Eger - hetilap, 1869
1869-11-04 / 44. szám
VII. évi folyam. November 4 én 18fi!) 44. szám. Előfizetési díj: Egész évre . 5 ft - kr. Félévre . . 2 ft Sv. kr. Negyedévre . . \ ft > ki. Egy hónapra . — -15 kr. Egyes szám . — 12 kr. EGER. Hirdetésedért minden hasábzoti petit sorhtly után 4, bólyegadó fejel en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit Borhelyért 8 kr fizettetik.. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. l^löfizetÓM'ket elfogad: a szerkesztősén (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedés » minden kir. postahivatal. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-utcza 47. sz. Városi ügyek. A f. évi okt. 27-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben kővetkező ügy tárgyaltatott: Fölolvastatott a nagyméltóságú vallás- és közoktatási minisztériumnak folyó hó 11-röl kelt, 17446. számú leirata, melyben az Eger városa képviselö-testUlete által folyó év augusztus 22-én, 2115. szám alatt a községi iskolák fölállítására vonatkozólag hozott határozat mikénti értelmezését elemezi; mely miniszteri leirat tárgyalása alkalmával kifejezett nézetek klilönbözösége folytán, kővetkező két indítvány tétetett : „Mondassák ki határozatkép, hogy jelen miniszteri rendelet tudomás és alkalmazkodás végett, valamint a községi isko- széknek, úgy a közigazgatási tanácsnak is kiadatik, és egyszersmind mindkét fél érdekének kölcsönös kiegyenlítése tekintetéből küldöttség választassák.“ — A másik indítvány következőleg tétetett: „Jelen miniszteri rendelet tárgyalását és ebbeli érdemleges határozat hozatalát megelőzőleg, mindkét fél érdekeinek kölcsönös kiegyenlítése tekintetéből, küldöttség választassák.“ — Mindkét indítvány, miután az átalános többség kivehető nem volt; szavazás alá bocsáttatott, azon elnöki kijelentéssel, hogy azok, kik előbb a miniszteri leiratra érdemleges határozathozatalt, óhajtanak, ezen szóval: „határozat,“ a kik pedig a határozathozatalt megelőzőleg küldöttséget kívánnak, „küldöttség“ kifejezésével nyilatkozzanak; — a szavazás megkezdetvén, eredménye lön, hogy valamint a „határozat“, úgy a „küldöttség“ — ez utóbbira az elnöklő polgármester is szavazván, mindegyik klilön-külöu egyenlő 23 szavazatot nyert; minek következtében elnöklő polgármester kijelenté, hogy az ö szavazata folytán történvén az egyenlő szavazás, miután ö mint elnök, különben is csak a szavazatok egyenlősége esetén van hivatva szavazni, ennélfogva szavazatát visszavonja, és igy szavazattöbbséggel a határozat az elnöklő polgármester által következőleg mondatott ki : A fölolvasott miniszteri rendelet tudomás és alkalmazkodás végett, valamint a községi iskolaszéknek, úgy a közigazgatási tanácsnak másolatban kiadatik, s egyszersmind valamint a községi, úgy a hitfelekezeti iskolaszék fölhivatik, hogy mindkét rész érdekének kölcsönös kiegyenlítése végett, kebeléből 5—5 tagból álló küldöttséget bízzon meg, oly utasítással, hogy a megválasztott küldöttség oda törekedjék, miszerint tanácskozmánya eredményét a folyó hó 31-én tartandó képviselő-ülésre előterjeszthesse. Miről a közigazgatási tanács, úgy a községi, valamint a felekezeti iskolaszék elnöksége is, a rendelet másolatának kiadásával, végzésileg értesiteudök. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház okt. 26-iki ülésében fölolvastatott azon levél, mely b. Wenckheim miniszter lemondását, és Rajner Pálnak belügyminiszterré történt kinevezését tudatja a házzal. Irányi Dániel interpellate intézett az összes minisztériumhoz, kérdi: igaz-e, hogy a a magyar-borvát egyezmény több pontja a magyar kormány részéről végre nem hajtatott, s ha igaz, mivel mentheti ezt a kormány? Az interpellate kiadatott a minisztériumnak. Ezután a napirend tárgyára, a bírói felelősségről szóló törvényjavaslatra került a sor, s a