Eger - hetilap, 1869
1869-01-14 / 2. szám
VII. évfolyam. 2. szám. Január 14-én I8ft9. Előfizetési díj: Égés* évre . . 5 ft - kr. Félévre . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . I ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. EGER. Hirdetésekért minden hasábzoti petit sorhely után 4, bélyegadó fejél en minden hirdetéstől 30, nyilttérben petit egy sorhelyért 8 kr tizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Klüli/.etéseket el Ingád .• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék rendkívüli bizottmányi gyűlése. Tartatott 1869. jan. 11. és 12-én. Föispáni helytartó ur ő méltósága a megye termében éljenzések között megjelenvén, s a nagy számmal összegyűlt tagokat üdvözölvén, a bizottmányi ülést megnyitotta. Indítvány folytán tárgyalás alá vétetett azon kérdés, hogy a megye meg akarja-e tartani azon sorrendet, mely a bizottmányi tagokat a jelen bizottmányi gyűlésre összehívó alispáni körlevélben foglaltatik, vagy attól eltérve a központi választmány megalakítására vonatkozó miniszteri rendelet helyett, a megye 1868-ik év decz. 14-én, 1108. szám alatt hozott határozata folytán keletkezett minisztertanácsi intézményt akarja tárgyalni? Melynek folytán szavazat sürgettetvén,miután a többséget fölkiáltás által biztosan kivenni nem lehetett, névszerinti szavazás rendeltetett el; mielőtt azonban az ekként elrendelt szavazás megkezdetett volna, az esküjöket még le nem tett tiszteletbeli tisztviselők szavazati joguk gyakorolhatása tekintetéből eskületételre hivattak föl; mely fölhívás folytán Fáy László, Papszász Lajos, Ebeczky Elek, Brezovay Sándor, és Bokros László tiszteletbeli aljegyzők, s Kalas t. orvos az illető esküt letevén, az elrendelt szavazás megkezdetett, s ennek alapján 184 szavazattal 173 ellenében, a jelzett sorrend mellőzésével, a megye határozatára vonatkozó minisztertanácsi rendelet tárgyalása elrendeltetett. Fölolvastatott a minisztertanácsnak múlt évi deczember 30-án kelt rendelete, melyben meghagyja, hogy a megye múlt évi decz. 14-én hozott azon határozatát: mely által alkotmányos jogkörén túllépve a legközelebb berekesztett országgyűlés eljárását bírálat alá vette, a törvény iránti tiszteletet, s a törvényhozás tekintélyét megsértette, illetőleg azt az ország önállásának s függetlenségének föladásával rágalmazta, azonnal föltétlenül vonja vissza, illetőleg megsemmisítse, s erről a belügyminisztériumot, az illető jegyzőkönyv fölterjesztése mellett, haladéktalanul értesítse. A minisztertanács rendelete szószerint igy hangzik: „Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék közönségének. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmánya 1868-ik évi decz. 14-ik és következő napjain folytatva tartott bizottmányi ülésben jegyzőkönyvi 1108. szám alatt hozott határozata által nemcsak túllépett alkotmányos jogkörén, hanem egyszersmind ellentétbe helyezvén magát a törvényhatóságok komoly és nemes hivatásával, a legsúlyosabb sértést követé el a törvény iránti tisztelet, a törvény- hozás tekintélye, s azon parlamentaris alapelv ellen, mely a Fejedelem személyét a politikai tusák fölé emeli. A megyei bizottmány érintett határozatában bírálat alá vevén és kárhoztatván a legközelebb berekesztett országgyűlés eljárását, ez által mintegy itélö fórumot akar gyakorolni a törvényhozás fölött. A rendi alkotmány korában is, midőn a törvényhozás egyik tényezőjét utasításhoz kötött küldöttjeik által majdnem kizárólag maguk a megyék alkották, ezek joga nem terjedt tovább: mint feleletre vonni saját küldötteiket, ha azok netalán tultették magukat nyert utasításaik korlátain, — ámde azt, hogy az országgyűlés eljárását s annak törvényeit is kárhoztató ítéletük alá vonják ; — a megyék soha még csak kísérletbe sem vevék. Annál kevésbbé lehetne eltűrni ily visszaélést szemközt az 1848-ik évi törvényekkel, a melyek a rendi és megyei képviselet helyébe az