Eger - hetilap, 1869

1869-02-18 / 7. szám

52

Ugyanezen lap február 9-iki 32-ik számában egy újabb levél jelent meg Csiky aláírásával, melyben állittatik, hogy gr. Szapáry királyi biztos ö méltósága neki személyesen azt mondta volna, hogy titkos utasításai vannak, melyeknél fogva ö mind a megyei, mind a városi képviselő-választásokba avatkozni hivatva van.

Az első levélre vonatkozólag kijelentjük,hogy sem a megyében, sem a városban nem volt alkalmunk tapasztalni azt,hogy a királyi biztos Öméltósága a képviselő-választásokra legkisebb befolyást gyakoroltvolna; ha ily eset történt — s abban Csiky Sándor maga vagy pártjára nézve sérelmet talált volna, — ö, ki a királyi biztos eljárását bizonyára éber figyelemmel kiséri — nem mulasztotta volna el az alkalmat fölhasználni, azt köztudomásra juttatni; s épen azon körülmény, hogy egyetlenegy tényt sem tud Csiky Sándor tílitása támogatására fölhozni, fényesen tanúsítja azt, hogy a kir. biztos eddig a képviselő-választásokba, melyek köréhez nem is tartoznak, semmikép sem avatkozott, s hogy Csikynek és pártjának e tekintetben legkisebb panaszra sem volt oka.

A királyi biztost különben azon okból, ha a megyei bizottmány a hozzá intézett miniszteri rendeletnek eleget nem tett, és igy a felelős kormánynak az engedelmességet megtagadva, törvénytelen határozatához továbbá is ragaszkodott, a kormány ellenjegyzése és felelőssége mellett ő Felsége küldötte ki, — és ö Felségéről vagy a felelős kormányról azt, hogy a képviselő-választásokra törvénytelen eszközökkel akarna hatni —eddigi eljárása után föltenni nem lehet, de minden ok nélkül nem is szabad.

Talán azon eljárást vette levelező pressiónak, hogy a királyi biztos fölhívta a megye és a város tisztviselőit, hogy hivatalos állásukkal, a képviselő-választásoknál sem az egyik, sem a másik párt részére vissza ne éljenek? — Miként több tisztviselőtől tudjuk, eny- nyi és nem több az, mit a kir. biztos a tisztviselőknek meghagyott, ezt pedig már egyhozzá intézett panasz folytán tisztviselőinek a megyei bizottmány is megrendelte. S mi fölteszsziik, hogy ha a kir. biztos a tisztviselőknek személyes jogaik szabad gyakorlatát megszorító utasítást adott volna, az ellen bizonyára fölszólalni, sőt készebbek lettek volna hivatalaikról lemondani, mint ily rendeletnek magukat alávetni. Azért azt kell hinnünk, hogy a kir. biztosnak a tisztviselőkhöz intézett nyilatkozata — mely7 különben kivonatban több lapban is megjelent —nem volt egyéb, mint a tisztviselők utasítása, hogy részrehajlatlanul járjanak el, és hivatalos állásaikkal egyik párt javára se éljenek vissza.

Csiky Sándor második közlésére pedig megjegyezzük, hogy biztos forrásból nyert értesülés szerint, a történtek ezen levélben elferdítve és a valóssággal merő ellentétben adatnak elő.

A királyi biztosnak ugyanis a „Magyar Újságban“ megjelent első közlés folytán azt kellett hinni, hogy Csiky Sándornak vagy pártjának panaszra oka van, és e szerint való az, hogy a királyi biztos fölhívta Csiky Sándort, hogy ha az ő eddigi eljárása ellen panaszra netán oka van, ezt adja elő, s orvosolni kötelességének ismerendi. De miként Csiky Sándor, a „M. Újságban“ közlött levélben sem tudta állítását mivel sem indokolni, úgy a kir. biztos föl- szólitására sem tudott annak igazolására semmi tényt fölhozni, — s hogy az oly állítást, melyet sem indokolni, sem bebizonyítani nem lehet, minek szokták nevezni, arra adja meg a feleletet magának a „M. Újságban“ közölt levél aláírója.

Mit Csiky Sándor azonfölül az ez alkalommal a királyi biztossal történt szóváltásból említ, mint biztos forrásból értesülünk, szintén merőben elferdítve adatik elő. Azt állítja ugyanis Csiky Sándor, hogy a királyi biztos maga mondta neki, hogy titkos utasításai vannak, melyek a megyei határozat megsemmisítésén kívül a megyei s a városi képviselő választásokra is kiterjednek. Mint értesülünk, a kir. biztos ez alkalommal a kegy. királyi leiratra hivatkozva, mely öt ezen minőségben kinevezte, azt nyilvánította: ha vájjon a megyei határozat megsemmisítésével befejezte-e működését, s ezzel megszűnt e királyi biztosi küldetése, és ismét folytathatja-e a megyei bizottmány alkotmányos működését: az iránt felelősséggel Csiky Sándornak nem tartozik. Ennyi és nem több, mit a kir. biztos ez alkalommal kijelentett. Vájjon ez egyenlő-e Csiky Sándor fönebbi leírásával, az iránt Ítéljen a közönség.

