Eger - hetilap, 1869
1869-12-02 / 48. szám
VII. évi folyam. 48. szám Ileczemfier 2 án 1869. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. I ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER, Hirdetésekért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegaó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. »; Kifizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — J ént s eh G. könyvkereike i te s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 írt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-uteza 47. sz. A suezi csatorna megnyitása után. Lezajlott hát a világkereskedelem e fényes napja is! Földrészünk történészei nagy betűkkel Írják lapjaikra november 19-ikét, mely naptól lesz Európa egy egészen uj politikai és közgazdászat! korszaka számítandó. A világ minden műveltebb népeinek figyelme Suezre volt szegezve e napon, mert egy sincs, ki előnyt vagy hátrányt ne várna ez eseménytől. Közgazdasági világforradalom perczeiben élünk, meg van rendítve a három évszázad-képzete tengeri úthálózat, meg az ezzel érdekkapcsolatban álló népmilliók jövője; az ölelkezett tengerek hab- locscsanásai minden kérdezőnek más s más hangon felelnek ; örvendjünk, hogy a magyarnak adható felelete csak a legszebb jövö képét tárhatja elénk. — Mit Kálmán lángelméje gyanított, miért N. Lajos küzdött s Mátyás lelkesedett, minek reménye Széchenyink nagy keblét dagasztá, mindaz teljesülése felé közéig e naptól fogva. Ne higyje senki, hogy túlzottak reményeink. Hol a jövö eseményeinek kezdeményei, első csirái már oly nagyszerűek, mint itt, ott a bekövetkező jövö minden képzelmet meghalad. Gyanithatá-e Diaz és Columbus, hogy elszántságuk és magasztosult erélyűk által végrehajtott cselekményeik azon gyümölcsökre vezetnek, melyek Anglia és Amerikában mindenkit bámulásra késztnek? Avagy ki bírná még most megmondani, hogy sikerülés e- setében Backer Sámuel közép-afrikai kiküldetése mily nagy visszahatással leend egész Dél-Európára ? Ma csak annyit tudunk, hogy a nevezett utazót folyó évben az egyiptomi kbedive 2000 fegyveres élén a Nil források körüli földek és törzsek meghódítására kiküldé; hogy roppant költséggel van szervezve kísérete, s nehogy utak hiányában fönakadjon, az öszvérek és tevék hordják hátukon azon gőzhajók alkatrészeit, melyek helylyel-közzel a felső Nil hajózható pontjain összerakva, az expedite tovább szállítását lehetővé teszik; hogy a kitűzött települési pontokon a katonák azonnal kezeikbe fogják az ekeszarvát, gabnát és gyapotot termelve ott, hol ezelőtt a vadállatok falkái legelésztek; hogy Backer azon Ígéretet tévé, miszerint az egyenlitő-közeli e vidékeket a világ első rangú gyapot-termelő területévé alakitandja. Nagyon valószínű, hogy a gyapottermelvény ily rendkívüli közelsége nagymérvű gyapotipart fog hazánkban meghonosítói; valószinti az is, hogy ezáltal fog Afrika eddig ismeretlen belseje meg nyílni a világmüvelödés előtt, s igy elősorolhatnánk még több remélhető következményeket is: de vájjon kimeritik-e azok ez esemény egesz horderejét? Tanúi vagyunk továbbá azon bámulatra méltó népmozgalomnak, mely az atlanti, csendes és indiai oczeánokat az uj hazát keresők százezreivel lepi el. Amerika keleti részeit az európai, nyugati és forróégövi részeit a népek legszorgalmasabbika: a chinai fogja művelés alá, mig Afrika és a csendes óceán forró égövi szigeteit, valamint Ausztráliát chinai és indus kivándorlók (úgynevezett kulik) szakadatlan árja lepi el. S mindez csak néhány éve ! Ki bírná már most részletezni az emberiség száma e kiegyenlítődési folyamának s a forró égöv