átalános népképviseletet ültetik. Egyenes megtámadása volna az a népképviselet intézményének, s egy veszélyes lépés azon auarchicus czél felé, hogy a törvényhozás súlypontja az országgyűlés termeiből máshová helyeztessék át, s hogy a nemzeti akarat, mely alkotmányosan s törvényesen csak az országgyűlésen nyilatkozik, egyes párt- vagy érdektöredékek önkénye által paraiizáltassék. Továbbá megfelejtkezett a megyei bizottmány arról, hogy miután a törvényhatóságok megszűntek a törvény- hozás alkotó részei lenni, kiválólag kétföladaiuk van, a mely által a puszta önkormányzati helyhatóság színvonalán fölülemelkednek, a melyet tehát annál nagyobb buzgalommal és odaadással kell tel- jesiteniök, minthogy e hivatásuk betöltésében fekszik a törvényhatósági intézménynek nemcsak legfőbb indoka, hanem egyszersmind életföltétele is. E két föladat abban áll: hogy a központi kormánynak a törvények végrehajtásában hü és megbízható segélyt nyújtsanak ; és másodszor, hogy egész erélylyel őrködjenek az álladalmi rend fölött, a melynek alapja a törvények iránti tisztelet. S épen e fontos és nemes hivatással helyezte magát ellentétbe a megyei bizottmány, midőn kérdéses határozatban azon rágalommal illeti a törvényhozást, hogy az föladta a nemzet önnállását és függetlenségét, hogy az ország érdekeit idegen befolyásnak és érdekeknek rendelte alá, — hogy föláldozá az anyagi fölvirágzás biztosítékait, s bogy elviselhetlen terheket rakott a nemzet vállaira. A mely törvényhatóság ily gyűlöletes színben tünteti föl a törvényhozás intézkedéseit, attól nem lehet várni a törvények pontos és lelkiismeretes végrehajtását, s az ily törvényhatóság a helyett, hogy az alkotmányos rend biztos őréül volna tekinthető , maga ingatja meg annak alapját, maga szórja a nép közé a törvényhozás iránti bizalmatlanság s a törvény iránti tiszteletlenség magvait. A kormány ennyi, s ily súlyos törvénytelenség ellenében kénytelen volna a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlni, ha tudná, hogy a kérdéses határozat alapos, érett és higgadt megfontolás nyomán keletkezett; de mivel tekintve a határozat tartalmát, és hangját, lehetlen a kormánynak az ellenkezőt föl nem tennie, ezennel komolyan fölszólítja a megyei bizottmányt: miszerint az érintett határozatot azonnal föltétlenül visszavonja és megsemmisítse, s ennek megtörténtéről a belügyminiszterhez a jegyzőkönyv fölterjesztése mellett haladéktalanul jelentést tegyen. Kelt Budán, 1868. évi deczember hó 30-án. Andrássy m. k. B. Wenlcheim Béla m. k. Gr. Miké Imre m. k. Horváth Boldizsár m. k. Oorove István m. k.“ Miután a fölolvasott leirat pontozatai a kettős megye neheztelt határozatának alapindokait legkevésbbé sem gyengítik meg, a kettős megye törvényhatósága komoly megfontolás mellett hozott, 8 megsemisittetni rendelt határozatához továbbá is következetesen ragaszkodik, s erről a nméltóságú m. kir. belügyminisztert jelen határozata szellemében fölirat által azon kérés kíséretében értesíti: hogy az a megye kifejtett indokait s kijelentéseit bölcs figyelmére méltatva, odahatni méltóztassék, miszerint; a mélyen tisztelt minisztertanács fölolvasott intézményére további szükség ne legyen. Mely fölirat szerkesztésére Puky Miklós elnöklete alatt Németh Albert, Erdélyi József főjegyző s Berecz Ferencz tiszti főügyész küldöttség! tagokul azzal küldetnek ki: hogy az illető föliratot a következő napon okvetlenül bemutassák. (Megjegyzendő, hogy Szalay József bizottmányi tag a Deákpárt nevében kijelenté; hogy miután a párt a kérdéses határozat hozatalát már keletkezésekor nemcsak el- lenzé és törvénytelennek kijelenté, de kárkoztatását jegyzőkönyvbe is akarta vétetni,mit azonban a többségben levő baloldaliak meg nem engedtek: annálfogva a határozat megsemmisítését követelő minisztertanácsi rendelethez nem fog hozzászólni, hanem szóljanak hozzá s vonják vissza azok, kik a határozatot hozták.)