A „Magyar Újság“ szerkesztősége azon hitben,hogy a fönebbi állítás való, ezt a*on fölkiáltással kiséri,hogy „titkos utasítások felelős kormány mellett, titkos utasítások a képviselő-választásokra vonatkozók“!!! E tekintetben mi azt hiszszük, hogy minden kormány azon közegnek, mely öt képviseli, megbízást és utasítást ad, —• hogy mik ezen utasítások, az illető kormány-képviselő vagy tisztviselő eljárásából kitűnik, s azokat a szabad sajtó jelen viszonyainál fogva eltitkolni nem lehet, s épen felelős kormánynál szükséges, hogy az illető megbízott a kormány megbízása szerint járjon el; mert eljárásáért a kormány felelős ; s hiszszük,hogy mindazokért, melyeket a királyi biztos eddig tett, a felelősséget a kormány magára vállalja, annyival inkább, mivel a képviselő-választásokra gyakorlott befolyás vagy nyomásról nálunk szó sincs. Többen.

Politikai hetiszemle.

Eger, febr. 17.

A eonferentia nyilaíkozványát Görögország végre mégis elfogadta. Ezt most már hivatalosan is jelentik. György király elhatározására, ki már azon ponton állott, hogy ott hagyja trónját, hir szerint Sándor czámak egy levele volt döntő befolyással, melyben a czár határozottan kijelentette, hogy ha Görögország a Portával háborúba keveredik, Oroszország most nem képes neki segélyt nyújtani, s igy kénytelen lenne sorsának átengedni. E kijelentés megtette hatását, s az uj minisztérium a conferentiai nyilatkozvány alapján Zaimis elnöklete alatt azonnal meg is alakult. A tettpárt tehát szerencsésen megbukott, s a béke, legalább a közel jövőre, biztosítva van. A Porta a nyilatkozványnak Athene részétől lett elfogadása folytán kinyilatkoztatta, hogy ultimátumának tartalmát ezáltal betöltöttnek tekinti, s minden lépést, melylyel Athénében a népjogi barátságos viszonyt tökéletesen helyreállítani törekszenek, üdvözölni s viszonozni fog. — Hogy Oroszország, mely mindent megtett a Kelet lángba borítására, most maga ajánlotta Athénében az engedékenységet, ennek okát abban keresik, hogy Szent-Pétervárott, azon fölfedezést tették, miszerint Bismarck gróf szövetségesét Oroszországot is meg akarja csalni, s a siker esetében nyert konezot egyedül magának tartani.

Romániából érdekes hírek érkeztek. Macedonszky tábornokot a kormány visszahelyezte a tényleges szolgálatba, mi a követkamrában heves vitát idézett elő; a szélső párt e visszahelyezésnek, mint törvénytelennek megsemmisítését indítványozta, s ez indítványt a kamara 68 szavazattal 48 ellen határozattá is emelte. A vita közben a miniszterelnök Bratiano Jánost és pártját a haza ellenségeinek nevezte, mi bizonyítja, hogy a vita nagy elkeseredéssel folytattatok Az említett határozat elfogadása a minisztérium iránti bizalmatlansági szavazatot jelentett, miért is a kormány beadta lemondását, de a fejedelem nem fogadta azt el, hanem e helyett mindkét kamrát föloszlatta. Az uj választások márcz. 22-től 28-ig vannak kitűzve. A kamrák főloszlatása mindenütt örömmel fogadtatott, s Jassy várost ez alkalomból ki is világították. Az átalános megelégedés e kormányténynyel azt tanúsítja, hogy a föloszlatott képvise- lőKamrát Románia valódi képviseletének mondani nem lehetett. De a forradalmi párt, mely eddig az országot terrorizálta, úgy látszik, nem szándékozik pihenni; a „Patrie“ tudósításai szerint, a minisztérium ellen a szélsőségig menő harozot készít elő, és jelentékeny mennyiségű fegyvereket s hadiszereket vásároltak. A „Patrie“ tudósítója hozzáteszi, hogy a minisztérium el van határozva, a békét föntartani, s a szerződéseket tisztelni. De a minisztérium ezt nézetünk szerint csak addig teheti, 'mig Károly fejedelem Berlinből ellenkező utasítást nem kap. Most, miután a török-görög viszály ki- egyenlittetett, természetesen Bukarestben is le kellett szerelni az ágyukat.

Spanyolországban a cortes f. hó 11-én nyittatott meg, rendkívüli enthusiasmus közt. Midőn a kormány tagjai a terembe léptek, a követek s a nézők fölkeltek, a republicanusok azonban ülve maradtak. Serrano megnyitó beszédében a 60 évi szünetlen harcz után Spanyolország ujraébredését s uj eszmék győzelmét, a vallás, sajtó, oktatás, gyülekezés és társulat szabadságát constatálja. A cortes föladata, ezen szabadságokat szabályozni, a nélkül, hogy azok csor- bittassanak. A spanyol nemzet meg fogja fizetni a statusadósságokat, s elég előrelátó, hogy kül- vagy belzavarok esetében készületlenül meg ne lepessék. Serrano számit a hadseregre és önkéntesekre, s kilátásba helyezi a rabszolgaság eltörlését. Végül constatálja, hogy a forradalom minden anarchia nélkül hajtatott végre. A kormány az őrizetére bízott hatalmat föntartván, azt most átadja a cortesnek. Az uralkodó egyetértés és rend bizonyítják , hogy a Gondviselés a forradalom megkezdett müvét megáldotta, és most már a cortes dolga, azt szerencsésen befejezni. Serrano beszédében az ország jövendő kormányformájának kérdését nem érintette. A cortes elnökéül Rivero választatott.

Törökországot Perzsia részéről a háború veszélye fenyegeti. Mint Konstantinápolyból távirják, a perzsa shach egy hadsereggel Bagdad irányában útra kelt, minek következtében a Porta 10,000 embert küldött a perzsa határokra. A viszályt a Törökország részéről ezelőtt mintegy 3 évvel állítólag elkövetett határsértéseknek