fölött megkezdetett az átalános vita, melyben többen vettek részt, s Madarász József kivételével mindnyájan kijelentették a törvényjavaslat elfogadását részletes vita alapjaul, az ellenzékiek azonban csak oly föltétellel, ha mód*'sitványaik elfogadtatnak. Miután Horváth Boldizsár igazságügyminiszter a javaslat védelmére szót emelt, s kijelenté, hogy elfogadható modositványokba nemcsak hogy beleegyezik, hanem az ezelőtt 4 hóval előterjesztett javaslaton maga is akar módosítást tenni, — megkezdettek a részletes viták. Az okt. 27. lilésbeu Tisza Kálmán interpellálta Rajner Pál belügyminisztert : szándékozik-e a nemzeti színház állapotáról a ház elé kimentő jelentést, tenni, és mit száudékozik jövőre tenni ezen nemzeti intézetünk érdekében ? A belügyminiszter kijelenté, hogy tett már intézkedést a legnevezetesebb külföldi színházak viszonyaira vonatkozó szabályok megszerzésére, s mihelyt azokat tánulmányozta, egy enquéte-bizottságot fog összehívni szakértőkből, kik öt tanácsaikkal támogassák. E válasz helyesléssel fogadtatott. Jókai Mór a pesti vakok-intézete ügyében interpellálta b. Eötvös minisztert, ki erre kijelenté : hogy a létező pesti vakok intézete nem elegendő, azért még ez ülésszak alatt szándékozik törvényjavaslatot előterjeszteni több országos vakok-intézete fölállítása iránt. A mi pedig a pesti vakok-intézetének bizottmánya ellen emelt panaszt illeti, arra nézve a vizgálatot még meg nem indíthatta, mert a bizottmány az ellene emelt vádpontokra még nem felelt, de reméli, hogy a választ legközelebb már megkapja. Jókai megelégedett a miniszter válaszával. Tisza Kálmán azon indítványt tette: utasítsa a ház határozatilag az igazságügyminisztert, hogy az urbériséggel rokontermészetü birtok- viszonyok rendezése, a hűbériség maradványainak eltörlése iránt minél előbb törvényjavaslatot terjeszszen elő. Ez indítvány tárgyalásra ki fog tűzetni. Ezután a ház napirendre tért át, s folytatta a birói felelősségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az okt. 28-iki ülésben Bobory Károly interpellálta az összes minisztériumot, vájjon szándoka-e, még ez ülésszak alatt rószletes törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé az incorapatibilitásról? Ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot terjesztett elő az államhivatalok egy személyben öszpontositása s az ezekkel járó fizetések iránt. Az interpelláló kiadatott a minisztériumnak, a törvényjavaslat pedig tárgyalásra ki fog tűzetni. Török Sándor (soproni) interpellálta a pénzügyminisztériumot: szándoka-e a lánczhid megváltása iránt még ez ülésszak alatt törvényjavaslatot előterjeszteni ? Ezzel kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett elő a budai József-müipar- tanoda fölszerelése, illetőleg országos műegyetem fölállítása iránt. Az interpelláló közöltetett a minisztériummal, s a határozati javaslat kinyomatása elrendeltetett. Ezután, b. Eötvös József felelt az egri iskolakérdésben Csiky Sándor által hozzá intézett interpellatióra. Ennek két első pontjára, hogy mily törvény alapján intézkedik a minisztérium olyképen, hogy a törvény végrehajtása megakadályoz- tassék? és mily törvény hatalmazza föl a minisztériumot, a tulajdonjog kérdése fölött rendelet utján intézkedni? a miniszter kijelenté: hogy ezen kérdésekre nem tud felelni, mert ha ily törvényt ismerne, annak megszüntetésére azonnal ő maga tenne indítványt. A harmadik kérdést illetőleg: hogy mily törvényre alapítja a kormány az egri iskolaügyben követett eljárását ? előadja azon elvet, melyet a kormány az egrihez hasonló esetekben (névszerint Nagyváradon és Ó Budáu is) követett. Ezen elv: hogy az iskolai épületek tulajdonjogát csak a teiekkönyv határozhatja meg. Az egri külvárosi iskolaépületek, mint községiek vaunak a telekkönyvbe bejegyezve, azokat