művelés alá vételének, mint e népmozgalom következményeinek hatásait földrészünk s különösen hazánkra? Számtalan körülmények közrehatásából származik minden esemény, melyeket kimutatni, az esemény megtörténte után is talán e- gyetlen egy esetben sem lehetséges, annál kevésbé tüzhetök ki egy esemény jövendő eredményei. Az emberi ész a múlt emlőin táplálkozva, csak egy általános főirányt képes kijelölni, melyre aztán az előre nem látott viszonyok ezerkép módosító befolyást gyakorolnak. Mi is tehát mind e csatorna-megnyitás, mind az egész föld közgazdászat! jelen viszonyaiból csak azt vagyunk képesek előre meg" határozni, hogy a roppant mérveket öltő népkiegyenlitödés az öster melést fogja gyors fokozatokban növelni, mely österményeket Európa iparához ép e most megnyitott csatorna hozza igen nagy közelségbe. Ez az előrelátható közvetlen és általános eredmény. Hogy ennek hazánkranézve az lesz viszhatása, hogy bennünket az öster- melvényekkeli külkereskedéstöl egészen elüt, azt talán mondanunk sem kell. Iparállammá kell tehát minden áron hazánkat átalakítani, ezt mondottuk, és ezt hangsúlyozzuk ez alkalommal újólag. Most még tulnyomólag csakis európai versenynyel van dolgunk, s ezeknek középszerű termése már is mezőgazdasági válságot idézett elő nálunk, mely ha a malomipar által nem mérsékeltet- nék, alapjaiban renditné meg alig ujuló fiatal államunkat; mi fog történni azonban a világverseny kifejlődésével. E nagy csatorna csak európai iparállamoknak szolgál hasznára s emelésére, mig európai őstermelő országokat tönkretesz... óhajtanék, hogy e tétel viszhang- ra találjon honfitársaink körében. E szerint cselekedve s igy ipart teremtve, a bevezetésben érintett jövö bekövetkezésére bizton számolhatunk, mig e tanulságot mellőzve önmagunknak ássuk a sirt. Suez jelentősége tehát viszonylagos. Ha jelen állapotunkban számosak eszménye szerint őstermelő ország maradunk, úgy mi sincs ránk nézve veszélyesebb, mint ép e csatorna, mely Európa iparczik- keiért őstermelvényeket hozand cserébe. De ha azon iparvállalkozó szellem, mely sajnos hitelválságban szenved ma, uj erőre kap; ha rendezett igazságszolgáltatásunk az európai kereskedelmi hitel köny- nyebbitésének meghonosulását lehetővé teszi náiunk is, melyet jelenleg, Pestet kivéve, az egész országban nélkülöznünk kell; ha rendezett közigazgatási s rendészeti viszonyok meghonosultával bizalmat nyer a külföldi iparos és tőkés, s honunkat választja jövendő hazájául; ha a mostani dunai bizottság a Duna vaskapui sziklamedre kitisztítását kezeibe veend i s végrehajtandja, és igy a dunai hajózást világkereskedelmivé teszi: csak akkor fogunk igazán örvendhetni e csatorna megnyitásán. Addig minden csak remény, mely azonban népünk életrevalóságára s magát minden uj helyzetbe beletaláló tulajdonságára van alapítva, melyben ki eddig bízott, még sohasem csalatkozott. S a ár y F er en ez. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház nov. 25-iki ülésében, mely két napi szünetelés után tartatott, több kérvénynek egyes képviselők részéről történt bemutatása után, az interpellatiók egész sora eredt meg, melyek teljes két órát vettek igénybe. Legelőbb is Szalay Sándor interpellálta a honvédelmi misztert katonai elszállásolások miatt. Utána gr. Zichy Nándor intézett interpellate a miniszterelnök-helyetteshez a dalinát zavargásokat illetőleg. Miután — úgymond — távirati tudósítások szerint a dalmát zavargások az eddigi intézkedések által sikeresen nem orvosoltattak; megnyugtatást kér az iránt, hogy a birodalom, a kormány és a véderő tekintélye, valamint politikai és
