmány legközelebbi ülése, melyen a küldött­ségek által beadandó összeírások és a netán azok kiigazítására vo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom