Eger - hetilap, 1869
1869-12-16 / 50. szám
VII. évi folyam. 50. szám. Ileczembcr 16-án 1869. SlofizotéSi du : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 20 ki . — * *5 kr. — ÍZ kr. Hirdetésekért minden hasábzott petit sorht ly után 4, bélyegadó fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik.. Politikai s vegyes lari alum hetilap, megjelenik minden csiitiirtökiiri. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Mlóíizetéseket elfogad a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent sch Q. könyvkereskedés * minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad Városi ügyek. A folyó évi deczeniber 12-én Eger városa részéröl tarlott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A f. bő 5-iki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után íölolvas- tatott a f. hó 5-én tartott ülésben megválasztott küldöttség vélemé- nyes jelentése, az 187ü-ik évtől 3 évre kibérelt fogyasztási adót kezelő hivatalnak az uj bérletre vonatkozó, a fönforgó viszonyokhoz alkalmazott rendezése tárgyában. — Végeztetett: A fölolvasott klildöttségi vélemény elfogadtatván, ebből kifolyólag a következők batároztatnak: a) A fogyasztási adóhivatalnál továbbra is föntar- tandó pénztári és ellenőri állomások betöltésére, h itáridőtil f. hó 21-ik napja tüzelik ki, a pályázat kihirdetésével a k. i. tanács bízatván meg, oly megjegyzéssel, hogy a pénztárnok és ellenőr, — kiknek fizetése évenként 550 frt, illetőleg 500 forintban állapittatik meg — egy évi fizetésüknek megfelelő biztositékot tartoznak kimutatni ; ezen hivatal köréhez soroztatváu ezúttal a mértékbitelesités vezetése és kezelése is. b) A fogyasztási adóhivatalba tartozó eljárói és egyéb szolgaszemélyzet fölötti fölügyelet és rendelkezési jog, kizárólag e hivatal elnökére s a polgármesterre ruháztatik. c) Miután a marhavágás jövőre a városi vágóhídon fog eszközöltetni, következőleg a fogyasztási adóhivatal s mészárosok között eddig fön- állott albérlet is megszűnik, és igy a vágást ellenőrző egészségügyi biztos fizetése, — kinek választása ugyancsak f. hó 21-re tűzetik ki, — ismét a város által történik; mely fizetés, tekintve a vágóhíd távolságát, évenként 300 frtban állapittatik meg; hogy azonban ezen kiadás a városnak némileg kárpótolva legyen, a mészárosok köteleztetnek, a törvény által egy marha után előirt 3 frt 78 kr illetéken fölül, vágóhídi használat és vizsgálati dij fejében 22 krt fizetni. Végül az elmúlt 3 évi fogyasztási adóról vezetett számadások megvizsgálásával Fekete Károly és Volt Károly klildöttségi tagok megbizattak. Fölolvastatott Czegléd város képviselő testületének megkeresése, melylyel az országgyűléshez intézett azon fölterjesztését, melyben az ipartörvényjavaslat tárgyalásánál a rendezett tanácsú városokat első és másodfokú hatósági joggal fölruháztatni kéri, pártolás végett megküldi.— Jelen megkéréssé folytán,Eger városa részéről az országgyűléshez hasonló kérvény fölterjesztése batároztatott. Fölolvastatott a városi törvényszék kérelme, melyben, tekintve az ügyek halmozottságát és az irodai személyzet csekélységét, egy irattárnok és egy Írnok fölfogadását kéri megrendeltetni. — Mely kérelem folytán az irattár kezelésével a periárnok megbizat- ván, az irodai személyzet a mezei rendőrkapitány mellett alkalmazva volt írnoknak a t.széki irodában leendő beosztásával megszapo- rittatott. Fölolvastatott a 2-ik szakosztály véleményes jelentése, az úgynevezett „Zöldfa“ czitnü épületnek, koldúsápolda és dolgozóházzá miként leendő átalakítása tárgyában, bemutatván ez alkalommal az építkezési tervet és költségvetést, mely szerint az építkezés 12,550 irtot igényel. — A bemutatott vélemény elfogadtatván, a szükség- lendő pénz beszerzésével, illetőleg az ezen építkezésre vonatkozó s meglévő alapok behajtásával a k. i. tanács megbizatott. Indítvány folytán elrendeltetett, hogy az Eger városát illető közköltségvetés hovaelőbb elkészíttetvén, elfogadás, illetőleg helybenhagyás végett a testületnek adassék át. Végül Ugyancsak indítvány folytán elhatároztatott , hogy miután Egerből a legközelebbi füzes abonyi és kaáli vasúti iudóházakba vezető megyei utak oly rósz karban vannak, hogy esős időben a köz: Zeisler M. Pesten király-uteza 47. sz. lekedés majdnem lehetetlen; ennélfogva a megyei bizottmány fölkérendő, hogy a kérdés alatti utak jó karba helyezése iránt mind a város, mind a vidék érdekében mielőbb intézkedni szíveskedjék. Községi könyvtárak. Hol a polgárok magasb érettséget föltételező autonómiával bírnak; hol a hon lakosai képesek fölfogni a közérdekek körüli munkásság roppant horderejét; s hol át vannak hatva ama szent meggyőződéstől, hogy csak azon nép számíthat anyagi és szellemi föl virágzásra, mely a maga körében mindent megtesz, a mit csak tehet : ott a nép sohasem lehet oly szűk térre szorítva, hogy akár az anyagi, akár a szellemi fejlődés és elöhaladás érdekeiben folyvást ne működhessék. Különösen emez utóbbira nézve, a melynek egyik föföltételea „községi könyvtárak“ fölállítása, minden időben birt, annálinkább bir jelenleg azon szabadsággal, hogy az ismereteknek, a müvelödsénck mindazon eszközeit s forrásait megszerezhesse, melyek valamely község lakosságának valamint helybeli, úgy a közhaza iránti magasabb czéljai által igénybe vétetnek. Különösen a magyar népre nézve nemcsak fontos,de szükséges is, hogy községi könyvtárakat, melyek a nevelés s közművelődés nél- külözhetlen eszközei, s melyek összekötő lánczszem gyanánt szolgálnak az ifjúság tanintézetei s azélet iskolája között,minél nagyobb számban állítsunk. Már azon magas történeti kitüntetés is, hogy e szép hon a mi nevünket viseli, kötelességünkké teszi, h ogy mi minden néptávsaink között igyekezzünk legműveltebbek lenni; de kötelességünkké teszi saját nemzetiségünk ápolása is, melynek föeszköze az irodalom, — s igy kötelességünk az irodalom ügyét is előmozdítani, mely kellő elterjedést s virágzást a községi könyvtárak létesítése által nyerhet leginkább. Elég példa létezik e részben előttünk már Európa műveltebb államaiban is, de különösen megragadó példákat láthatunk Északamerika virágzó államaiban. Az amerikaiak t. i. igen helyesen,azon nézetből indultak ki, hogy az olvasni és Írni tudásnak a népnél, melyre annyi pénzt és hasznos erőt fordítanak, sem haszna, sem kívánt sikere nem lehet, mig annak hasznos és alkalmas olvasmányt nem nyújtanak. Azon ellevetés,mely gyakran az európaiak részéröl történik,hogy a népnek nincsen sem kedve, sem ideje a könyvek olvasására,nem áll; mert nyújtsanak csak a népnek oly könyveket, melyek fölfogásához mérvék, és foglalkozásai körébe vágnak, látni fogjuk, hogy azokat szívesen olvasandja, és hasznos ismereteket me- ritend belölök. De ideje is lesz elegendő, ha t. i. télen, midőn a mezei munka nagyobbrészt megszűnt, azon idejét, melyet közönségesen csapszékekben tölt, hasznos dolgok olvasására forditandja. Hogy a kölcsönkönyvtárak és az idöszszaki sajtó ritkán nyújtanak jó és kielégítő szellemi táplálékot a népnek, kétséget nem szenved. Hogy tehát a nép szükségeinek megfelelő és szellemi fejlődését elősegítő eszközöket nyújtsunk, népkönyvtárak fölállítását határozzuk el! Miután minden hasznos tudományra nézve a czélnak megfelelő munkák készen nincsenek, értelmes szaktudósok által különösen e czélra uj munkák Írassanak, például a földművelés és ipar különböző ágairól, a természet- és vegytanról, foglaljanak magukban útleírásokat, classikus munkák fordítását sat. Az efféle népkönyvtárba választandó munkák első kijelölését a megyei tanfelügyelőségekre lehetne bizni. A községi könyvtárak fölállításának alapjául szolgálhatna a különféle kihágások pénzbírságaiból befolyt pénz. Baranyamegye Váty községében a tanács 18ü6-ban községi könyvtárt akarván alapítani, alapját a „káromkodás elleni egylet“ létreho
